Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-277

342 277. országot Ölés I89Í. jaunár 16-án, kedden. helyen, a kormánynál előterjesztik és sérelmeik orvoslását kívánni kérni fogják, épúgy, mint a jövőben e javaslat által, ők is el fogják érni helyzetük javítását. A nélkül, hogy ezzel a részletekre most kitérnék, azon reményemben, hogy e javaslat oly alapvető munkálat, a mely a jövőben hivatva van az országra nézve valóságos missziót teljesíteni, a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Madarász József: T. ház! Mielőtt a jelen törvényjavaslat tágyalására áttérnénk, mindenesetre csatlakozom előttem szólt t. képviselőtársam azon óhajtásához, hogy az eddig történt telepítések nyomorúságos sorsán segíteni a t. kormány kötelességének fogja érezni ezen törvény megalkotása után is. A mit az én t. barátom említ, hogy a választások alatt történnek ígéretek a szegény telepesek sorsának megjavítására, erre nézve reményiem, hogy a kormány az adott szó szentségének tudatában (Derültség a szélső baloldalon.) szavát ezentúl meg fogja tartani és a telepesek sorsát szívén fogja viselni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) E kitérés után a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául magam is elfogadom, nem tisztán az.on indokokból, a melyek fel vannak sorolva, sőt azok némelyikének mellőzésével is, hanem azért is, mert én és barátaim, a kik Magyarország sorsát vezették, akkor, midőn Magyarországnak javai még megvoltak, akképen gondoltuk a telepítést Magyarországon, hogy minden, a nemzet birtokában lévő nélkülözhetetlen és minden olyan birtokra, a mely kötött kezelés alatt áll, eltörölve ezekre nézve a tulajdonosoknak a születés által biztosított jogait, Magyarország munkás, szorgalmas tagjai mindenfelé telepíttessenek. Engem tehát ma is az vezet, hogy a munkás szorgalmas emberek önmaguknak munkájuk és szorgalmuk által önálló, és független családi életet biztosítsanak. Biztosítsák ezt utódaik számára is, hogy ez által a magyar állameszme, a magyar hazaszeretet fiuról-fiura, utódról-utódra beoltassék a gyermekekbe, már csak azért is, mert ezek ráfognak gondolni, hogy azon szabad földet nekik, a szabad polgároknak az ország, a haza adta, hogy azon megélhessenek. Engem tehát leginkább azon indok vezet, hogy ott munkás, szorgalmas egyének független családot alapítsanak és Magyarországnak ez által híí és szabadságszerető polgáraivá váljanak. A mi azon eltéréseket illeti, a melyek a közgazdasági és pénzügyi bizottságok közt felmerültek, én magam is sajnálom, hogy a, közgazdasági bizottság nem hangsúlyozta eléggé az állam felügyelete alatt oly pénzintézet létesítését, a mely kizárólag telepítésekkel foglalkozik. | Ha a pénzügyi bizottság ezúttal ezt kivihetőnek nem tekintette is, lehetetlen, hogy elzárkózzék a kormány e kötelességének teljesítése elől, mert én azt reménylem, a mint ezt előttem szóló t. képviselőtársam is kifejezte, hogy a kormány gondjai közé fogja sorolni, hogy felügyelete alatt oly pénzintézetek és oly bankok alakíttasnak és alakuljanak, melyek nem spekulácziókép, hanem a pénznek mérsékelt, becsületes kamatozása mellett, mint az a kellő pénzviszonyok között mindenkor megvan, kész ott, a hol kell, a telepíiéseknek nagyobb mértékben való megtétele érdekében nagyobb mérvű intézkedéseket foganatosítani. A mi a 9. és 16. szakaszra nézve a közgazdasági és a pénzügyi bizottság közt fenforgó eltérést illeti, fentartva e szakaszok tárgyalására, észrevételeim megtételét, eleve csak azt vagyok kénytelen kijelenteni, hogy e tekintetben szabad szelleműbb vagyis a telepekre nézve kedvezőbb a pénzügyi bizottság tervezete. Kötelességemnek tartom azonban figyelmeztetni a t. kormányt és a t. előadó urat is arra, hogy én a részletes tárgyalás során javasolni fogom, nem azt, a mit a közgazdasági bizottság előterjeszt, t. i. hogy a telepeseknek bizonyos ügyleteikben bélyeg- és illetékmentesség adassék, hanem azt, hogy — és itt a pénzügyi bizottság előadójának azon kijelentésére, hogy ők azt a közgazdasági bizottság javaslatából vették át, kénytelen vagyok megjegyezni, hogy ők azt igen fukaron és fösvényen tették — a t. ház a közgazdasági bizottság javaslatát fogadja el, mert reménylem, hogy a t. ház és a t. előadó úr is elfogadják azon nézetemet, hogy ez a kedvezmény minden telepítésre nézve alkalmaztassák. Ez az egyik. A második, a mit sajnálok, hogy úgy a kormány, mint a közgazdasági és pénzügyi bizottság kifelejtettek egy olyan kedvezményt, a mely pedig magától az államtól függ, hogy megadja-e vagy nem? Ez e bizonyos évekre, bizonyos határidőre szóló állami adómentesség. Én tehát ajánlani fogom a t. háznak, hogy e szakaszok közé iktassa be, hogy a telepeseknek bizonyos időre, szerintem 15-20 évre, állami adómentesség biztosíttassák. Nem irigylem és nem sajnálom, ha Budapesten a gazdag pénztözséreknek házaik lerombolásánál és új házaik építésénél 20—25<—30 évi adómentesség biztosíttatik, de engedjék meg, hogy megköveteljem, hogy az állam egyenlő mértékkel mérjen azon polgáraival szemben is, a kik maguknak új hazát, új földet akarnak alapítani és nekik is adja meg az adómentesség nagy kedvezményét. Az állam nem veszít ezzel, hanem nyer, mert évek múlva ez az elengedett adó megtérül. Ezért természetes és az állam kötelességében