Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-277

354 277- orszAgos ülés 1894 január 16-á.ii, kedden. szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Azt hiszem, méltóztatnak hozzájárulni, hogy a 16. §. a Fejér Miklós képviselő ár által beadott módosítványnyal fogadtassák el. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) Ennek értelmében mondom ki a határozatot. Fejér Miklós képviselő úr módosítványa elfogadtatván, következik a 17. §. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 17. §.-t). Fejér Miklós! Fejér Miklós: T. ház! Ezen szakasz intézkedéseit egészben helyeseknek tartom,lianem van egy kivétel, a mely nem egészen világos és kétségre adhat okot. Ez t. i. az, midőn azt mondja, hogy »a telepes által a vételár fejében már befizetett tőkeösszegek, továbbá a házépí tési költség törlesztett részeinek lefizetése mellett megvásárolni és az arra vonatkozó tulajdonjogát tehermentesen bek ebei eztetni.« A házépítési költség kétféle lehet: vagy a telepes építette maga a házat és akkor máskép kell rendelkezni, vagy házépítési kölcsönt kapott, és annak egy részét törlesztette. Itt a tnegkü lönböztetés a törvényjavaslatban nem világos, czélom tehát ezt világosan kifejezni, és azért ezen szavak helyett kérem ezt bevenni: »továbbá az igazolt házépítési költség — t. i. ha maga építette — vagy ha házépítési kölcsönt kapott, annak tényleg törlesztett részeit tartozik az állam visszafizetni.« A másik hiány, a mi itt e bekezdésben van, hogy itt kimondatik imperative, hogy az állani mit tartozik kifizetni, de nincs kimondva, hogy esetleg minek visszatartásához van joga ; pedig azt hiszem, hogy joga van visszatartani az évi kamatokat azokra az évekre, a melyekben a telepes telepét tényleg bírta és a leszámolásnál ez őt illeti. Azért második módosítványom az, hogy a »tehermentesen bekebeleztetik« szavak után jöjjön ez: »joga van azonban azon hátralékos kamatokat levonni, melyeket a telepes azon évekre, a meddig telepét birta, ezen igy lefizetendő összegből be nem fizetett.« Ajánlom módosítványaünat elfogadásra. Elnök: Madarász József képviselő úr kíván szólani. Madarász József: T. ház ! Ezen szakaszhoz három kis irályi módosítást hozok javaslatba. Jelesen, a 15. lapon a végső bekezdés negyedik sorában az van: » nyilatkozatot tesz«. A magyar ember jobban szereti ezt így kifejezni: »nyilatkozik«. Kérem tehát ezen két szó helyett a »nyilatkozik« szót beiktatni. Két sorral alább ez áll: »hivatalból beszüntetendő«. A magyar ember nem »beszüntet« valamit, mint a német, a ki azt mondja: »einstellen<, hanem *ruegszüntet«. Kérném tehát a »besztíntetendő« kifejezés helyett a »megszüntetendő« szót alkalmazni. Végre a 16. lapon az utolsóelőtti és az utolsó sorban az van, hogy a »letett összeg« stb. »eljárás alá kerül«. Ez helyesebben így lesz kifejezve, hogy az »összeg« kifejezés helyett »összegre nézve« kifejezést teszünk és az »eljárás alá kerül« szavak helyett azt teszszük: »eljárás érvényes*. Akkor megvan a tökéletes, magyaros értelme a szakasznak. Kérem a t. házat, méltóztassék módosításaimat elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólani ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Gondolom, t. ház, nem tévedek, ha kijelentem, hogy az összes módosítások elfogadtatnak, a mennyiben azok részben stiláris módosítások, részben tisztábban fejezik ki a szöveget. (Helyeslés.) Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) E szerint a 17. §-t a ház elfogadja a módosítások értelmében való kiigazítása mellett. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 18. szakaszt). Pálffy Elemér! Pálffy Elemér: T. ház! E szakaszban az van kimondva, hogy az első biróság kimozdító ítélete ellen csak birtokon kivül van felebbezésnek helye. Minthogy e kifejezés eljárásunkban már nem használatos, azt ajánlom, hogy e helyett ez tétessék: »Az első biróság kimozdító ítélete ellen használt felebbezésnek az Ítélet végrehajtására halasztó hatálya nincsen.« Gr. Bethlen András földmivelésügyi miniszter: Részemről hozzájárulok. Elnök: Kivan még- valaki szólani? Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Gondolom, méltóztatnak hozzájárulni, hogy a szakaszt a módosítás értelmében elfogadottnak jelentsem ki. (Helyeslés.) A határozatot tehát e szerint mondom ki. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 19. § t). Fejér Miklós! Fejér Miklós: T. ház! E szakasz azt szabályozza, hogy mikor a visszavásárlás megtörtént, a termés kié legyen, és hogy arra minő zálogjog van. Szerintem a szakasz ama kifejezése : »lejárt tartozási részietek« téves, mert az egyezség a 17. §. szerint az állam és a telepesek között leszámoltatváu, már annuitásokról nem lehet szó, hanem csak hátralékos kamatokról. Indítványozom tehát, hogy e helyett: »lejárt tartozási részletek*: tétessék: »hátralékos kamatok«. Még egy észrevételem van arra nézve, hogy »a telepítő kincstárt törvényes zálogjog illeti s a függő termés betakarításának vagy megváltásának módozatait, a mennyiben az alapszerződés erre vonatkozó megállapodásokat nem tar-