Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-283

283. nrs/.íigos ülés 189*. január 27-én, szombaton. 457 tam. Most született; e javaslat hozta létre ezt a di-sztinkcziót. Mert van földbirtok, és a földbirtoknak vannak azután különböző mívelési ágai. Van rajta, erdő, szántóföld, legelő, vagy rét, de a »mezei földbirtok* fogalmát eddig nem ismertem, És azt hiszem, ha lemegyünk az Alföldre, é-5 megkérdezzük a legtősgyökeresebb magyar embert, liogy milyen a földbirtoka, mezei, vagy nem, nagyon fog e kérdésen csodálkozni, valamint akkor is, ha megkérdezzük, hogy van-e másféle földbirtok is, mint mezei. Eddig senkinek sem jutott eszébe azt a disztinkcziót állítani ennek ellenébe, hogy »erdei«. E megkülönböztetést nem tartom helyesnek, a »mezei«a mező szóból ered, a mező pedig a földön növő fíí, annak »meze«. A magyar ember, ha a gulyát megnézi, nem azt kérdi a gulyástól: »van-e sok legelő ?« hanem »van-e sok mező?« Érti alatta, hogy van e ele gendő fű ott a talajon, A »mezei«-t ily értelemben behozni a tői vénybe és ez új fogalmat itt megalkotni szükségtelennek tartom. Azt mondja továbbá a bekezdés, hogy »földbirtokát gazdaságilag a törvény korlátai közt mindenki szabadon használhatja.« Vagy a törvény korlátai közt használhatja valaki a földbirtokát, és akkor szükségtelen azt mondani, hogy »szabadon használhatja,« vagy szabadon használhatja, és akkor megint szükségtelen azt mondani, hogy »a törvény korlátai közt.« Azt mondani, hogy »a törvény korlátai közt szabadon használhatja valaki* még a legjobb esetben is fölösleges pleonazmus és egészen kimaradhat. Azt mondani pedig, hogy a törvény korlátai közt »gazdaságilag« használhatja mindenki szabadon, ezzel szemben azt kérdem: hogyan lehet földbirtokot másként, mint gazdaságilag használni? Vagy nem lehet másként használni s akkor fölösleges kimondani, hogy »gazdaságüag szabadon« lehet használni, vagy másként is lehet használni, s akkor miért ne használhatná valaki másként a törvény korlátai közt? Szóval ezen bekezdés így, a mint van, hibásan, rossziil konczípiált valami; mint ilyet, semmi ok sincs fentartani, s mint olyat, a mely fölösleges, kihagyatni, óhajtom. E nélkül a bekezdés nélkül sokkal világosabb, érthetőbb lesz a szöveg, mintha ezen stilisztikai remeket, a mely semmit sem mond, a szakaszban meghagyjuk. Gr. Bethlen András főldmívelésügyi miniszter: T. ház! A t, képviselő űr ítéletét fúlszigorúnak kell jelentenem. Ez a disztinkczió mely itt szóban forog, azt akarja kifejezni, hogy oly földbirtok, a mely nem erdőterület. Más jobb magyar kifejezést sem a képviselő úr nem ajánlott, sem én magam, sem azon sok bizottság, a mely ezen törvényjavaslatot tárgyalta, nem tudott találni ezen megkülönböztetés kifejezésére, mint a franczia »rnral« szónak megfelelő KKPVH, NAPLÓ 1892 — 97. XV. KÖTET. »mezei« szót. Én azt hiszem, hogy itt ebben az értelemben helyes s a fogalomnak megfelelő ez a kifejezés. Általában a szakasznak értelme az, hogy jeleztessék azon irány, mely ezen törvényjavaslatot áthatja, t. i. az, hogy itt a vélelem a földbirtok szabad használata mellett szól, s azért ezen első szakaszt fentartandónak, (Helyeslés jobb felöl.) és a »mezei« jelzőt, ha t. barátom sem tudott ennél ezélszerííbbet javasolni, mint relatíve jót, meghagyandónak vélem. (Helyeslés jobb felől) Elnök: Kíván még valaki szólani ? Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A kérdés az, t. ház, méltóztatik-e az első szakaszt eredeti szövegében, vagy ezzel szemben az Ivánka Oszkár képviselő xír által indítványozott kihagyással elfogadni? Az első kérdés tehát az, méltóztatnak-e az első szakaszt eredeti szövegében elfogadni? Ha a szakaszt eredeti szövegében méltóztatnak elfogadni, akkor Ivánka Oszkár képviselő űr indítványa elesik. Kérem azon képviselő Urakat, a kik a szakaszt eredeti szövegében fogadják el, méltóztassanak felállani. (Meg örténík.) A többség a szakaszt eredeti szövegében fogadja el, és |így Ivánka Oszkár képviselő úr kihagyási indítványa elesett. Folytatjuk a tanácskozást. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 2 ik §4) Terényi Lajos! Terényi Lajos: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A szaktudomány által elfogadott elvek helyessége ellen szót emelni nem akarok; (Halljuk! Halljuk!) de nézetem szerint az ily elveknek valamely törvényjavaslatban való keresztülvitele a kormányzottakra nézve üdvös csak akkor lehet, ha ez elvek az állampolgárok életviszonyaival megfelelően kapcsolatba hozatnak és megfelelően összeegyeztetnek. így a jelen törvényjavaslatnak azon elve, mely szerint földbirtokát mindenki szabadon használhatja, közgazdaságilag véve igen üdvös és helyes lehet, de azt gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatban való szigorú keresztülvitele határozottan ellenkeznék az állampolgárok egy nagy részének gazdasági és életviszonyaival, ennek merev keresztülvitele megnyugvást egy i^en nagy körben nem kelthetne, sőt meg vagyok róla győződve, egy nagy vidék érdekeltségi csoportjának gazdasági és anyagi boldogulására határozottan korlátot vetne s azért a törvénvjavaslat 2. §-a igen helyesen intézkedik akkor, midőn ez általános jogelvet igyekszik, kapcsolatba hozni a polgárok életviszonyaival, s megengedi azt, hogy a nyomásos gazdálkodás oly vidékeken, a hol ma is fennáll, bizonyos kautelák közt továbbra is fentartassék. Én azonban e javaslat intézkedését teljesen 58