Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-279

279, orsaágos ülés 1894. január 20-án, szombaton. 377 államhatalom kezelése alatt álló rendes bírósá­gok ügyköréből, vétetik rendes bűnvádi úton üldözőbe; nem megkerülése-e az a sajtótörvény­ben lerakott közszabadságnak, (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) ha e kettőt most el akarják egy­mástól választani, holott ez tényleg el nem választható, s midőn keresnek a kulisszák mö­gött büntethető embert, és nem akarják a tör­vény alkalmazását sajtóbíróságra bízni s nem akarják a sajtótörvényben biztosított közszabad­ságból a konzequeneziákAt levonni ? Ezekben, t. ház, az én felfogásom szerint a mentelmi bizottság jelentése úgy a törvény helyes értelmezésével, mint a közszabadság ér­zetével és a sajtószabadság követelményeivel nem egyezik, s ép azért a magam részéről a vizsgáló-bíró eljárásában a képviselők mentelmi joga ellen elkövetett sértést látok s annak jelen­ségeit látom fenforogni, hogy, a mint azt Poló­nyi Géza t. képviselőtársam is kiemelte, a men­telmi bizottság jelentése egyoldalú tényeken és felfogáson alapszik, és az ügyállást egész ki­merítően ki nem domborítja. Ép mert az általa jelzett kiegészítések szempontjából kívánatos, hogy ma érdemleges határozat ne hozassék, és mert a mentelmi bizottság jelentésének egy­oldalúságát az okozta, hogy úgy a közszabadság tekintetében mint a büntetőtörvény és a sajtó­törvény intézkedésének tekintetében felfogása me­rőben eltér, igénytelen nézetem szerint, a helyes felfogástól, ma magam sem kívánok érdem­leges indítványt tenni, hanem azt kívánom, hogy mivel a mentelmi bizottság egyoldalú eljárásá­nál fogva az irányadó felfogást nem képviseli, a ház adjon kifejezést annak, hogy igenis, a mentelmi jog megsértésének jelenségeit látja fenforogni s e tekintetből az ügyet kiadja a mentelmi bizottságnak, hogy azt minden oldal­ról felvilágosítva líjabb jelentéssel terjeszsze a ház elé. (Élénk helyeslés bal felől.) Bernáth Dezső jegyző: Hodossy Imre! (Halljuk! Halljuk!) Hodossy Imre: T. ház! Bátorkodom a t. ház figyelmét felhívni arra, (Bálijuk! Hall­juk!) hogy a mentelmi bizottságnak két külön böző jelentése fekszik előttünk; az egyik az, mely azon kérdést tárgy azzá, hogy vájjon meg lett-e sértve ifj. Ábrányi Kornél képviselő ár­nak a mentelmi joga: igen, vagy nem? A má­sik pedig az, hogy vájjon megadas-^ék-e az en­gedély arra, hogy Ábrányi Kornél ellen a bűnvádi eljárás megindíttassék. Azért szükséges, hogy ezt felemlítsem, mert az elöbbeni nyilatkozatokban bizonyos tekintet­ben összefolytak a kérdések, a melyek az egyik s a melyek a másik jelentésié vonatkoznak, s azért kiemelem, hogy én ez alkalommal csakis az épen most napirenden levő első jelentéshez, KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XV KÖTET. t. i. a képviselőház mentelmi bizottságának arra a kérdésre vonatkozó jelentéséhez kívánok szólani, vájjon meg lett-e sértve a képviselői mentelmi jog: igen, vagy nem? (Halljuk!) Erre a kérdésre nézve egyetértek Polónyi Géza t. képviselőtársamnak azon felfogásával, hogy bizonyos ténybeli kérdésekre nézve az ügy még bővebb vizsgálatra szorul, (Igás! Ügy van! a baloldalon.) s azért hozzájárulok az ő indítványához. Midőn azonban ezt teszem, meg­indokolásul kénytelen vagyok néhány kijelentésre s kifejezésre reflektálni, a melyeket a mentelmi bizottság igen t. elnöke, Ghorin Ferencz mélyen t. barátom itt tett, és a melyek részben benfog­laltatnak magában a bizottság jelentésében is. (Halljuk! Halljuk !) Kényszerítve érzem magamat arra, hogy ezekre reflektáljak, inert hiszen a képviselőház mentelmi bizottsága és annak elnöke őrei annak a mentelmi jognak, a mely a képviselőház és a törvényhozás működésének főgaraneziáját képezi, (Igás! Úgy van! a haloldalon.) s így nem közönyös az, hogy azok a kijelentések csakugyan meg­feleljenek annak a jognak, a melyet a törvény­hozásnak igénybe kell vennie, (lgas ! Úgy van! baloldalon.) A mentelmi bizottság jelentésében azt mondja, hogy a mentelmi jog védi a képviselő politikai függetlenségét minden zaklatás ellenében, a mennyiben a bűnvádi vizsgálat megindítását és a személyi szabadságot korlátozó intézkedéseket a képviselőház előzetes engedélyétől teszi füg­gővé Ezen általános elvet tehát a mentelmi bizott­ság megengedi, ezzel szemben azonban úgy a mentelmi bizottság, valamint annak igen tisztelt elnöke is oly kivételeket kíván statuálni, hogy ezek a kivételek, ha megállanak, ezt az egész jogot teljesen illuzóriussá teszik. (Igaz! tlgy van! bal felöl.) Az első kivétel, a melyet e részben a bizottságnak mélyen tisztelt elnöke és a bizott­ság maga is felállíttatni kívánt, az, hogy midőn ismeretlen tettes ellen ezen a czímen indíttatik meg bűnvádi vizsgálat, és azután bűnvádi vizsgá­lati proczedurák egy képviselő ellea alkalmaz­tatnak, ez már nem sérti meg a képviselő im­munitását, mert hiszen a, bűnvádi vizsgálat nem ellene lett elrendelve. Előttem nyilvánvalónak látszik, hogy ez illuzóriussá tenné az egész men­telmi jogot, (Élénk helyeslés bal felől.) mert akkor bármely esetben a büntetőbíróság elrendelheti ismeretlen tettes ellen ezen czím alatt a bűn­vádi eljárást, és akkor a törvényhozás bármelyik tagja ellen (Igás! Ügy van! bal felöl.) ugyan­azokat a proczedurákat fogja tehetni, mintha ő ellene volna az a vizsgálat elrendelve. (Igaz! Úgy van! bal felől.) Én tehát ezt a kivételt alkalmazhatónak nem tartom, hacsak *5

Next

/
Thumbnails
Contents