Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-284

284. országos illés 1SÍ törvényhatóságok határozatát érdemileg is felülbírálhassa, mégpedig azért, mert a megyei élet olyan, hogy az a kisbirtokos, a kiről itten szó van, a közgyűléseken aránylag igen kevéssé van képviselve; mert a közgyűléseken mindiga ezentrum dönt, a mely többnyire városi polgárokból, iparosokból, ügyvédekből áll, és mert a vidéknek távolabb eső részeiről megválasztott bizottsági tagok nem igen mennek el a közgyűlésekre. Ezért kérem a t. házat, hogy a miniszter ingereneziáját e tekintetben mindenesetre méltóztassék fentart ni. Indítványozom tehát, hogy Lits t. barátom indítványa a következő módosításokkal adassék ki a bizottságnak: először »a birtokarány szerinti többség* helyett tétessék »birtokarány szerinti kétharmad többség; másodszor* a földmívelésügyi miniszter érdemleges jóváhagyása a megyei határozattal szemben fen tartalék.« Ily értelemben méltóztassék a szakaszt a földmívelésügyi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Gr Bethlen András földmívelésügyi miniszter: T. ház! (Halljuk: Hallj tik) A 2., 3. és következő szakaszokban tárgyalt ugarrendszer fentartásának kérdése már eddig oly behatóan le*t megvitatva, hogy immár az eredmény az elveket illetőleg kivehető, de a szövegezést a ház plénuma sokkal nehezebben vihetne keresztül, mint a bizottság, és azért időkímélés szempontjából én is ezélszertínek tartom, hogy fogadjuk el b. Andreánszky t. barátom indítványát, és útasíttassék a bizottság az említett §-oknak az indítvány értelmében való átdolgozására. (Helyeslés.) Ezen indítvány elfogadása esetén felmerült az a kérdés, vájjon folytassuk-e az első fejezet tárgyalását az 5. §-tól tovább, vagy minthogy ezen fejezet több más szakaszaiban is van vonatkozás az első ötre, nem lesz-e jobb, ha átmegyünk a második fejezet tárgyalására? Én az utóbbit tartanám ezélszertínek. Azért elfogadom b. Andreánszky t. képviselő úr indítványát, és kérem a t. házat, hogy ahhoz ily értelemben méltóztassék hozzájárulni. (Élénk helyeslés) Papp Elek jegyző: Márkus József! Márkus József: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A t. miniszter úr előadása után nagyon rövidre szabhatom felszólalásomat. De azért fel kell szólalnom, mert a 2. §. kibővítésére nézve némely észrevételeim vannak, illetőleg e szakaszhoz módosítványt kívánok beadni, mely, alázatos nézetem szerint, nagyon fontos dolgokat Ölel fel. A nélkül, hogy egy új általános vitát akarnék kezdeni, nem zárkózhatom el az elől, hogy főleg a szombati napon és ma felszólalt t. képviselőtársaim részéről hallott észrevételek . Január 29-én, bétfltn. 479 fonalán megjegyzést ne tegyek arra nézve, hogy a képviselőház ezzel a javaslattal szemben csodálatos helyzetben van. Szombaton a t. túloldal részéről egy képviselőtársam azt mondta, hogy ő ezen javaslat egyik szakaszának rendelkezéseit nyelvi tekintetben sem érti; kifejezést adott annak is, hogy iparkodott magát felvilágosít tatni, elment ffíhöz-fához, fordult a miniszter úrhoz, fordult a bizottsághoz, de senkisem volt képes neki azt megmagyarázni. A mai uapon hallottuk Szalay Károly t. képviselőtársamtól, hogy ő azt hiszi, hogy a második szakasz egészen más irányú, más természetű rendelkezéseket kíván életbe léptetni, mint a minők felett a vita már három nap óta foly. Mit bizonyít ez ? Azt, hogy ez a törvényjavaslat meglehetősen rossz kidolgozással lett a képviselőház elé terjesztve, és ezen kidolgozásnak rosszasága annál feltűnőbb, mert a miniszter úr is és az igen t. államtitkár úr is hangsúlyozta tegnapelőtt azt, hogy a javaslat körülbelül nyolez évig készült, nem ugyan az ő intézkedésük alatt, de nj^ol-'Z évig várakozott rá az ország, és mindketten egyértelmííleg elismerték azt, hogy ezen javaslatnak nagyon sok hiánya van, és olyan intézkedéseket tartalmaz, a melyek felett pro és kontra lehet vitákat folytatni, de ajánlották nekünk, hogy fogadjuk el ezen javaslatot azért, mert az a semminél jobb. Kétségtelenül jobb a. semminél, és csakis ezen indokból fogadjuk azt el. Hanem én arra vagyok kiváncái, ha ezen javaslatnak beterjesztése nyolez évi időt igényelt, és ha ezen javaslatnak — eltekintve az érdemleges intézkedésektől — olyan a nyelvi fogalmazása, hogy közönséges írni és olvasni tudó ember még akkor sem érti meg, ha képviselő: a következő szervi javaslatok milyen szövegezéssel és milyen tartalommal fognak ide beterjesztetni, valamint azt sem tudom, hogy mikor fogják ezen javaslatokat beterjeszteni, mert ha ezen javaslat nyolez évi időt igényelt, a többiek valószínűleg az örökkévalóságot fogják igényelni. Ezen reám nézve kevésbbé előnyös bevezetés után áttérek tulajdonképeni czélomra, előterjesztésem részletezésére. (Halljuk! Halljuk!) A mennyire a második szakasz rendelkezésébői képes voltam kivenni, ez a szakasz, bármit tart arról Szalay Károly t. képviselőtársam, a nyomásos rendszert a maga összes előnyeivel és hátrányaival akarja életbe léptetni. E tekintetben szintén a liberalizmusnak vagyok híve, de nem zárkózhatom el attól a kényszerűségtől, hogy vannak esetek, vannak községek, hol a földbirtok annyira el vau aprózva, hogy azt a tulajdonjognak teljes megóvása mellett sokkal rosszabbul lelet értékesíteni, mint a tulajdonjog korlátozása mellett. Azokra, a miket t. képviselő*-