Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.

Ülésnapok - 1892-316

ctlC. országos ülés 1894. márczius 17-én, szombaton. 269 mert tudjuk, hogy azt most nem lehet kérni, hanem kértünk igazi magyar főispánt a szász helyett. (Élénk helyeslés a hal- és, a szélső baloldalon: Hosszantartó zaj és mozgás.) Elnök: Csendet kérek! Serbán Miklós: Olyant kértünk, a kivel szemben őszinték lehetünk, és azt mondtuk, hogy akkor a béke ismét helyre fog állani, S úgy lesz, a mint volt Horváth Mihály igazi magyar főispán alatt. (Zaj.) A mi az utolsó és legvakmerőbb inszinuácziót illeti, hogy én röpiratokban az állam integritása ellen izgattam, azt határozottan visszautasítom, mert én semmiféle röpiratot nem írtam, és követelem, hogy az igen t. képviselő úr állításait a ház előtt bizonyítsa be. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Az Ítéletet egyébiránt én a t. házra bizom. (Helyeslés a baloldalon.) Végűi azt, hogy Miklós Gyula t. képviselő úr magát bírónak tolja fel, visszautasítom, mert őt morál-bírónak el nem ismerem. (Helyeslések a szélső baloldalon. Felkiáltások: Öt percznyi szünetet kérünk.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak kelyöket elfoglalni, a felfüggesztve volt ülést ezennel megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. (Zaj.) Kérem á képviselő urakat, méltóztassanak helyökre menni. Papp Elek : Grróf Gyürky Ábrahám ! Ivánka Oszkár: Nincs miniszter jelen! (Mozgás és zaj bal felöl.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédjét megkezdeni, mert a házszabályok sehol sem rendelik, hogy miniszter jelen legyen. (Úgy van! jobb felől.) B. Andreánszky Gábor: De a parlamenti illem rendeli. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék beszédjét megkezdeni. (Halljuk!) Beöthy Ákos: De nagyon vágyunk minisztert látni. (Derültség a baloldalon.) Elnök: Ismételve kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédjét megkezdeni! (Halljuk! Halljuk!) Gr. Gyürky Ábrahám: T. ház! A modern magyar államnak éltető ereje a józan szabadelvűsig; azon szabadéivííség, a mely alkot és nem rombol, azon szabadelvüség, a mely ellentéteket egyesít és nem teremt, azon szabadelvüség, mely itt a nemzetben a vallásfélekezeteket és társadalmi osztályokat egyesíti, egyesíti pedig azon czélra, hogy nagy nemzeti aspiráezióiukat egyesült erővel, egyesűit akarattal fejleszszék, hogy azokat a nemzet elérhesse. (Helyeslés bal felől.) Nálunk, t. ház, a politikai szélsőségek, tartozzanak azok akár a merev konzervativizmus, akár az intranszigens radikalizmus keretébe, csakis destruktív hatással bírhatnak hazánkban. (Ügy van! bal felől.) 1883-bau, a mikor én a főrendiházban a zsidók és keresztények közötti házasság mellett küzdöttem, ezen elvek által vezéreltettem. Midőn a főrendiházban tartott beszédem alkalmával egy félreértett hasonlóság következtében azon imputáczió alá estem, hogy talán oly dolgokat akarok támogatni, a melyeket előmozdítani sem akkor, sem most szándékomban nem volt, nincs és nem lesz. T. ház! Midőn én már akkor ezen nézetben voltain, most hasonlókép nem vagyok és nem lehetek más nézetben. Kívánom tehát a zsidó vallás reczipiálását, és kívánom a fakultatív polgári házasságot. De bármennyire kívánom — és meggyőződésem szerint kívánni kell — mindezeket a viszonyok és az ország java szempontjából, ép annyira nem kívánom, ép annyira ellenzem a kötelező polgári házasságot. (Helyeslés a baloldalon.) T. ház! A kötelező polgári házasságot gyakran hallottam elnevezni nagy, szabadelvű reformnak. Erre nézve megjegyzésem a következő. Ezen elnevezés: »nagy, szabadelvű reform*, bizonyos tekintetben, de csak egészen más értelemben, a dolognak talán meg is felel. Nagy, igenis; nagynak nevezhető, mert óriási zavarokat idéz elő. Szabadelvű, de csakis radikális értelemben. Nagy reform igenis, mert annyira gyökeresen reformál, hogy egészen megfeledkezett a kormányzás lehetőségéről. (Igaz! Ügy van! bál felöl.) Mert ez a törvényjavaslat épen csak azon hiányban, azon hátrányban, azon bajban szenved, a mint egyszer előfordult egy kis német városban, a midőn harangozni kellett. Kérdezték : miért nem harangoznak ? Harminczhárom okból; az első volt: hogy nincs harang. Ennél a javaslatnál is az a baj, hogy nincs adminiszí;ráczió, mely azt végrehajtsa. Tehát, t. ház, egy nagy szabadelvű reformnak, a mely végre nem hajtható, mi lehet a sorsa? Vagy papiroson marad, a mi egy szabadelvű nagy reformnak czélja nem lehet, vagy pedig a végrehajtás nehézségeiben kell elbuknia. (Igaz! Igaz! bal felöl.) T. ház! Ugyanezen okoknál fogva én ezen nagy szabadelvű reformot, a melyet különben annyira tekintek szabadelvűnek, mint végrehajthatónak, el nem fogadom. (Helyeslés bal felöl.) Mert én szabadelvűnek csak azon thézist tarthatom, hogy szabad egyház legyen szabad államban. Mindenki kövesse a meggyőződését és a vallási meggyőződésbe az állam abszolúte be ne avatkozzék. T. ház! Nincs szándékomban becses türelmüket igénybe venni, tehát még csak egy uéze-