Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-288
288. orsxágos ülés 18M. február 3-án, szombaton. 593 számítható"? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el. Következik a 111. §. Perczel Béni jegyző (olvassa a m. §-t, mely észrevétel nélkül eJfogadtatik, olvassa a 112. §-t). Makfalvay Géza! Makfalvay Géza: T. ház! Ez a szakasz, szeriritem, a gazdákra nézve egy drákói szigora és igazságtalan intézkedést tartalmaz, mert azt mondja a többi közt, hogy a cselédek által okozott károkért gazdáik felelősek, ámbár hozzáteszi: »ha a kötelességszerű felügyeleti jog gyakorlását eíinulasztották«. Ez nagyon illuzórius dolog, mert mikor mulasztotta el a gazda a felügyeletet? Ha nem jár utána? A gazda kiadja a rendeletet, hogy ezt, vagy azt tegye meg a cseléd, az pedig éjjel, vagy munkaközben elmegy és rendkívüli károkat okoz. Az már roppant igazságtalanság volna, hogy ezt a kárt a gazda fizesse. Különösen oly esetekben, a midőn annak a cselédnek gazdájától kifelé áll a rúdja, boszúból is tehet olyan kárt, a melyért a gazda azután kárpótlást nem nyer. Én tehát bátor volnék azt a módosítást benyújtani, hogy a gazda felelős a cselédeknek »azoknak még le nem járt pénzfizetése erejéig* ; mert ha a cseléd teljesen ki volna fizetve, a, gazdának semmi regresszusa sem volna vele szemben, a mit én igazságtalanságnak tartok. Épen azért ajánlom módosításom elfogadását. (Helyeslés.) Gr. Bethlen András földmívelésügyi miniszter: T. képviselőház! Az előttem szólott t. képviselőtársam intenczióját értem, azonban a gyakorlati életben ez igeu sok esetben kibúvó ajtóul fot>na szolgálhatni, mert nagyon könnyen megeshetik, hogy a gazda egy nagyobb kár esetében elcsapja a cselédet, és bizonyítványt ad neki, hogy ki van fizetve. Ez a módositváüy tehát igen sok visszaélésre adhatna okot, épen azért kérem, hogy ezen szakaszt változatlanul elfogadni méltóztassanak. (Helyeslés.) Elnök: T. ház ! Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha szólani senkisem kivan, a tanácskozást befejezettnek jelentem ki. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a í[ ä 2. §-t, szemben a Mak falvay Géza t. képviselő úr által beadott és általa felolvasott módositványnyal, elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a szakaszt eredeti szövegében fogadja el, és így Makfalvay Géza képviselő úr módosítványa elesik. Következik a 113. §. Perczel Béni jegyző (olvassa a 113. és KÉPVH. KAPLÓ. 1892—97. XV. KÖTET. 114. §§-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak] olvassa a 115. § t). Papp Elek! Papp Elek: T. ház! Ezen szakasz a következőket mondja : (olvassa) »A hatóságnak joga van a pénzbüntetést akként átváltoztatni, hogy pénzbüntetés helyett a büntetés közmunka teljesítése által is leróható legyen.« Ez vagy nincsen világosan szövegezve, vagy pedig annyit jelent, hogy a hatóságnak joga van az illetőt kényszermunkára szorítani. A közmunka pedig — hála az Istennek — az 1890: I. tez. életbelépésének idejétől kezdve megszűnt kényszermunka lenni. Ma már nem úgy tekintjük a közutak építését, mint hajdanában, mikor az alispáni székhelyre hajtották a robotosokat, és jobbágyokat, hogy utat csináljanak. Csodálatos, hogy most a hatóságot ismét azzal a joggal akarjuk felruházni, hogy a pénzbüntetést kényszermunkára változtassa át. (Ellenmondás jobb felől.) Engedelmet kérek, a 114. §. megadja a jogot a hatóságnak, hogy a pénzbüntetést fogházbüntetéssé változtathatja át, a 115. §-ban pedig azon joggal ruháztatik fel, hogy a fogházbüntetést kényszermunkára változtassa át. Azért, ha valakinek nincsen pénze és egy napi fogságra ítélik el, nem következik még az, hogy joga legyen az illető elöljáróságnak azt mondani, hogy: „Ezt az egy napot nem ott a fogházban fogod tölteni, hanem kimégy a piacz közepére és ott fogsz teljesíteni közunmkáU, talán olyat, a mely az illető egyén lényével meg sem egyezik. A magam részéről az elöljáróságnak ezt a jogát a szakaszból teljesen kihagynám, vagy ha már ki nem hagyjuk, legalább az illető elítélt választására bíznám, hogy fogságban kívánja-e tölteni azt a napot, vagy közmunkát akar-e teljesíteni 1 (Ellenmondás jobb felöl.) T. ház! magyarul csak én is tudok! Mit tesz ez: »A hatóságnak joga van a pénzbüntetést akként átváltoztatna ? Kinek van joga? A hatóságnak. Mire van joga? Átváltoztatni a pénzbüntetést akként, hogy a fogságot közmunka teljesítése által róhassa le az illető. Tehát a hatóság diszpozicziójától függ az átváltoztatás: (Felkiáltások: Tovább! Tovább! —Olvassa.) »midőn egy napi elzárás helyett egy napi közmunka teljesítendő.« (Halljuk tovább! — Olvassa.) >Ha az elítélt az első felszólítás után 24 óra alatt a közmunka teljesítését meg nem kezdené és a kiszabott közmunkát le nem szolgálná, ellene az itéletben« . . . stb. (Derültség jobbról.)^ Görgey Béla: Épen abban a »stb«-ben van a szabad választás kimondva! Papp Elek: Ez nem szabad választás. Ez oly körülírása ezen főintencziónak, hogy közmunka által szolgáltassuk le azon emberekkel, a kik nem tudják a pénzbüntetést megfizetni, a mihez én hozzá nem járulhatok. Én
