Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-284

284. országos Illés 18M. Január 29-én, hétfAn. 489 Ellenben, miután az előző 20. §-t már elfogadtuk az eredeti szövegezés szerint, és kétségtelen, hogy ennek az ;i kijelentése, hogy az ott meghatározott legelőkőn rendszerint csak köziös csordákban lehet legeltetni, nagyon elasztikus és sok esetben sérelmes is lehet, ennek orvoslása ezéljából indíványozom hogy a 21. §. utolsó g) pontjául egy új bekezdés vétessék fel. A 21. §. szerint ugyanis a közös legeltetésre használt birtokoknál a községi elöljáróság, illetve a birtokossági külön tanács intézkedik az iránt, hogy : a) a legelőre hány állat bocsátható, b) a területnek mely részei, mely időben és minő sorrendben felváltva kerüljenek legeltetés alá, c) egymást a legeltetésben hátráltató állatnemek a legelőnek mely részeiben é< minő sorrendben legelhessenek, d) hol nem szabad állategészségi vagy más okokból legeltetni, e) hol legyenek a kutak, itatok, delelők és védhelyek stb. készítendők, f) egy állat után legeltetési költségek (pásztorbér, legelő stb.) czímén mily üsszeg fizetendő? Ehhez utolsó, g) bekezdésképen a következő új to'dalékot indítványozom: »g) mely esetekben engedhető meg az, hogy a 20. £-ban elrendelt legeltetési módtól eltéiőleg egyesek külön legeltethetnek ?« (Általános helyeslés.) Gr. Bethlen András földmívelésügyi miniszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Azok után, a miket előttem szólott t. képviselőtársam elmondott, nem szükséges, hogy részemről is részleteden taglaljam b. Jeszenszky László t. barátom indítványát Teljesen hozzájárulok az Ivánka Oszkár t. képviselőtársam által kifejtettekhez és utalok arra, hofíy azon rliszpoziczió, a melyről itt szó van, a szegényebb és kisebb községek érdekében vétetett fel a törvényjavaslatba. A proponált g) pontot szívesen elfogadom és ez által azt hiszem, az előbbi szakasznál felmerült aggodalmak is el lesznek oszlatva. (Élénk helyeslés.) Ezen g) pont hozzáadásával kérem tehát a szakasz elfogadását. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Két módosítvány adatott be. Az egyik báró Jeszenszky László képviselő úr által az iránt, hogy a21.§. első bekezdéséből e szavak: »a községi elöljáróság, illetve« kihagyassanak. A másikat Ivánka Oszkár képviselő úr adta be, s a szerint a 21. §-hoz mint új g) pontot felvétetni kéri, hogy »mely esetekben engedhető meg az, hogy a 20. §-bän elrendelt legeltetési módtól eltérőleg egyesek külön legeltethetnek.* A kérdés az lesz, kívánja-e a ház, hogy a KÉPVH. NAPLÓ. 1892-97. XV. KÖTET. 21. §. eredeti szövegében fogadtassékel: igeu, vagy nem? Ha igen, akkor mind a két módosítvány elesik. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 21. §-t eredeti szövegezésében elfogadni: igen, vagy nem? (Nem!) A ház nem fogadja el az eredeti szöveget. Kérdem most, kívánja-e a ház b. Jeszenszky László képviselő úr indítványához képest az első bekezdésből e szavakat: »a községi elöljáróság, illetve« kihagyni: igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt kihagyni kívánják, méltóztassanak felállónk (Megtörténik.) A ház többsége n módosítást mellőzi. Végül kérdem, méltóztatik-e a t. ház az Ivánka Oszkár képviselő úr által javasolt új g) pontot elfogadni: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége az Ivánka Oszkár képviselő úr által ajánlott, új g) pontot elfogadja. Következik a 22. §. Schóber Ernő jegyző {olvassa a 22. és 23. §§-at; észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 24-ik § t). Boros Béni! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök : Szalay Károly képviselő úr kíván szólani. Szalay Károly: T. ház

1 A költségvetés tárgyalása alkalmával nagyobb vita fejlődött ki a házban épen a kóbor ezigányokra vonatkozólag, nem tartanám tehát helyesnek, hogy most e törvény által a kóbor czigányokat mintegy állandósítsuk, sőt bizonyos jogokkal is ruházzuk fel. Mert itt az van mondva: »kóbor czigányok csak a község által e czélra kijelölt helyen és megszabott módozatok mellett sátorozhatnak és legeltethetnek.« Tehát a község köteles bizonyos módozatokat megállapítani ég bizonyos terűletet kijelölni, a hol ezek legeltethetnek. Azt hiszem, ez nem czélja sem a törvényhozásnak, sem senkinek. Bátor vagyok tehát indítványozni, hogy ezen szakasz hagyaték ki. (Helyeslés a szélső baloldalon.) » Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólani. Gr. Bethlen András földmivelésügyi miniszter: T. ház! Nem tudom, nem felesleges-e ezen szakaszszal bővebben foglalkoznom. Azonban a tett észrevételre és módosítványra mégis bátor vagyok ennyit felemlíteni: Tény az, hogy bizonyos nagy számú kóbor czigány létezik az országban; hí ezen szakasz ki is hagyatik, azok mégis létezni fognak, minthogy éhhalállal nem pusztulhatnak el állatjaikkal együtt, tehát az bizonyos, hogy fognak is legeltetni. A korlát nélküli legeltetésnek pedig először következménye a takonykór nagy mérvű