Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.

Ülésnapok - 1892-303

290 803. országos ülés 189á, niárczíns 1-én, csütörtökön. hogy törvényjavaslatoknak, melyeknek keresztülvitele az egész társadalmat izgalomba hozza, a kedélyeket hullámzásban tartja, törvényerőre emelése, mint fait accompli, csak akkor, eredményezheti a háborgó hullámok lecsillapodását 8 akkor veheti elejét mag-a a majdan már létező törvény elleni ellenállásnak, ha azoknak végrehajtása, még pedig a jogrend minden igényeinek megfelelőleg, az egész vonalon biztosítva van, ha az azonnal végre is hajtható és végre is hajtatik. (Úgy van ! a baloldalon.) E nélkül a legnagyobb bajok és zavarok a végrehajtásban s a végrehajtásnál fognak előállani, és így sokkal nagyobb izgalmak fognak még kifejlődni, és pedig a törvénytisztelet, a törvény tekintélyének rovására, és így maga a társadalmi és állami élet rendjének a fel forgatás ára; a mit pedig egy bölcs kormányzatnak, egy előrelátó kormánynak minden körülmények közt kikerülni a haza és a közbéke iránti legelső kötelessége. (Élénk helyeslés a baloldalon.) És képzeli-e a t. kormány, hogy ezt a törvényjavaslatot, ha egyszer törvénynyé lesz, a közigazgatás újjászervezése előtt képes lesz megfelelően végrehajtani? Fog rendelkezni elegendő számban olyan tekintélyes és egyúttal qualifikált közegekkel, a kik a házasságkötéseknél nemcsak a házasság méltóságát, komolyságát a felekkel szemben megértetni, de egyszersmind a feleket az érvénytelen házasságok kötésének nagy veszedelmétől , is megóvni képesek, a mi feltételezi azt épen, hogy ezen közegek bizonyos jogi ismeretekkel is rendelkezzenek, a mint a lelké-, szék már teológiai tanulmányaik folyamán jogi tanulmányokat is végeznek, jelesül a házassági jogot ex asse tanulják és így e tekintetben a szükséges biztosítékot nyújtani képesek ? És ez a szempont ép oly nagy fontosságú ezen javaslat életbeléptetésére nézve, mint az általános kötelező polgári, házasság szükségképi korolláriuinát képező általános állami anyakönyvek pontos vezetésének biztosítása a megbízhatóságnak legalább is oly fokával, mint a milyen e tekintetben egészben véve azoknál, kikre az jelen leg bízva van, fenforog. Mert ha az állam ezeket a dolgokat az eddigi közegek kezéből kiragadja és saját kezébe veszi, ha magát az intézményt nem akarja kompromittálni s a bekövetkező bajokat és zűrzavarokat nem akarja az intézmény rovására háríttatni, úgy az állam, mint a kormány saját tekintélyének megóvása szempontjából is legalább is biztosítva kell lennie arról, hogy ezen intézmények funkcziója az ő kezében csak jobb, de semmiesetre sem lesz rosszabb, mint azoknál, kiknek kezében az jelenleg van. Már pedig erre nézve sem egyik, sem a másik irányban nem igen biztatók a kilátások. És én, itt nem elméletileg' a négy fal közül szolok, hanem azon praktikus, különböző megyékben előkelő közigazgatási állásokat elfoglaló törvényhatósági főtisztviselők egybehangzó nyilatkozatai alapján, kik mindannyian még a legintelligensebb megyékben is a jelen közigazgatási szervezet mellett úgy az általános kötelező polgári házasság, mint az általános állami anyakönyvekre vonatkozó törvényjavaslat teljes életbeléptetését és teljes és megfelelő végrehajtását lehetetlennek tartják, a mint ezt már gr. Apponyi Albert t. képviselőtársam is jelezte volt. A t. belügyminiszter úr ugyan iparkodott ellenkező nézetét plauzibilissé tenni, de hogy a jogegységnek és a jogrendnek és jogbiztonságnak valami nagy előnyére lenne az anyakönyvek vezetésének általa kontemplált oly szétválasztása, hogy sok esetben más helyen s más közeg által vezettetnek majd a házassági és ismét más helyen és más közeg által a születési és a halálozási anyakönyvek, azt én elképzelni nem tudom, de komolyan tán maga sem hiszi. De azt is mondotta a t. belügyminiszter úr, hogy ha a mostani közigazgatási szervezetbe nem is illeszthető be. mindenütt a polgári anyakönyvek vezetése, ott lesznek majd a pótló közegek. De kérdés, hogy ezek épen ott, épen azon a helyeken lesznek-e feltalálhatók, hol ép leginkább lesz szükség reájuk"? Hogy a miniszter úr nem nagy előrelátással és gondossággal járt el, azt igazolja az is, hogy -— minta vidéken értesültem — felszólalása előtt csak rövid idővel hagyta meg a főispánoknak és ezek a szolgabíráknak, hogy az összes körjegyzők qualifikáeziójáról három nap alatt tegyenek jelentést. (Mozgás a baloldalon.) De különben Tisza Kálmán t, képviselőtársam az általános kötelező polgári házasságot 1883-ban még szintén keresztülvihetet!eanek tartotta s egyenesen axt mondta, hogy nem valósítható eszmék után a kormány nem szaladgálhat. És hogy a végrehajtás nem lesz olyan könnyű, azt indirekté a kormány javaslata is elismeri az által, hogy a > égrehajtásra eredetileg egyáltalán semmi időpontot sem tűzött ki, és a bizottság is csak a kihirdetéstől számított egy évet határoz erre, a mely tekintve, hogy a kihirdetés hosszabb ideig elhúzható, akár évekre is elhalaszthatja az életbeléptetést. Sőt hogy a javaslat törvényerőre emelkedése esetén -az csakugyan úgy is lesz, a kifejtettek után igen valószínűnek tartom. Pedig az életbeléptetésnek, a végrehajtásnak elhúzódásával, az egész vonalon egyszerre eszközlésének lehetetlenségével, az annál felmerülendő nehézségek, bajok és zavarok által a kedélyek izgatottsága, a feltámasztott társadalmi izgalmak és felekezeti harez a helyett, hogy lecsillapíttatnának, folyton élesztődni fognak és évekre kihuzatódnak és így az ország társa-