Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-263

88 2G3. országos filés 1893. deezember 2-án, szombaton. a ház tagjai között szét fog osztatni, és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett előbb a közoktatási, azután az igazságügyi bizottsághoz fog utasíttatni. Az ülést Öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök! T. ház! A napirend során következik -a 11. sorjegyzékben foglalt kérvényeknek tárgyalása. Herman Ottó: T. ház! A kérvényezési jog igen fontos joga a nemzetnek, és azt hiszem, minden egyes képviselőnek meggyőződését fejezem ki, midőn kimondom, hogy a kérvényeket ilyen könnyűszerűleg tárgyalni nemcsak nem járja, de a törvényhozás méltóságával sem egyeztethető össze. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Arra akarok rámutatni, hogy a jelen sorjegyzékben egész sora az előkelő municzipiumoknak a főrendiház reformjára vonatkozó óhajtásukat fejezi ki, s én nem tartom a ház hangulatát most olyannak, hogy ilyen fontos kérdésnek, mely az összes törvényhatóságokat hoszszas időn kérésztől foglalkoztatta, a mely úgyszólván, országos mozgalom tárgyát képezi, ilyen hangulatban tárgyalásába bocsátkozzunk. (He lyeslés a szélsőbalon.) Kérem a t. házat, méltóztassék beleegyezni abba, hogy a kérvények ezen sorjegyzéke ne ma, midőn mindnyájan egy nagy történeti esemény behatása alatt állunk, hanem más alkalommal tárgyaltassék. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ugron Gábor: Bocsánatot kérek, t. ház, semminemű történeti esemény behatása alatt nem állunk, hanem egy hosszú beszéd unalma után következik ez a tárgyalás. (Zaj.) Napirendre a kérvények voltak kitűz e, tárgyaljuk azokat. (Zaj és ellenmondások a szélsőbalon.) Madarász József: T. ház! Az igaz, hogy a kérvények napirendre ki voltak tűzve, és én nem szólok arról, hogy minő esemény az, a mi itt történt;- hanem felhívom t. képviselőtársam figyelmét, vallja be önmaga, oly helyzetben van-e a ház, hogy ilyen nagyfontosságú kérdés tárgyalását, a mely több időt igényed, mint a mi még hátra van, megkezdhetjük-e? (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kérem a t. házat, méltóztassék elfogadni, hogy a kérvényeket akár majdan a pénzügyi tárcza költségvetése után, akár pedig, a mikor tetszik, egy más napon méltóztassék tárgyalni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hennan Ottó: T. ház! Személyes kérdésben kérek szót. (Halljuk! Halljuk !) Mikor azt mondtam, hogy ma egy történeti esemény behatása alatt állunk, megállok e szó mellett, egyszeuíen azért, mert akár törvénynyé válik az a törvényjavaslat, a mely ma beterjesztetett, akár nem, annak a nemzetre így is, ágy is nagy befolyása lesz, (Élénk helyeslések.) és így az határozottan áll, hogy a mai nap nagy befolyással lehet az országra nézve. Ezt akartam kifejezni, mikor a történeti esemény kifejezést említettem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a kérvények tárgyalásának elhalasztása iránt tett indítványt elfogadni ? (Elfogadjuk !) Az indítvány elfogadtatott, és így a kérdések tárgyalása, — gondolom, azt is méltóztatnak elfogadni, —• a legközelebbi szombaton tartandó ülés napirendjére tűzetik ki. (Helyeslés.) Lukáts Gyula: De szombaton korábban méltóztassék ezt napirendre kitűzni. (Felkiáltások ; Tizenkét órára!) Elnök: Szombaton 12 órára tűzetik ki a kérvények tárgyalása. (Helyeslés) Hátra van még Szluha István képviselő úr interpellácziója. Szluha István: T. ház! Alig hangzott végig az országon a vészkiáltás Gerjen községelpusztulása felett, rövid idő alatt 25.000 forint jött össze. És ezen 25.000 frtból 14.000 frt a mai napig sincs kiosztva, tehát nem elég az elemi kár, a mi történt, hanem a község lakosai erkölcsi kárt is szenvednek, mert elvesztik a bizalmat a jövő iránt, midőn ily eljárásban részesülnek. Bátorkodom a következő interpellácziót beterjeszteni: (Olvassa.) »Interpelláezió a belügyminiszterhez. Szándékozik-e a belügyminiszter úr Gerjen község árvízkárosultjai részére begyűlt adományok még ki nem osztott részének haladéktalan kiosztását elrendelni ? Szándékozik-e a belügyminiszter úr a kiosztást az igazság és méltányosságnak megfeleíőleg, illetőleg egy megállapított kulcs szerint eszközöltetni ?« Elnök: T. ház! Minthogy a t. képviselő úr interpelláczióját maga olvasta fel, annak újbóli felolvasása felesleges. Az interpelláció kiadatik a belügyminiszter urnak. Hieronymi Károly belügyminiszter: T. ház! Ha méltóztatik megengedni, a hozzám intézett interpelláczióra rögtön megadom a választ. (Halljuk! Halljuk!) Miután a képviselő úr már magán úton értesített arról, hogy azon könyöradományok, — a melyek részint a képviselő urak adakozásából, részint más forrásból összegyűltek, és a melyeket azonnal az illető vármegye útján a községnek kiadattam, hogy ezen könyöradományok egyesek közt szétosztassanak, — nincsenek teljesen szétosztva, felszólítottam a megyét, hogy nekem a dologról jelentést tegyen. Hogy beérkezett-e a jelentés, arról ebben a perezben a képviselő úrnak felvilágosítást nem adhatok, de azt tu-