Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-261

361. orsságos ülés 1898. novemfosr 80-án, es0t8rWik8n. 29 mészetesen az eddigi gyakorlat szerint kell, hogy a legények beidéztessenek. A mi a katonai zenekarok rendszeresítését illeti, én ezt a magam részéről nagyon üdvözölném, ha pénzügyileg lehetséges volna. Jelenthetem, t. ház, hogy ezzel az eszmével már tizenöt esztendővel ezelőtt foglalkoztam, de ennek megvalósítása pénzbe kerül, s mivel ennél fontos ab b dolgok vannak, addig, míg fontosabb ügyekre kell gondolni, ezt el kell odázni. Szentiványi Kálmán: Inkább ágyúkat! Hadd muzsikáljon az ágyú! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Méltóztassék egy kis időt adni, muzsikálni és ágyúzni egyszerre nehéz. (Derültség.) Van Erdélyben a hatodik honvéd kerületben egy alapítvány, a mely alapítvány még a honvédség felállításakor tétetett, de ez magában véve sokkal csekélyebb volt, semhogy abból hangszereket lehetett volna beszerezni, és a zenekart fentartani. Ez alapítványnál — az eredeti czélt szem előtt tartva — a kamatok mindig tőkésíttettek, és lehet, hogy idővel a hatodik kerületben a nélkül, hogy az államnak pénzébe kerülne, a katonai zenekart rendszeresítjük. Ez azonban csak egy kis türelem mellett lehetséges. Tóth Ernő t. képviselőtársam azt mondja, hogy a népfölkelésre vonatkozó intézkedéseket ő egészben és nagyban helyesli ugyan, de nélkülözi a helyes és megfelelő sorrendet, a mennyiben a népfölkelésre vonatkozólag tétettek egyes intézkedések, holott a honvédség tökéletesbítésére még több kellene, mint a mennyi eddig történt. Ez egy kis tévedés; tévedés annyiban, hogy a népfölkelés érdekében egyelőre itt ezen költségvetésben nem történt semmi más, mint a mit Bolgár Ferencz t. képviselő úr említett, t. i. az, a mi a mai napon a t. képviselőház elé terjesztett törvényjavaslatban javasoltatik a népfölkelés egynémely osztályainak ellenőrzési szemléjére vonatkozólag, a melyre nézve a költségvetésben benvan a fedezet: 14.000 frt. En csak nagyjában akarom jelezni ezen mai napon benyújtott törvényjavaslat tartalmát. Az abból áll, hogy a katonailag kiképzett és a katonailag ki nem képzett elemek közül azok, a kik bizonyos határozott rendeltetéssel már most is nyilvántartatnak éa ajánlati lappal már most is elláttatnak, évenkint egyszer az ellenőrzési szemlén résztvegyenek, mégpedig nem is olyan szigorúan, mint, teszem, a honvédségnél, a hol minden járásban csak egy helyütt van az ellenőrzési szemle, hanem az a szándékom, hogy lehetőleg minden járásba még több tisztet is kiküldjek, úgy, hogy ezek a legények tgy napnál semmiesetre sem fognak többet veszíteni; de egészen szabatos nyilvántartás nélkül a legjobb akarat mellett sem vagyok képes a felelősséget elvállalni azért, hogy mozgósítás alkalmával a népfölkelést úgy állítsam elő, a mint kell. Valami nyilvántartás kell, és csak most, miután már 1886-tól fogva tapasztaltuk azt, hogy a jelenlegi hézagos nyilvántartás alapján nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megbírálhassuk, hogy a legények miként fognak bejönni mozgósítás alkalmával, voltam bátor ezen törvényjavaslatot benyújtani. Megvallom őszintén, már régebben tettem volna, a mint tavaly is jeleztem, de az bátorított fel, hogy ezen körülményt tavaly a költségvetés tárgyalása alkalmával is felhoztim, és a t. ház pártkülönbség nélkül is helyeselte nézeteimet. (Ellenmondás bal felöl.) Azért voltam bátor előterjeszteni ezen javaslatot, és számítok a t. ház hozzájárulására. Jeleztem azonkívül, hogy 127 tiszttel akarom még a népfölkelés létszámát szaporítani, de nem 1894-ben, hanem hit év alatt. Egyéb nem történt, és kereteket felállítani béke idején nem is tartanám czélszerünek, nem is tartanám szükségesnek. Költséges dolog volna, és megtörtént minden intézkedés a részben, hogy, ha maholnap a népfölkelésmozgósíttatnék, a keretek egyelőre csak honvédegyénekből, honvédtisztek és altisztekből készen álljanak, abban a szempillantásban, a mikor a népfölkelésre köteles legénység bevonul. A keretekre tehát ez idő szerint nincs szükség, de igenis, tisztekre van szükség, mert a mostan tiszti létszám számszerint be van töltve, de az a sok nyugdíjazott tiszt, az a sok szolgálati viszonyon kivűli tiszt: ezek oly urak, a kik már régen nem szolgáltak a csapatnál, egészen elszoktak már minden katonai szolgálattól, és legjobb akaratuk daczára nem is képesek teljesíteni azt a szolgálatot. Nem is akarom felemlíteni azt a csekély százalékot, a mely tettlegesen szolgáló tisztekből kerül a népfölkeléshez. E bajon segíteni elkerülhetlenííl szükséges; azért ezeket mindig bevettem, ezek a honvédséghez osztattak be, és annál tesznek szolgálatot; mozgósítás alkalmával bizonyos szán áthelyeztetik a népfölkeléshez; ki-ki tudja a maga beosztását. Az altiszti kérdésben, — méltóztassanak megengedni, hogy csak a fontosabb poitokat válaszszam ki, mert különben nagyon sokáig kellene a t. ház türelmét igénybe vennem, (Halljuk! Halljuk!) — tökéletesen igaza van Tóth Ernő t. képviselő úrnak, hogy a kiszolgált altisztek érdekében valamit tenni kellene, hogy az emberek buzdíttassanak a továbbszolgálásra, a mire tényleg szükség van, és főleg a honvédségnél van szükség. Hja, de a dolog pénzbe kerül. (Derültség.) Tanulmányoztuk a kérdést, de minden tanulmányozásnak