Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-282

282. országos ülés 1894. 424 nyúlt módon már más önálló törvényekben kellő megoldást nyert. Ilyen a halászati, a vízjogi, selyemtenyésztési, sőt sok vonatkozásában még a közmunka-törvény is. De másfelől csak az 1840: IX. törvény módosítása, vagy egy mezőrendőrségi törvény alkotása sem lett volna kielégítő, mert hiszen azon kérdéseknek mielőbbi sza bályozása, melyek a földbirtok mikénti használatára, továbbá HZ állattenyésztés érdekeinek előmozdítására oly vidékeken, melyeken nagyban foglalkoznak szőlőmíveléssel, a hegyes községeknek rendezésére, közdűlő utak kihalására és jókarban tartására, és a kártékony állatok és rovarok kipusztítása vonatkoznak, épen oly sürgősek mint akár a mezőrendőrségi törvény megalkotása, a mely habár elavult is, de azért mégis tájékoztató törvény volt. E törvényjavaslatnak, a mely tizenkét fejezetben és két főrészben oldja meg azon kérdéseket, melyeket felveendőknek határozott, alapelvét képezi a szabad használati jognak megóvása, és ezt csak ott korlátozza, a hol a gazdaközönség szorgalomhiánya, indoieneziája vagy magasabb nemzetgazdasági érdekek kívánják, vagy a hol a közösség természetéből kifolyólag a kisebbség véleményét a többség véleményének alá kellett rendelni. Mindenki előtt ismeretes az a nagy pusztítás, melyek a vízmosás következtében állnak elő, a melyek különösen a felvidéken és Erdély némely részeiben nagy területeket semmisítenek meg. Mindenki előtt ismeretesek a kártékony állatok és rovarok évenkinti szaporodása miatt bekövetkező károk; ismeretekek ezen kívül azon folytonos czivakodások is, melyek a földbirtokok határainak nem kellő jelzéséből erednek. Ily kérdésekkel szemben megóvni a szabad elhatározás jogát, csak azért, mert a tulajdonjog szentsége is úgy kívánja, nem lett volna helyén egy olyan t ">rvény, a mely nem magasabb elvi szempontokból, hanem inkább a hasznosság szempontjából akarja ezeket a kérdéseket megoldani. Ezért czélszerűnek és szükségesnek találom az olyan intézkedéseknek a megtételét, a melyek rendel kezőleg lesznek hívatva ezeken az állapotokon segíteni. Ilyen intézkedések a kártékony rovaroknak es állatoknak évenkénti pusztítása, a vízmosásoknak kitett terűletek esetleges befásítása, a mi annál könnyebben lesz eszközölhető, mert a törvény hatodik fejezetében kellő intézkedések vannak téve arra nézve, hogy a szükséges ültetvények, az ágynevezett alanyok, könnyen és olcsón legyenek megszerezhetők. A törvényjavaslatnak egyik főczélját az állattenyésztés érdekeinek az előmozdítása képezi, mert hiszen az a nagy árhanyatlás, a mely a búzatermények terén mutatkozik, még korántsem érte el azon fokot, a melyre a túltermés folytán joggal számítani lehet. Az állattenyésztés feljanuár 26-án, pénteken. karolásának szempontjából szükséges volt arra is kötelezni a községeket, hogy apaállatokat szerezzenek be. E kötelezettség akkor, midőn a törvényjavaslatban meg van adva a lehetőség arra nézve, hogy olyan községek, a melyek ezt nem tehetik nagyobb anyagi veszteség nélkül, esetleg egyesülhessenek, vagy a hatóság indokolt felterjesztésére a fölcunívelésügyi minisztérium részérői azok tartásának kötelezettsége alól felmentessenek, nem képeznek különösen súlyos megterheltetést. Az általam említett intézkedések ellen a gazdák közvéleményében alig mutatkoznak ellentétes felfogások ; a legnagyobb vitára s a legellentétesebb nézetek nyilvánítására alkalmat a második szakasz szolgáltat, a mely hazánk némely vidékén dívó nyomásos gazdálkodási rendszert elismeri és az abból folyó jogokat és kötelességet szabályozza. A bizottság többsége is azt hiszi, hogy a szabad rendelkezési jognak megóvása a földbirtok használatában is leginkább biztosíthatja a földbirtok jövedelmező kihasználását, és elősegíti az intenzív gazdálkodást. De az országészakkeleti és keleti megyéit illetőleg, a honnan legélénkebben nyilvánult az óhaj a mai gazdasági rendszer további fentartása iránt, nem lehetett elzárkózni azon tény elől, hogy e vidéken hiányzik a kellő toké és szakértelem ahhoz, hogy a teljesen szabad rendelkezési jog megtagadása ne jelentse a földbirtok kiaknázását, hanem valóban az intenzív gazdálkodást. Másrészt ott, a hol legelő hiányában a legkisebb tulajdonosok le lettek szorítva a leginkább jövedelmező állattenyésztés teréről, a nélkül, hogy a sokkal jövedelmezőbb kerti termények termelésére adhatnák magukat, minthogy azoknak nincs piaczuk, földbirtokuk nyújtván a szükséges jövedelmet, rövid idő alatt eladják birtokukat és így szaporítják a kivándorlók, vagy azok számát, a kikből a tulajdon ellenségei kerülnek ki. Ez indokok vezették a bizottságot arra, hogy a nyomásos gazdálkodás rendszerét ott, a hol gyakorlatban van, törvénybe iktassa, természetesen azon a harmadik szakaszban foglalt korlátozással, mely az által, hogy mások kivonását is megengedi, melyek nincsenek körülhatárolva, melyek nem képeznek önálló tagokat, minden külön érdeket megóv. A törvényjavaslat tagadhatatlanul legfontosabb része a mezei rendőrségről szóló három fejezet, melyekben a mezőőrök tartása, a kihágások és eljárás van szabályozva. A törvény már előre is a közigazgatási bíróságról szóló törvény intézkedéseit veszi alapul, a mennyiben a kihágási esetek II. és III. fokú elbírálását a közigazgatási bírósághoz utalja s az első közigazgatási fórumhoz utalja a közösségből