Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-283

448 288. országos fllés 189á. január 27-én, szombaton. szert, az egész országra ráerőszakolni. (Helyeslés.) Ezért itt két irányban volt szükség a törvényjavaslat rendelkezései tekintetében ruganyosságra. Először, hogy a községek és törvényhatóságok lehetőleg alkalmazzák viszonyaikat a törvény keretéhez s ez által mód lesz nyújtva arra, hogy egyes elmaradottabb törvényhatóságok okulva az előbbrehaladottak példáján, nagyobb bátorsággal fogják az intenzív gazdálkodás eszközeit szabályrendeletileg is maguknak biztosítani s óvakodhatnak egyes nem sikerült próbáktól. Viszont a kormány is azon helyzetben lesz, hogy czéltudatosan, de fokozatosan fogja majd megvalósítani és életbe léptetni az adott viszonyoknak megfelelően ezen törvényt. Mert igen sok törvényre utalhatok, a mely az utóbbi negyed század alatt meghozatván, bizonyos diszpozicziókban már is nem bizonyult czélszerünek és a törvényhozásnak a között kell választania, hogy vagy eltűri ezen ezélszerütleneknek bizonyult diszpozicziókat, vagy pedig belemegy ezen organikus törvények átdolgozásába. Az előbbinek aztán az az eredménye, hogy a törvények revíziója elhalasztatik és a határozottan ezélszerütleneknek bizonyult intézkedéseket a közönségnek el kell tűrnie. Azt hiszem, ez ellen bizonyos garancziákat nyújt ez a törvény. Már most, t. ház, azt gondolom, hogy czélszerű részlete a törvényjavaslatnak az is, hogy a községi vagyon ellenőrzésére módot nyújt a közigazgatás jelen állapotában, de módot fog nyújtani különösen akkor, ha a törvényhatóságoknak gazdasági szakközegek fognak rendelkezésükre állani. Mert valóban nagyon sajnos, hogy az ország területének jelentékeny kvótáját kitevő gazdasági birtokokon olyan igazán primitív gazdálkodás űzetik. Bujanovics Sándor t. képviselőtársam indít ványának eszméjét részemről rokonszenvvel fogadom, a mennyiben épen indokoltnak tartom már csak gazdasági karunk fejlesztése és annak érdekében, hogy a középosztály sarjadéka e térre biztosan léphessen, ha a kötött birtokok egy részére a kvalifikáczió szüksége kimondatott. (Élénk Jielyeslés.) Megvallom, e kérdést is olyannak tartom, melynek részletes megbírálása és szövegezése ezélszerííbben a bizottságban fog megtörténni és azért részemről szükségesnek tartom, hogy e kérdés a bizottsághoz útasíttassék. (Helyeslés.) Végre Szalay Károly t. képviselőtársam tegnapi beszédében a többek között kritizálta a javaslatot azon szempontból, hogy a régi törvényeket kellőleg nem tanulmányoztuk ennek előkészítésénél. Bocsánatot kérek, igen vastag kötetet tenne ki az az anyag, a mely át lett tanulmányozva úgy a régi törvényekből, mint a külföldi hasonló törvényekből, valamint a szabályrendeletekből és a szaktestületeknek véleményéből. Szóval igen nagy az a tömeg, a melynek alapján el kellett dönteni, hogy minek kell és minek nem szabad bele jönnie a törvénybe. Arra vonatkozólag, a mit ő a régi törvényekre nézve mondott, azt hiszem, bátor lehetek megjegyezni, hogy azok nyomán nem indulhattam meg, mert azon törvények egy egészen más gazdasági, t. i. a jobbágy-rendszer idejéből származnak, és így annak átültetése a mai viszonyok közé csak cum grano salis történhetnék. A csőszök hitelességére vonatkozólag kiemelt példa emberileg talán nagyon is indokolt, a mennyiben egy embernek hitelessége állíttatik szembe a másik emberével. Azonban azt hiszem, hogy egy praktikus gazda elijedne attól, ha egy hiteles csősznek a vallomásával szemben a sötétben ott kóválygó más polgártársnak a vallomása ellensűlylyal bírna. Ez különben az erdőtörvény analógiájára van alapítva és ottan ez az elv teljesen beválik. (Helyeslés.) Nem kívánom a t. házat továbbra is a részletek elősorolásával fárasztani. (Halljuk! Halljuk !) ösak egyre utalok még annak bizonyításául, hogy bizonyos gyakorlati irány is végig vonul ezen a törvényen, a mely, azt hiszem, hogy gazdaközönségünknek javára fog szolgálni. Van a törvényben egy új elv, a büntetéspénzeknek munkára való konvertálása. Ez gazdaságilag mindenesetre czélszeríí, és az illető kihágó családjára nézve kevésbbé terhes, mint az eddigi elzárás. A szigorban nem volt szükséges addig menni, a meddig egyes nyugoti államokban elmentek, a hol a mezei kihágások oly drákói módon sújtatnak, a mi nálunk még indokolva nem volna. Általánosságban csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy mivel a törvényjavaslat organikus egészet képez, az egyes helyi viszonyoknak, vagy tán az elméletnek is megfelelő módosításokat csak nagy elővigyázattal vegyünk be, viszont minden megfelelő s kellő módosítás elől részemről elzárkózni nem fogok. (Élénk helyeslés.) Meg vagyok győződve, hogy ha a javaslat törvényerőre emelkedik, a gazdasági téren új lendületet érünk és sok lekötött erő fog felszabadulni. Kérem e javaslatom elfogadását. (Általános, élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök: A tanácskozás be van fejezve, kö vetkezik a szavazás. Kérdem a t. házut, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen, vagy nem? (Igen!)