Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.
Ülésnapok - 1892-295
68 295. országos, fllés ÍSVí. febrnár 80 án ( kedden. Vajay lstván: Helyes! (Derültség jobb felél.) Wlassics Gyula: És ezt két főokra, vezeti vissza. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik az, hogy a törvényjavaslat hézagos, a másik az, hogy közjogunkat sérti. A hézagosságnak ismét három elemét különbözteti meg. Először azt mondja, hogy nincs benn az uralkodó család házassági joga, másodszor Horvátországra vonatkozólag utólagos előterjesztést tett a miniszter' és harmadszor, hogy nincs benne a házasság vagyonjogi lésze és a gyermekek törvényességének kérdése rendezve. A mi az uralkodó család házassági viszonyait illeti, azt hiszem, Polónyi Géza t. kép viselő úr abban az illúzióban él, hogy ezt a bizottságban ő fedezte fel, és hogy a bizottságot s a miniszter urat ez; el rendkívül meglepte. A t. előadó úr tegnap elmondotta már, hogyan történt, és én a magam részéről csak helyeselni tudom, hogy a miniszter úr akkor, midőn erre vonatkozólag a tárgyalások még végleges eredményre nem vezettek, de az eredmény a dolog lényegére nézve biztosítva volt, és midőn a közhangúlat annyira követelte a polgári házasságról szóló törvényjavaslat tárgyalását: nem járult hozzá ahhoz, hogy e javaslat tárgyalása felfüggesztessék. (Zajos ellenmondások balról.) Horvátországra vonatkozólag Polónyi Géza t. képviselő úr tegnap rendkívül szellemesen egy kalamburt állított fel, azt feszegetvén, hogy benne vau-e, nincs-e benne és megint — bizony én nem is tudom hogyan variálta — meg van-e benne, vagy nincs? Erre vonatkozólag, t. képviselő úr, mondok valamit. (Halljuk! Halljuk!) Ha Horvátországra vonatkozólag semmi se lett volna e törvényjavaslatban, mégis benne lett volna a rá vonatkozó intézkedés. Polónyi Géza: Akkor jobb lett volna ! (Zaj.) Wlassics Gyula : A hermeneutikának t. képviselő úr által jól ismert szabályai szerint, ismétlem, a törvényinterpretáczió szabályai sztrint nem lehetett volna abból mást kihozni, . . . Polónyi Géza: Hát akkor minek tették bele ? (Zaj.) Wlassics Gyula: . . • mint a mit most expressis verbis kifejez a törvén} T j avaslat. Azt kérdi a t. képviselő úr, miért vettük be? Egyszerűen azért, hogy még netalán előfordulható ingadozásoknak is elejét vegyük. (Derültség jobbról Bálijuk! Halljuk!) Nem hiszem ugyan, hugy sokan lennének abban a jogi felfogásban;, mint a t. képviselő úr, hogy ki ne tudták volna magyarázni azt, a mit most kifejez a törvényjavaslat, de hátha mégis vannak elvtársai Polónyi képviselő úrnak ezen a téren is, igy azután Dem árt az expressis verbis kijeiéi,tés. (Egy hang jobbról: A gyengébbek kedvéért tették!) Hogyan lehet azt kívánni, hogyha horvát országgyűléssel előzetes megállapodás jöjjön létre ? Hiszen ha valaki ilyet tenne, hogy a horvát országgyűléssel előzetes megállapodásra lépjen egy par exeellence magyar önálló ügyben, ez csak a mi önállóságunk és államiságunk hátrányára lenne. (Igaz! Úgy van! jobb felől.) Egészen más az, ha a t. kormány méltányos viszonossági szempontokat akar érvényesíteni és bizonyos egyezményeket akar az ottani kormánynyal létesíteni; hanem, hogy mi, országgyűlés, megállapodásra jöjjünk a horvát országgyűléssel, ez igazán sértené önállóságunkat. Mi azt iktatjuk törvénykönyvünkbe, a mit jónak látunk. E tekintetben szuverenitásunkat nem kötjük le a horvát országgyűlés megállapodásainak. Polónyi Géza : Szórói-szóra ezt mondottam ! Wlassics Gyula: Azt méltóztatott mondani, hogy a házasság vagyonjogi része, a gyermekek törvényessége nincs a törvényjavaslatban és erre nézve még határozati javaslatot is méltóztatott beadni. Mikor a bizottságban először volt erről szó, azt méltóztatott nagyon hangsúlyozni, hogy a törvényesség kérdése milyen nagy veszélyekkel jár. Én felszólítok akárkit mélyen t. jogászképviselőtársaim közül, mondják meg: micsoda összefüggésben van ezzel a házasság reformjának kérdése? Semmiben. Mert ha a házasság érvényességének szabályai változnak, a törvényesség szempontjából mindig csak az a kérdés: mi képezi az alapot, azaz a törvények szerint érvényes-e a házasság? Látja tehát a képviselő úr, hogy ennek nincs köze a törvényesség kérdéséhez ? De hát a t. képviselő úr a családi jognak egy külön részét akarja, — gondolom így szól határozati javaslata, — haladéktalanul kodifikáltatni és előterjesztetni. Hányszor mondta a t. képviselő úr a tárgyalásunk anyagát képező törvényjavaslatról is, hogy »hevenyészett munkálat?* Most ismét haladéktalanul akarja a család-jog egy részét kodifikáltam!. Hát lehet-e heveuyészéssel vádolni a miniszter urat? Hiszen nem méltóztatik a képviselő úr rá emlékezni, hogy valami 6—7 kitételt hozott fel a miniszter úr tépelődéseiről, konszideráezióiról ? Egyszer azt mondani, hogy hevenyészett munkát végez, máskor meg azt, hogy nagyon sok is volt a konszideraczióból, hogyan lehet ezt összeegyeztetni ? Én a miniszter úr koaszideráczióit nagyon helyeseknek tartom. S valóban megnyugodhatunk, hogy a t. miniszter úr nálánál sokkal ki-ebb emberekkel is konsziderál és tépelődik, pedig bizony csak nem tagadja Polónyi t. barátom, hogy a miniszternek van magának, mire támaszkodnia, de konsziderál azért, mert épen a tapasztalat
