Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-284
284, orsságos ülés 1894. jarniár 39-én, hétffiii, 437 Ajánlom módosításomat a t. háznak elfogadásra. (Helyeslések a szélső baloldalon.) Elnök * Kíván még valaki szólni ? Szalay Károly képviselő űr kíván szólni. Szalay Károly: T. ház! Már az általános vita alkalmával voltam bátor aggályaimat e szakaszra vonatkozólag kifejezni. Osztozom azokban, melyeket előttem szólt t. képviselőtársam előadott; én azonban nem azon következtetésre jutok, a melyre ő, és azért az ő módosítványát abban a formában nem is fogadnám el, s azt hiszem, annak, hogy egyesek szabadsága az összesség sérelme nélkül megóvassék, igen egyszerű formulája van, a mely például Somogymegyének e tárgyban hozott szabályrendeletében világosan benfoglaltatik, s ez az, hogy évenkint a birtokosságnak közgyűlése határozza meg azon kivételeket, melyek az általános szabály alól engedhetők. Én tehát bátor vagyok egyszerűen módosításomat a t. ház figyelmébe ajánlani. Módosítványom az, hogy a ^rendszerint* szó helyett vétessék fel ez: »ha a birtokosok közgyűlése máskép nem intézkedik.* A szakasz tehát így szólana: (olvassa): »Közö.s, avagy községi tulajdont képező legelőkön és oly határokban vagy liatárrészekben, hol a nyomásos gazdálkodás van elfogadva: lovat, szarvasmarhát és sertést legeltetni, ha a birtokosok közgyűlése máskép nem intézkedik, csak közös csordákban, nyájakban, falkákban, csürhékben és ménesekben szabad.* (Helyeslések a szélsőbalon.) Elnök: Kíván még valaki e szakaszhoz szólani ? Ha nem, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólani. Gr. Bethlen András földmívelésügyi miniszter: T. ház! Ezen szakasz az elökészí tés stádiumában úgy a minisztériumban, mint később a ház szakbizottsága által behatóan megvitattatott, 8 tekintettel arra, hogy e tekintetben oly sajátlagos viszonyok léteznek, melyek elől elzárkózni nem czélszerü, de a melyeket a javaslatban felsorolni egyáltalában lehetetlen, a »rendszerint« szó vétetett fel a végből, hogy midőn e szakasz általánosságban szabályt alkot a nyájakban való legeltetésre, indokolt esetekben ez alól kivételt tehessünk. Nagyon messze vezetne az, ha Papp Elek t. képviselőtársamnak talán az ő általa ismert hely viszonyoknak teljesen megfelelő számarányai vétetnek fel bizonyos állatfajokra nézve a javaslatba, holott lehetséges, hogy más vidékeken ez nem volna c^élszerű. Hogy más viszonyok is léteznek, azt látjuk abból, hogy egy más megyének érdekében Szalay Károly t. képviselőtársam nyújtott be eltérő módosítáät. Ezzel szemben, azt gondolom, legczélszerűbben jár el a törvényhozás, ha e szakaszt űgj, a mint van, elfogadja, mert a »rendszerint« szónak elaszticzitásánál fogva hely van adva annak, hogy a helyi viszonyok kellően honoráltassanak. (Helyeslés.) Papp Elek: T. képviselőház! Indítványomat visszavonom. Találjuk meg a középutat úgy, hogy minden érdek ki legyen elégítve és e helyett a szó helyett: »rendszerint« tegyük oda »a vértisztaság fentartása tekintetéből«. (Ellenmondások.) Bocsánatot kérek, ez előttem a legfontosabb tekintet, mert méltóztassanak komolyan figyelembe venni azt, ha van egy különös, specziális fajú sertésem, vagy van különös fajú lovam, szarvasmarhám, vagy birkám, hogy az a többség gusztusára legyen bízva, vajjoa én továbbra is azt a fajú sertést tartsam-e, vagy pedig azt az elegy-belegy sertést, a melyet a közös nyájban tartanak, vagy azt a kétnyirettí birkát, vagy azt a lovat, melyet 2—3 esztendős méncsikónak odaeresztésével állítanak elő, ezt rám oktrojálni a közös legeltetés daczára sem lehet. Ha pedig megmarad az, hogy a »rendszerint<, akkor minden esztendőben ki lesz téve az a birtokos, a ki specziális jobb fajú jószágot akar tartani, annak a kellemetlenségnek, hogy a birtokosság közgyűlésén nagy vitán vigye keresztül a maga jogosult érdekeit. Ezt én nem látom helyesnek, és szükségesnek találnám, hogy biztosítva legyen az, hogy a ki jobb fajú jószágot akar tartani, az külön nyájba legeltethessen. (Helyeslések a szélső baloldalon.) Elnök: A képviselő úr visszavonta indítványát? Papp Elek: Csak abban az esetben, ha a 20. szakasz oly módon módosíttatik, a mint én bátor voltam proponálni, t. i. olyformán, hogy beadott módosítványomból a számszerű felsorolás elmaradjon. Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Kabos Ferencz előadó: T. ház! A magam részéről csak arra kérem a t. házat, méltóztassék ezt a szakaszt az eredeti szövegezésben elfogadni; (Élénk helyeslés.) mert ez a szó: »rendszeriní« adja meg a módját annak, hogy minden különböző viszony tekintetbe vehető, minden különböző érdek méltatva legyen. Ha elfogadnók Papp Elek t. képviselőtársam indítványát, akkor azokban a községekben, a hol a viszonyok azt is indokolnák, hogy kisebb nyájakban is lehessen külön legeltetni, ez az érdek nem volna kellően méltatva; ha pedig tisztán a faj-, vagy a vértisztaságra tekintenénk. akkor ismét azok volnának kizárva a legeltetésből, a kiknek teljesen különálló legelőjük van, és csak bizonyos időszakokban szoktak a közös legeltetésben részt venni. Kérem tehát, méltóztassanak a szakaszt eredeti szövegezésében elfogadni. (Helyeslés.)
