Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-284

284. országo-, Illés 1894, jflnuär 29.én,liétf6n. ^gf ezeket a szerencsétleneket, míg valahol megtörettek, vagy megfeneklettek. Ezért számolva a jelenlegi helyzettel g ki vánva, hogy a jövőben ez a kérdés megoldassák, hogy be ne következzék az a furcsa helyzet, a melyet igen jó humorral ecsetelt Papp Elek t. képviselő űr, hogy joggal lépnek majd fel, és megkövetelik a törvény által őket megillető jogot, és ott tudja isten meddig maradnak, a mi által a megyei szabályrendszerrel összeütközésbe jönnek: azt óhajtom, hogy az legyen kifejezve ezen szakaszban, hogy fentartva" a mielőbbi rendezését ezen kóbor czigányok kérdésének, addig is tessék megfelelőleg intézkedni, (Helyeslések. Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem lehet!) Bernáth Dezső: T. ház! Én azt hiszem, hogy ez a szakasz, a nélkül, hogy azt kihagynék, módosítható úgy, hogy megfelelhessen a czélnak és a hozzákötött igényeknek, mert az tény, hogy vannak kóbor czigányok, és az által, hogy őket a törvényből egészen kihagyjuk, a helyzeten nem javítottunk, sőt rájuk nézve semmi intézkedés nem tétetvén, ők bizoyos törvényen kiviili helyzetbejutnak. Ezért szükségesnek tartom, hogy itt ráutaljak azon szakaszokra, a melyeknek joghatálya alá az általuk elkövetett károsítások is tartoznak. Nehogy azonban az következzék be, a mitől méltán* lehet tartani, hogy ezen szakasz intézkedéseiből magukra nézve jogokat formáljanak: azt proponálom, méltóztassék elfogadni, hogy i 24. §. 1. és 2, sorából hagyassanak ki ezen szavak : »csak a község által e czélra kijelölt helyen és megszabott módozatok mellett sátorozhatnak és legeltethetnek, azonban«. Ha ezen szavak kimaradnak, a sz:ikasz így hangzanék: » Kóbor czigányok a községi, vagy közös legelőn, továbbá a közátakon egyáltalán nem legeltethetnek, és ha legeltetnek, a jelen törvény 94. §-ának h atározmányai alapján büntetendők.« (Helyeslés.) Gr. Bethlen András földmívelésügyi miniszter: T. ház! Bernáth Dezső t. barátom indítványához hozzájárulok. (Helyeslések.) Én azt hiszem, hogy az megfelelő lesz. (Felkiáltások a szélsőbalon: Akkor a magánlegélőkön fognak legeltetni 1) E?. azonban mindenesetre csak egy átmeneti intézkedés, mert a t. ház át van hatva annak a szükségnek az érzetétől, hogy a t'zigánykérdést rendezni kell. Minthogy azonban a czigányokat az országból kiút.sítani nem lehet — hiszen tudjuk, hogy azon drákói esz közök mellett, a melyeket, a múlt században ellenük életbe léptettek, midőn ezrivel akasztották fel őket, azért mégis léteznek — szükséges, hogy módot találjunk arra, hogy azon főveszély, mely általuk a gazdák életét érinti, itt elimináltassék. Megvallom, hogy midőn ezen szakaszt szövegezték, nem hittem, hogy ez ily kételyekre adjon alkalmat, mert korántsem volt és nem is az az inteneziója, hogy minden községben egy külön czigánytelep létesíttessék; de igenis szükséges, hogy a czigányok állataikkal a közlegelőkről és az utakról 1 éterei fessenek. Ha tehát azt akarjuk elérni, hogy ott ne legeltessenek, a világból pedig kifájni őket nem lehet: nem zárkózhatunk el az elől, hogy valahol legeltetniük kell. (Felkiáltások a szélsőbalon : Hol f) Erre nézve mindenesetre a községeknek lesz módjuk gondoskodni; ha megjelennek a czigányok, vagy eltolónezolják őket, vagy pedig ideiglenesen megtűrik. Lehetséges különben az is, hogy ok. mint azt bárki megteheti, maga nostól vesznek bérbe egy területet én ezt használják. (Derültség a szélsőbalon.) Nem állítom, t. ház, hogy ez örvendetes állapot, tessék azonban előbb egész jogrendünket nemzetiségek szerint reformálni, és akkor ki lehet mondani, hogy ebben az országban czigánynak nincsen helye. Ha ez nem történik, akkor nem szabad struczmadár politikát űznünk és ignorálnunk a czigányokat, hanem az szabad, hogy útját álljuk annak, hogy közlegelőkön, vagy utakon való legeltetés által veszélyeztessék az egész községnek marhaállományát. (Helyeslések.) Ezek folytán ajánlom a t. háznak, méltóztassék ezen szakaszt Bernáth Dezső t. képviselő úr módosításával elfogadni. (Helyeslések.) Hentaller Lajos jegyző: Makfalvay Géza. Makfalvay Géza: T. ház! Nézetem szerint a szóban forgó kérdés igen egyszerű. Két kérdésben meg van az oldva, először kérdem: szabad-e valakinek másnak a földjén legeltetni? és másodszor: szabadé valakinek közutakon vagy dűlőkön lege'tetni? (Helyeslés bal felől.) Ha nekem ehhez jogom niocs. akkor az ország más polgárára, még kevésbbé a czigányokra jogilag kivételt statuálni nem lehet. (Derültség.) ila pedig, a mint a törvény megteszi, bárkit is, ha közutakon legeltet, kihágásért megbüntet, akkor a czigánynak szintén nem lehet erre privilegiu mot adni, mert az az indok, melyet az igen t. miniszter úr e kérdés védelmére felhozott, szerény nézetem szerint tarthatatlan. Az igen t. miniszter úr is elismerte, hogy ezt a czigány kérdést rendezni kell. Miért kell rendezni ? Mert a czigányokra nézve olyan kivételes állapot van, melyet a közigazgatás a. maga rendes apparátusával eddig nem volt képes megszüntetni. Ha a czigányokra vonatkozólag kivételes törvényeket akarunk hozni, és a czigánykérdés rendezését úgy kezdjük meg, hogy nekik egy szakaszban jogokat statuálunk; ha az elöljárókat kényszerítjük, hogy jelöljön ki számukra tartózkodási helyet, annak az lesz a gyakorlati 62*