Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-286

286. ors*iígos !U>R 1894 csinálja és egy vinczellérnek a költségeit viseli. Ezzel megtett mindent, a mit tehetett. Belátom, hogy ennek a törvénynek a keretében mindent biztosítani nem lehet. E törvény nem szólhat másról, mint a hegyközségek létrejöttének módjairól, jogköréről és hatásköréről, de az impulzust arra, hogy létesülj ének, csak a földmívelésügyi kormánynak a jelzettnél sokkal nagyobb szabásít akcziója eredményezheti. Ezen impulzus megadására kérek külön regenerálási törvényt. A mi ezen törvénvjavaslatot illeti, azt szívesén elfogadom abban a reményben, hogy a földmívelésügyi kormány ebben az irányban fog tovább haladni. Én, t. ház, nagyon szomorú dolgot hallottam, azt, hogy a pénzügyi közegek helyenkint, ígj például a váczi járásban is, eljártak és ott a dézsmaváltságokat betáblázták az illető birtokosok egyéb birtokaira. Ha a t kormány egyéb támogatást nem képes adni a szőlőmívelőknek, mint ezt, akkor ezen törvénynyel ne szórjunk port a nemzet és a közvélemény szemébe. Ha komolyan akarja a szőlők létesítését, csak akkor fogadhatom el és üdvözölhetem a javaslatot, azzal a megjegyzéssel, hogy a 64. §-ban a szőíö-újjáültetés előmozdítását kötelezővé akarom tenni, s ez ügyben módosítványt fogok benyújtani. (Élénk helyeslés a baloldalon ) Elnöki Kíván még valaki szólani? Ha senki, a vitát bezárom. Méltóztatik a §-t elfogadni ? (Igen!) A ház a szakaszt elfogadja. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 62. §-t). Hentaller Lajos jegyző: Makfalvay G-éza. Makfalvay Géza: T. ház! A t. miniszter úr annyira szívén hordja a szőlőmívelés érdekeit, hogy azoknak egy ejfész fejezetet szentel, melyben hegyközségek alapítása által kívánja a czélt elérni. De szerintem részben nem megy el a kellő határig, részben túllő a czélon. Azt érteném, ha kimondaná, hogy a hol szőlő van, a szőlőbirtokosok tartoznak hegyközséget alakítani minden esetben. De ő az alakítást egyharmad többséghez köti, ugy, hogy a kisebbség majorizárja a többséget. Nem tudom, hogy a szakasz megmarad-e így, de ha igen, kell valamit tenni, hogy foganatja is legyen. Mert ha a 62. §*t Összevetjük a hegyközség feloszlásáról szóló 73. §-sal, belátjuk, hogy a hegyközségek alakítása egészen illuzórius. Tegyük tel például, hogy van húsz birtokos és mindegyiknek 5 hold szőlője. Már most a hegyközség alakításához kell 34 hold tértidet és 7 szavazat. Ha ezek akarják, megalakul a hegyközség. De az alakítás esetleg költségekkel jár; szervezik a hegyreudőrséget, esetleg oly intézkedésekkel, melyek egyiknek, KÉPVH.NAPLÓ. 189S—97. XV. KÖTET. január 61 én, s/erdA». 537 vagy másiknak nem tetszenek. Például a hét közül van kettő, a ki méheket is tenyészt, s a többség ezt eltiltja. Már most ez a kettő, a kinek érdeke sértve van, csatlakozik a többihez, a kik nem szavazták meg a hegyközséget, gyűlést hirdetnek és megszüntetik a hegyközséget. Kell valamit tenni, hogy a hegyközség létezése legalább bizonyos ideig biztosíttassák, s a törvényt ily könnyen ki ne játszhassak. Az esetre tehát, ha megmarad a 62. §. negyedik bekezdése, azt a módosítást ajánlom, hogy tegyük a végére ezt: »A megalakított hegyközség egy év előtt fel nem oszoihatik«. Eta azonban a szakaszt úgy módosítjuk, hogy a hegyközség megalakítása imperative kimoudatik, vagy kétharmad többségtől tétetik függővé, akkor módosítványom természetesen elesik. Elnök: A oiódosítvány fel fog olvastatni. Bernáth Dezső jegyző (olvassa a módosítványt). Elnök: A miniszter úr kíván szólani. Gr. Bethlen András földmívelésügyi miniszter: T. ház! Sajátságos sorsa ennek a javaslatnak, hogy gyakran oly intencziók ellen folytattatik küzdelem, a melyek ellen az egyáltalában helyt nem foglalhat. Az, hogy egy minoritásnak jogot adunk arra, hogy a haladó irányra és a haladáshoz nélkülözhetetlen szervezkedésre birja a többit, előnye a törvényjavaslatnak, mert a gazdasági téren nagyobbára a haladók szoktak kisebbségben lenni. (Igaz! Úgy van!) Ha az egyharmad arány nem tetszik elégnek, lehetne talán lejebb menni és egynegyedet venni, azonban ez szokatlan, ámbár erre is van analógia. Megvallom azonban, hogy azt az esetet, a melyet t. barátom méltóztatott felhozni, hogy már a megalakulás perczében az egyharmadot képező intelligensebb rész össze fog veszni és onnan is egy seczesszio fog kiválni, nem tartom valószínűnek. Ennek az orvossága az volna, hogy tegyük azt a minimumot, azt az arányt még kisebbé; ha azonban t. barátom és a t. ház az orvosságot abban találja, hogy a hegyközség feloszlatásának lehetőségét időben limitáljak, a, mit én nem óhajtok kilátásba helyezni, hanem részemről inkább arra igyekszem hatni, hogy minél több életerős hegyközség létesüljön és azok minél ritkábban és minél későbben oszoljanak fel, de mondom, ha a t. háznak aggodalmai volnának, hogy egy ilyen hegyközség mint szalmattíz létesül és egy éven belül véget ér, akkor azután jobb lenne, nem egy évet, hanem legalább bárom évet fölvenni. Részemről nyilt kérdésnek és feleslegesnek tartom azt, hogy ezen provízió belejöjjön a törvénybe; ha azonban belejön, akkor nem egy, hanem három évet tar68