Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.

Ülésnapok - 1892-302

SOS* oraüágeü ülés Wätí abban, hogy ezek az idők emlékeztetnek az 1847-iki időkre, emlékeztetnek a szabadságharca előtti napokra, mert a midőn itt komoly odaadással és a nézetek különfélesége mellett tanácskozunk, a nemzet kebeléből behatolnak ide ebbe a házba a lelkesedésnek a hangjai épúgy, mint 1847-ben, és épúgy, mint akkor előkészítettek egy nagy korszakot a megyék és a nemzet kebeléből alakúit egyéb egyes gyűlések, épúgy, mint akkor Szaímármegye az 1843— 1844-iki országgyűlés számára szabatosan meghatározta azokat a pontokat, melyek aztán az 1848-ki márcziusi napokban törvénynyé váltak, és a magyar nemzet dogmáivá váltak, épen azonképen bármennyire igyekezzünk ei zárkózni ezen jelenségek elől, t. képviselőház, nem lehet tagadni, hogy a nemzeti lelkesedés és a magyar nemzetben levő összes erő nyilvánulása ide, ebbe a házba behatolnak és elénk állítják ezen alkotásnak nemzeties, hazafias és szükséges voltát. És, t. képviselőház, bizonyos határozottsággal elmondani itt egy másik tételt és azt mondani, hogy már most ezek indokát képezik annak, hogy a javaslat ellen foglaljunk állást, ez meglehetősen előnyös akczió, ha a kritika szemet' huny; de, bocsánatot kérek, mit mondott Hodossy Imre í. képviselő úr? Ázt mondotta, és ezt mintegy fenyegetőieg, mintegy a veszélyt elénk idézve hangsúlyozta, hogy a t

forradalomnak az alkotásai múlók, de a a békés időknek az alkotásai, a melyek hosszasan érlelődnek, a melyek mély ágyat vetnek a nemzeti meggyőződésnek a keretében, ezek állandók. Igen sajnálom, hogy ki kell mondanom, hogy ennek a kiváló embernek a mondását a történelemnek minden mozzanata megczäfoija, és igen sajnálom, hogy a forradalom alkotásait kicsinyeseknek épen akkor tünteti fel, mikor egy oly intézménynek a behozataláról van szó, melyre épen arról az oldalról mondják, (A baloldalra mutat.) hogy a forradalom csinálta, és a mely 100 esztendő óta képezi egységes házassági jogát Fruncziaországnak. De igen sajnálom, t. képviselőház, hogy Hodossy Imre t. képviselő úr a magyar történelemből nem merített semmiféle tanúiságot. Mert én úgy tudom, hogy az 1848-iki magyar szabadeágharcz épen arra tanított bennünket, de arra tanított bennünket a forradalom elmélete is, hogy a forradalom tulaj donképeni czélja nem is az alkotás, hanem a régieknek, a czélszerfítleneknek, a nemzet haladásával ellentéteseknek a lerombolása; (Úgyvan! Úgy van! a szélső baloldalon.) és ezen lerombolt intézmények romjai képezték a legszilárdabb alapját a forradalom útján újra felépített intézményeknek. (Zajos tetszés és helyeslés a ssélső báloldalon.) És igen sajnálom, t, képviselőház, hogy épen > február 2S-au

, imréim., 251 Hodossy Imre t. képviselő úr ragadtatta el magát, nem gondolván meg, hogy a mit a márcziusi napok 1848-ban sebtiben, röptiben 14 nap alatt megcsináltak, alapját vetve meg a társadalmi egyenlőség minden intézményeinek és a magyar demokrácziának, hogy azok a törvények, a melyeket Kossuth Lajos lánglelke 14 nap alatt a nemzetgyűlés elé terjesztett, állandó alkotások, pedig nem oly békés időben és nem a meggondoltság és tépelődés oly nagy eszközeivel hozattak létre. Ellenben a mit 1848-tól 1867-ig a reakezió megkísérelt, hogy beleforraszsza a magyar nemzetet Ausztriába, a békében, meggondolva, fondorlattal készíttetett elő és mégsem sikerűit. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De ki tudja, hogy mi mindenféle tárházból kell meríteni érveket akkor, midőn bizonyos, a nemzet kebelében megérlelődött meggyőződésekkel szemben kell síkra szállni ? Álláspontom indokolásához kérem a t. ház türelmét. (Halljuk! Halljuk!) A törvényjavaslat jogi és politikai jelleggel bir, és más eredményre kell jutnunk, ha az egyik, és másra, ha a másik szempontból mérlegeljük. A mi a jogi jelentőségét illeti, első sorban feltűnik a törvényjavaslat sajátságos alakja, mint speciális törvény, habár a megalkotandó általános polgári törvénykönyvnek képezi alkatrészét. Ha ezen specziális törvényt jogi bírálat alá veszszük, egészen más eredményre jutunk, mint a politikai bírálattal, mert ha ezen törvényt a szabadelvűség szempontjából bíráljuk meg, akkor. ha teljes elismeréssel vagyunk is a törvényjavaslat szabadelvűsége iránt, igen szűk látkörre valló felfogás volna részemről, ha nem ismerném el, hogy a konkrét viszonyokhoz képest a gróf Apponyi Albert t. képviselő úr által tervezett törvény épúgy a szabadelvfíség haladását képviseli, mint ez. Mondom, igen szűk látkörre vallana és igen szomorú bizonyságot tenne tárgyilagosságomról, ha egyenesen ennek a törvényjavaslatnak nyújtanám a szabadelvfíség pálmáját és azt mondanám, hogy bizonyos viszonyok között akár a szükségbeli, akár a kötelező polgári házasság nem képviseli a szabadelvűséget. De ez ma nem jogi, hanem politikai törvényjavaslat ás a parlamentnek és a parlament minden egyes tagjának és e párt minden tagjának e körűlménynyel számolnia kell. Mert mikor és mily viszonyok között jelentette be a t. kormány e javaslatot? Bemutatója alkalmával programroot adott a követendő pénzügyi, belügyi, közigazgatási és igazságügyi politikájáról is, de e javaslatot nem az igazságügyi reformok között említette, hanem egészen külön keretben, az egyházpolitikai reformok keretében, oly törvényjavailatokkal együtt jelenfe;"'