Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.

Ülésnapok - 1892-294

294. országos ölés 1894, február 19-én, hétfőn. ífö kozott a haza bölcse által alkotott végrendelet végrehajtására, hogy a végrendelet végrehaj­tásához szükséges felhatalmazást megnyerve, ezt a törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás végett a ház elé terjesztette. (Élénk helyeslés és éljenzés jobb felöl.) A magyar nemzet nem lehet történelmi múltjához híítelen, nem utasíthatja vissza ezt a nemzeti hagyományt, ezt a politikai hagyományt" nem utasíthatja vissza akkor, midőn a végren­delet végrehajtására vállalkozó kormány a vég­intézkedést egészen a végrendelkezés nemes inten­czióinak megfelelő szellemben kívánja végrehaj­tani. (Élénk » Éljen!*.-ék jobb felől)'El kell fogadnia a magyar nemzetnek ezt a politikai örökséget; el kell fogadnia feltétlenül, a leltárjog kedvez­ménye nélkül; (Úgy van!jobbról.) elkeli fogad­nia az azzal járó nagy reformeszme értékéhez viszonyítva csekély terhet, mert azt az anyagi áldozatot, melyet az állami anyakönyvezésnek ezen törvény végrehajtása szempontjából, de ettől eltekintve is szükséges végrehajtása igé­nyelni fog, bőven meghaladja az ezen törvény­javaslattal elérendő nagy érték és nagy vívmány. (Helyeslés jobb felől.) És mikor a nemzet ezt a nagy örökséget elfogadja, akkor — nézetem szerint — nem feledkezhetik meg a végrendeleti végrehajtók érdem díj ázásáról sem; (Úgy van! jobb felöl.) telje­sítenie kell lovagias jelleméből folyó köteles­ségét: az elismerés koszorújával kell jutalmaznia Deák Ferencz végrendeletének végrehajtóit, (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) a magyar kormányt, különösen annak elnökét, . .. (Hosszantartó, élénk éljenzés jobb felöl.) Ugron Gábor: Pohárköszöntő ez? (De­rültség bal felől.) Teleszky István előadó:. .. és a kinek a végrendelet végrehajtása körüli nehéz teendők jutottak osztályrészül: Magyarország igazságügy­miniszterét ! (Hosszantartó, élénk éljenzés jobbról. Egy hang a szélső baloldalon: Ás emberi kor leg­végső határáig !) A midőn a magam részéről az elismerés babérkoszorújához egy-egy szerény levéllel hozzájárulok, az igazságügyi bizottság nevében van szerencsém a törvényjavaslatot általánosság­ban a részletes vita alapjául elfogadásra aján­lani. (Hosszantartó, meg-megújuló éljenzés a jobb­oldalon.) Elnök: T. ház! A házszabályok 157. sza­kaszára tekintettel, a különvélemény beadójának, valamint a kisebbségi vélemény képviselőjének van joga első sorban szólani. E czímen tehát, mint a különvélemény beadója, Polónyi Géza képviselő úr fog szólani. (Halljuk! Halljuk!) Polónyi Géza: T. képviselőház! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Lázas izgatottsággal várja hónapok éta az országnak közvéleménye a mai napirendre tűzött törvényjavaslat sorsá­nak eldöntését. Helylyel-közzel a lelkesedés­nek nemes hangja is belevegyül a lázas izgatottságba. Van e lelkesedésnek oly ré­sze is, a mely nemes, hamisítatlan, tiszta for­rásból, a meggyőződés forrásából fakad; de van annak oly része is, a mely mesterségesen van szítva, (Élénk ellenmondás jobb felől. Helyeslés bal felöl.) s a mely mesterségesen szított részé­ben nagyon hamar eleven visszhangjára talált a mélyen tisztelt előadó úr beszédének befejező részében, a melyre jól jegyeztetett meg, hogy az a kormányelnökre és az igazságügyminisz­terre, azoknak az emberi kor végső határait meghaladó életet kivánó pohárköszöntő. (Nagy mozgás jobb felöl. Derültség bal felöl.) Bartha Miklós: A javaslat mellett beszél! (Mozgás.) Polónyi Gézaí Az ország lázas izgatott­sággal várja e kérdés eldöntését, de mondhatom, hogy senki e javaslat tárgyalását nálam forrób­ban és őszintébben nem várta. (Mozgás és de­rültség jobb felől.) Meszlény Lajos: Szövetségesük, hisz' megszavazza! Polónyi Géza: A politikai élet küzdel­meiben, a közpályán mozgó férfiú nálunk is, másutt is, hozzászokott ahhoz, hogy az éles kritika hangján messze túl . . . (Derültség jobb felöl.) Meszlény Lajos: Ne csúfolják, hisz ö menti meg önöket! (Ellenmondás jobb felöl.) Polónyi Géza: . • • nem ritkán gyanúsí­tásokkal, sokszor rágalmazásokkal is kell talál­koznia. (Egy hang jobb felöl: Ez igaz!) Nem akarom qualifikálni, hogy a most fel­sorolt kategóriák melyikébe tartozik az a hajsza, a mely hónapok óta a kormánypárti lapokban, írásban és képben az ultramontánizmusnak s a reakczionáriusnak szerepkörében tűntet föl engem, (Derültség jobb felöl.) a ki — rögtön be fogom bizonyítani —• a liberalizmus terén valamivel radikálisabb elveket vallok, mint az önök által dicsőített, mélyen tisztelt igazságügyminiszter úr, (Mozgás a jobboldalon, derültség bal felől.) a ki valamivel régibb, valamivel őszintébb, minden­esetre valamivel önzetlenebb támogatója a kö­telező polgári házasságnak, mint önök mind­nyájan. (Hosszantartó derültség a bal- és sgélső baloldalon.) Eljöttem az önök színe elé, hogy bemutas­sam magam, mint eleven ultramontánt. (Felkiál' tások jobb felől: Ismerjük!) Megteszem, hogy szent ágostoni őszinteséggel és politikai kon­fesszióval, bíráimúl önöket fogadom el, t. kép­viselő urak. Önöket, a liberalizmusnak azon krypto-lovagjait, a kik még csak rövid néhány 5*

Next

/
Thumbnails
Contents