Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-283

£88. orstftgos illés 18M. január 2?.én, szombaton. 473 ügyminiszter úrral egyetértőleg a kereskedelmi törvénynek a részvénytársaságokat tárgyazó részét a fejlődő közgazdaság és a tájékozatlanság igényeinek megfelelőleg mielőbb revízió alá venni és a szükséges törvényhozási munkálatokat kezdeményezni? Elnök: Méltóztatnak kívánni, hogy felolvastassák? (Nem!) A kereskedelemügyi minisz ter ár kíván szólni. Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter : T. ház ! (Halljuk ! Halljuk .') Minthogy a t. képviselő úr szíves volt velem az iuterpelláczió lényegét előre közölni, abban a helyzetben vagyok, hogy az interpelláczióra azonnal megadhatom a választ. (Halljuk!) A t. képviselő úr beszédének bevezető részére nem kívánok kiterjeszkedni és nem ismerhetem el, hogy ez alkalommal helyén lenne egy általános diszkusszió hitelviszonyainkról, a börzéről s a kereskedelmi törvény hiányairól. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) A t. képviselő úr általános fejtegetései — nem itt az országban, hol viszonyainkat ismerik, hanem esetleg a külföldön, oly helyeken, a hol nem nagy rokonszenvvel kisérik gazdasági haladásunkat — okot szolgáltathatnak oly fejtegetésekre, mintha nálunk beteg gazdasági állapotok léteznének; (Helyeslés a jobboldalon) és lüintha ez irányban messzemenő óvóintézkedésekre volna szükség. T. ház! Lehet, hogy hitelviszonyaink terén és közgazdasági életünkben valamely kinövés fordul elő; de én pozitive állítom azt, hogy gazdasági életünk egészben véve egészséges, hogy hitelviszonyaink fejlődése normális, és nevezetesen a közgazdasági téren nem észlelhetünk oly jelenségeket, a melyek aggályokra vagy külön óvintézkedésekre szolgáltatnának okot. (Helyeslés a jobboldalon.) utalhatok a legutóbbi ido eseményeire, midőn a budapesti és az egész magyar pénzpiaca ereje nagyon is próbára volt téve és igen jól kiállotta a nehézségeket, és a magyar pénzpiaca, a magyar hitel egészen szilárdul áll fenn. Ennyit azon általános fejtegetésekre, me lyeket a t. képviselő úr előrebocsátott, a melyek folyamán az 1873-iki válságra is utalt. Az irány, melyet a képviselő úr jelez, azonos azzal, a melyet a kormány követ, csakhogy nem látom ezúttal helyén azoknak fejtegetését. Áttérve az interpelláczió tárgyára, a mi a konkrét esetet illeti, tudniillik egy részvénytársaság alapítását, azt hiszem, a t. képviselő úr sem kívánt az alakítás körülményeire itt kiterjeszkedni, és hogy leghelyesebb, ha magát az esetet itt vita tárgyává nem teszszük, (Helyeslés jobb felől) mert egy részvénytársaság megalakítása körül követett eljárás, hogy szolid-e azon részvénytársaság, vagy sem, nem tarKÉVVH. NAPLÓ. 1892—97. XV KÖTET. tozik a törvényhozás diszkusszióinak keretébe. (Helyeslés jobb felől.) Van ennek más helye, ha egyesek sértve volnának ; a törvény megjelöli ennek orvoslására az utat, s azért e konkrét esetre nem kívánok itt kiterjeszkedni. (Helyeslés jobb felől.) A mi az értékpapíroknak tőzsdei jegyzését illeti, ez a budapesti árú- és értéktőzsdének a kormány által jóváhagyott alapszabályai értelmében a tőzsdetanácsnak hatáskörébe tartozik. Az alapszabályok 23. §-áuak 9. és 13. pontja megállapítja azt, hogy a tőzsdetanács határoz a tőzsdei értékeknek a tőzsdei hivatalos árjegyzések lapjába való felvétele iránt és kiszabja az ezért járó lajstromozási és árjegyzési illetékeket, gondoskodik továbbá a tőzsdei árfolyamok hivatalos jegyzéséről és közzétételéről. Meg van állapítva a díj, a melyet az ily jelzésekért a tőzsde szedhet: az a szabályzat szintén kormányi jóváhagyás elé terjesztetett és még a korábbi években lett jóváhagyva. E szabályban csak a díj van meghatározva és néma bejegyzés körííl követendő eljárás. Nevezetesen annak 9. pontja megállapítja, hogy a lajstromozási engedély iránt beadott kérvények feletti határozathozatalhoz a tőzsde elnökének,vagy ennek helyettesének és azonkívül legalább négy tőzsdetanácsos jelenléte szükséges. Egyéb eljárás tekintetében más határozmány, különösen a börzetanács eljárása tekintetében megállapítva nincsen. Magának a tőzsdetanácsnak, mint intézménynek eljárása bizonyos kormányi felügyelet alatt áll, a mennyiben a börzéhez tgy miniszteri biztos, illetőleg ez idő szerint két miniszteri biztos van kiküldve, a kik természetesen a börze autonóm hatáskörébe nem avatkozhatnak, de bírnak igenis veto-joggal, a melynél fogva egyes határozatok végrehajtása függőben tartandó. Visontai Soma: Volt már arra eset? Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter : Mindaddig, míg az erre illetékes hatóságok, vagy bíróságok a kérdés felett döntenek, bizonyos felügyelet a kormány részéről tehát ezen miniszteri biztosok útján a börzénél, illetve a börzetanácsnál gyakoroltatik. Ez, t. ház, a, mai eljárás, a mint a gyakorlat szerint fejlődött és a mint az időnkint módosított alapszabályok rendezik. Arra nézve, hogy az értékpapírok bejegyzése körül minő eljárás követendő, nevezetesen, ha az a kérdés, hogy valamely értékpapír, mely a börzénél bejegyeztetik, hogyan bírálandó meg, erre nézve nincsenek határozott elvek megállapítva; de konstatálhatni azt, hogy a börzetanács eljárása kifogásra nem igen adott okot, és hogy a budapesti börze nem vádolható azzal, hogy oly vállalatok bejegyzését 6i>