Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-277

277. országos ülés 18M. január 16-án, kedden. 345 nem fejlődik, addig iparos állam fejlődése lehetetlenné válik. Ha a népek közgazdasági fejlődését tekintjük, előbb a mezőgazdasági kultúra kell, hogy bekövetkezzék; mert mindig annak vállain szokott az ipar és kereskedelem kifejlődni. Ha egy jólétben élő népnek sok a szükséglete és fogyasztása, de egyszersmind elégia van hozzá, akkor az a nép az ipart és kereskedelmet fenn tudja tartani. És ha nálunk az ipar nem tud oly fejlődésre jutni, mint a minőt óhajtunk, hogy Magyarország ebben a tekintetben is a szomszéd államok versenyével szem ben megállhasson, és legalább a saját fogyasztását fedezhesse, annak nagy részben az az oka, hogy az országnak különböző részeiben egészen rendszertelenül hol intenzív, hol teljesen csak extenzív mezőgazdasági foglalkozással találkozunk. Ha Magyarországnak további legfontosabb érdekeit tekintjük, egyik legfontosabb érdeke az, hogy nagy közgazdasági erejét éltető népessége ne vándoroljon ki, hanem idehaza találja meg a maga elfoglaltságát. Erre azonban hasztalan minden közigazgatási intézkedés, és hiába fogják el a vasíttaknál a kivándorlókat, ha nem tudnak nekik megélhetési módot biztosítani. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ámbár nincsenek pontos statisztikai adatok, de mégis láthatjuk, hogy Magyarországon a birtokfelaprózás nagy terjedelmet öltött. A minimumnak megállapításával ezen nem lehet segíteni. De lehet segíteni azzal, ha mód és alkalom van nyújtva arra, hogy az az egyszerű földmíves, a ki abból a két, bárom, négy holdnyi földből, a melylyel ma bir, nem tudja magát és családját fentartani, és nem tudja családjának és önmagának munkaerejét teljes mértékben hasznosítani, értékesíteni, akkora földbirtokhoz juthat, a mely 15—20—25 holdat tesz, és a melyen, a vidékek különbözősége szerint, ágy a saját, mint családjának munkaerejét hasznosítani és értékesíteni képes és azon földnek megmívelése által gyermekeinek neveléséről is tud gondoskodni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha Magyarországot erős alapokra akarjuk fektetni, akkor nemcsak arra kell törekednünk, hogy a vagyontalannak módjában legyen birtokot szereznie, hanem arra is kell törekednünk, hogy azok a túlságosan elaprózott birtok testek tulajdonosai egy egészséges paraszt birtoknak válhassanak uraivá. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Mentül több lesz a 20—30—35 holdas kis birtokos Magyarországon, és mentül jobban szaporodik az ilyen kisbirtokosoknak a száma azokból, a kik azelőtt semmivel sem birtak, vagy oly keyéssel, hogy munkaerejöket nem tudták FÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XV. KÖTET. értékesíteni;, annál inkább fog az országnak nemcsak közigazgatási, hanem nagy politikai és társadalmi hasznot is hajtani. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Eu, t. ház, a javaslat intézkedéseit e tekintetben igen sztíkköriíeknek tartom, szükkörííek nek azért, mert, ha a népesedési mozgalmat teljesen, és a kellő nagy mérvben akarjuk vezetni, szükséges volna arról is gondoskodni, hogy neesak a telepítés és földbirtoknak megszerzését, hanem tartósabb, hosszas, talán az örökhaszon bér-rendszernek életbeléptetését is lehetővé tegyük, hogy azok, a kik a kellő munkaerővel bírnak, oly nagy földet haszonbérelhessenek, mégpedig kószább időre, a melyen munkásságukat értékesíthessék. És a nagy birtok a világ szocziális átalakulása, a hitbizományok tűrhetőkké csak akként válhatnak, ha mód nyújtatnék arra, hogy a nagy latifundiumok tulajdonosainak földjén sok apró kisbirtokos, mint tartós haszonbérlő, aki nem ideig-óráig, hanem évtizedek során tudia azt mívelni, hasznosítja és értékesíti munkaerejét. Ha nem vagyunk képesek egy ily tartós örök, vagy tartós haszonbér-rendszert életbe léptetni, akkor nekünk kérlelhetetlenül a régi magyar örökösödési törvény alapjára kell államink, és a gyermekek közt való egyenlő osztály elvét, minden kivétel nélkül, mindenkivel szemben értékesítenünk. Mert csakis ez egészséges, és helyes mód arra, hogy a nagy hitbizományok, a melyek zárt egészet képeznek, a melyek a forgalomból ki vannak vonva, és a melyek, mint a Danán túl, lehetetlenné teszik azt, hogy a szaporodó népesség megélhessen, a maga útján és módján felbomoljanak, és a közforgalom tárgyát képezzék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De nagy érdeke, t. ház, Magyarországnak az is, hogy a népesedési mozgalom ne legyen egészen gazdátlanul magára hagyva. Magyarország népességéből, ha egyik, vagy másik község lakosai nem birnak már a saját talajukon megélni, kénytelenek elmenni messze tőidre, és messze földön, gyakran idegenben keresni maguknak új hazát, új otthont. Hiszen ha csak arra tekintünk, a mi SzbivoDiában most történik, hogy Szlavóniába kivándorolnak Dunán-túlról a mi magyar véreink és honfitársaink, és Magyarország területén nem birnak iskolákkal, nem részesülnek semmi védelemben, tisztán és egyedül csak arravalók, hogy a Szlavóniában eddig létező horvát nemzetiségnek számát és erejét gyarapítsák, elvesztek a magyar nemzetre nézve most és a jövőre menthetetlenül, — (Igaz!Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Magyarországnak nem lehet és nem volna szabad eltűrnie azt, hogy még egy idegen ország területén is, ha oda kiköltöztek a polgárai, az ő polgárai felett ne őrködjék, ne nyújtson azoknak védelmet és oltal44