Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-279
279, orsaágos ülés 1894. január 20-án, szombaton. 377 államhatalom kezelése alatt álló rendes bíróságok ügyköréből, vétetik rendes bűnvádi úton üldözőbe; nem megkerülése-e az a sajtótörvényben lerakott közszabadságnak, (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) ha e kettőt most el akarják egymástól választani, holott ez tényleg el nem választható, s midőn keresnek a kulisszák mögött büntethető embert, és nem akarják a törvény alkalmazását sajtóbíróságra bízni s nem akarják a sajtótörvényben biztosított közszabadságból a konzequeneziákAt levonni ? Ezekben, t. ház, az én felfogásom szerint a mentelmi bizottság jelentése úgy a törvény helyes értelmezésével, mint a közszabadság érzetével és a sajtószabadság követelményeivel nem egyezik, s ép azért a magam részéről a vizsgáló-bíró eljárásában a képviselők mentelmi joga ellen elkövetett sértést látok s annak jelenségeit látom fenforogni, hogy, a mint azt Polónyi Géza t. képviselőtársam is kiemelte, a mentelmi bizottság jelentése egyoldalú tényeken és felfogáson alapszik, és az ügyállást egész kimerítően ki nem domborítja. Ép mert az általa jelzett kiegészítések szempontjából kívánatos, hogy ma érdemleges határozat ne hozassék, és mert a mentelmi bizottság jelentésének egyoldalúságát az okozta, hogy úgy a közszabadság tekintetében mint a büntetőtörvény és a sajtótörvény intézkedésének tekintetében felfogása merőben eltér, igénytelen nézetem szerint, a helyes felfogástól, ma magam sem kívánok érdemleges indítványt tenni, hanem azt kívánom, hogy mivel a mentelmi bizottság egyoldalú eljárásánál fogva az irányadó felfogást nem képviseli, a ház adjon kifejezést annak, hogy igenis, a mentelmi jog megsértésének jelenségeit látja fenforogni s e tekintetből az ügyet kiadja a mentelmi bizottságnak, hogy azt minden oldalról felvilágosítva líjabb jelentéssel terjeszsze a ház elé. (Élénk helyeslés bal felől.) Bernáth Dezső jegyző: Hodossy Imre! (Halljuk! Halljuk!) Hodossy Imre: T. ház! Bátorkodom a t. ház figyelmét felhívni arra, (Bálijuk! Halljuk!) hogy a mentelmi bizottságnak két külön böző jelentése fekszik előttünk; az egyik az, mely azon kérdést tárgy azzá, hogy vájjon meg lett-e sértve ifj. Ábrányi Kornél képviselő árnak a mentelmi joga: igen, vagy nem? A másik pedig az, hogy vájjon megadas-^ék-e az engedély arra, hogy Ábrányi Kornél ellen a bűnvádi eljárás megindíttassék. Azért szükséges, hogy ezt felemlítsem, mert az elöbbeni nyilatkozatokban bizonyos tekintetben összefolytak a kérdések, a melyek az egyik s a melyek a másik jelentésié vonatkoznak, s azért kiemelem, hogy én ez alkalommal csakis az épen most napirenden levő első jelentéshez, KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XV KÖTET. t. i. a képviselőház mentelmi bizottságának arra a kérdésre vonatkozó jelentéséhez kívánok szólani, vájjon meg lett-e sértve a képviselői mentelmi jog: igen, vagy nem? (Halljuk!) Erre a kérdésre nézve egyetértek Polónyi Géza t. képviselőtársamnak azon felfogásával, hogy bizonyos ténybeli kérdésekre nézve az ügy még bővebb vizsgálatra szorul, (Igás! Ügy van! a baloldalon.) s azért hozzájárulok az ő indítványához. Midőn azonban ezt teszem, megindokolásul kénytelen vagyok néhány kijelentésre s kifejezésre reflektálni, a melyeket a mentelmi bizottság igen t. elnöke, Ghorin Ferencz mélyen t. barátom itt tett, és a melyek részben benfoglaltatnak magában a bizottság jelentésében is. (Halljuk! Halljuk !) Kényszerítve érzem magamat arra, hogy ezekre reflektáljak, inert hiszen a képviselőház mentelmi bizottsága és annak elnöke őrei annak a mentelmi jognak, a mely a képviselőház és a törvényhozás működésének főgaraneziáját képezi, (Igás! Úgy van! a haloldalon.) s így nem közönyös az, hogy azok a kijelentések csakugyan megfeleljenek annak a jognak, a melyet a törvényhozásnak igénybe kell vennie, (lgas ! Úgy van! baloldalon.) A mentelmi bizottság jelentésében azt mondja, hogy a mentelmi jog védi a képviselő politikai függetlenségét minden zaklatás ellenében, a mennyiben a bűnvádi vizsgálat megindítását és a személyi szabadságot korlátozó intézkedéseket a képviselőház előzetes engedélyétől teszi függővé Ezen általános elvet tehát a mentelmi bizottság megengedi, ezzel szemben azonban úgy a mentelmi bizottság, valamint annak igen tisztelt elnöke is oly kivételeket kíván statuálni, hogy ezek a kivételek, ha megállanak, ezt az egész jogot teljesen illuzóriussá teszik. (Igaz! tlgy van! bal felöl.) Az első kivétel, a melyet e részben a bizottságnak mélyen tisztelt elnöke és a bizottság maga is felállíttatni kívánt, az, hogy midőn ismeretlen tettes ellen ezen a czímen indíttatik meg bűnvádi vizsgálat, és azután bűnvádi vizsgálati proczedurák egy képviselő ellea alkalmaztatnak, ez már nem sérti meg a képviselő immunitását, mert hiszen a, bűnvádi vizsgálat nem ellene lett elrendelve. Előttem nyilvánvalónak látszik, hogy ez illuzóriussá tenné az egész mentelmi jogot, (Élénk helyeslés bal felől.) mert akkor bármely esetben a büntetőbíróság elrendelheti ismeretlen tettes ellen ezen czím alatt a bűnvádi eljárást, és akkor a törvényhozás bármelyik tagja ellen (Igás! Ügy van! bal felöl.) ugyanazokat a proczedurákat fogja tehetni, mintha ő ellene volna az a vizsgálat elrendelve. (Igaz! Úgy van! bal felől.) Én tehát ezt a kivételt alkalmazhatónak nem tartom, hacsak *5