Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.

Ülésnapok - 1892-303

284 303. orsz&gos ülés 1894. márczius 1-én, csütörtökön. tétében magasan fölötte áll más népeknek, teljes biztosítékot nyújt arra nézve, hogy ezen életbe vágó reformok, ha lassan is, de miaden megrázkódtatás nélkül fognak átmenni a nemzet életébe; (Helyeslés jobbfelä.) csak ne legyenek olyanok, a kik rémképeket festenek és a valódi tényállást elferdítik; hamis világításban mutatják be és félrevezetik a népet, mint félrevezetik a különben türelmes nemzetiségeket az izgatók, hogy ebb( n az országban egyenetlenséget és gyűlölséget szítsanak. (Úgy van! jobbról.) Az életbeléptetés nehézségei tekintetében a mi népünk magatartása semmi okot sem szolgáltat az aggodalomra, ennek következtében a kötelező polgári házasság életbeléptetésének fontos feladatát azon polgári házassági közegeknek kell majd megoldaniuk, a kik e czélra ki fognak rendeltetni. Elismerem, t. ház, hogy ezek ma még nem állanak rendelkezésre teljes számmal; megengedem azt is, hogy a kezdet nehézségei közt nem fogják a rájuk bizandó fontos feladatokat oly preczizitással teljesíteni, mint azt eddi^ a papság tette: de bízom benne, hogy intelligens hivatalnoki karunk a legrövidebb idő alatt oly fokra fog emelkedni megbízhatóság, képzettség és szorgalom tekintetében, hogy nem lehet működése ellen kifogást emelni. Remélem azt annál is inkább, mert a közigazgatás államosításánál gyakorlott hivatalnokokat fogunk nyerni, a kik mélyen átérezve hivatásuk nagy fontosságát, iparkodni fognak a beléjük helyezett bizalomnak minden tekintetben megfelelni. Nekem tehát meggyőződésem az, hogy mindazon aggályok, a melyek ezen törvényjavaslat ellenzői részéről felhozattak, eloszlathatok; meggyőződésem az, hogy ezen törvényjavaslat életbeléptetésének mi sem áll útjában. (Helyeslés jobb felől.) T. ház! Több mint húsz esztendeje rajongok a kötelező polgári házasság behozataláért, és annak nemcsak programmbeszédemben, hanem azóta is számtalanszor kifejezést adtam. És most engedje meg a t. ház, hogy csak néhány szóval emlékezzem meg azon mozgalomról, melyet annak idején megindított 38 képviselő, kiket b. Atzél Béla t. képviselőtársunk szíves volt puroszoknak elnevezni. (Halljuk! Halljuk!) Nem fogok, de nem is tudnék leleplezéseket tenni, mert hiszen a puroszoknak nem voltak titkaik. Én csak annyit akarok felemlíteni, hogy ezen 38 képviselő annak idején nyilatkozatot bocsátott ki, melyben azon programmot, a melyet a kormány a házban történt bemutatkozása alkalmával előterjesztett, helyeslik, és a miniszterelnök személye iránt egyenkint és egytől-egyig bizalommal viseltetnek. Én tehát józan észszel nem adhattam a nyilatkozatnak más értelmet, mint azt, hogy mivel a képviselőház elé terjesztett programmban benne voltak az egyházpolitikai javaslatok is, a mi nyilatkozatunk ezeket az egyházpolitikai javaslatokat is helyesli. Méltóztatnak azonban emlékezni arra, hogy midőn az egyházpolitikai javaslatok konkrét formában terjesztettek a képviselőház elő, akadtak egyes képviselő urak, a kik a puroszok közé tartoztak, és a kiknek a szabadelvű pártból való kilépése mindenkire azt a benyomást tehette, mintha az az egyházpolitikai javaslatokkal valami összeköttetésben állna Én is a poroszok közé tartoztam, és épen azért hogy valaki azt ne higyje, hogy én a t. kilépett urakkal a kilépés okát illetőleg csak a legtávolabbról is szellemi összeköttetésben állok: kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy én a purosz mozgalomnak végezélját soha sem kerestem az egyházpolitika elleni agitácziókban, és kijelentem azc, hogy már a mozgalom megindítása alkalmával minden kétséget kizárólag kifejezést adtam annak, hogy én az egyházpolitikai javaslatoknak, különösen a kötelező polgári házasságnak lelkes és eltántoríthatatlan híve vagyok. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Ezen elveknél fogva, t. ház, a magam részéről sem a szükségbeli, sem a fakultatív polgári házasságot nem fogadhatom el, mert ezek sem az államot, sem az egyházat nem elégítik ki, a népet pedig a házasság értéke és érvényessége tekintetében zavarba ejtik. Az államnak feltétlen és elvitázhatatlan joga van a házasság megkötésének formáját megállapítani. Nézetem szerint az állam ezen jogát Magyarország szabadelvű múltjának megfelelően csak akkor teljesíti és érvényesíti helyesen, ha a kötelező polgári házasság iktattatik törvénybe. (Tetszés és helyeslés jobb felöl.) A szabadelvű, nagyratörő eszméknek nem szabad alulról felfelé haladniuk, hanem felülről kell kiindulniuk, és épen azért első sorban a törvényhozásnak kötelessége kezébe ragadni azon zászlót, melyre a magyar nemzet erősbödése és haladása van jelszó gyanánt felírva. (Tetszés jobb felől.) Részemről nem nyilatkozom a fölött, vájjon ezen törvényjavaslat elfogadása által mely pártnak elvei jutnak diadalra: én ezen törvényjavaslatot az egész nemzet drága kincstárának tartom, és épen azért örömmel üdvözlöm és azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Hock János jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. képviselőház! (Zaj.) Elnök: (Csenget.) Méltóztassanak helyöket elfoglalni. (Halljuk! Halljuk!) Sághy Gyula: T. képviselőház! Az előttem szólott t. képviselő úr előadására .... (Zaj.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek t. kép-