Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-273
318 *"• országos Még 1893, deczember 15*ón, pénteken. össze, a melyek 48-ig tartattak. (Ellenmondások jobbról.) Kammerer Ernő előadó: Az 1848-dikiak is gyűjtendők. Madarász József: Azt is teheti, hogy a 48-adiki országgyűlési íratok is gyűjtessenek, de ha nem így lenne is, akkor is hozzá kell tenni, hogy a 48-ikí országgyűlés is benfoglaltatik. (Helyeslés a szélsőbalon.) Én tehát felhívom a t. ház figyelmét, hisz a tényeket megtagadni nem lehet s abban nem rejlik most már semmi, hogy nemcsak 1848. deczember elejéig, hanem 1848. végéig, sőt 1849-ben is volt országgyűlés. Ez tény, melyet eltagadni nem lehet. Ha tehát azt akarjuk, hogy minden országgyűlési munkálat megneveztessék, úgy kell kifejezni ezt, hogy »az 186!. előtti időre vonatkozó országgyűlési munkálatok.* Mert ha önök például a 48-iki országgyűlésről nem akarnák megszerezni az adatokat, ezzel igen fontos dologtól fosztanák meg a képviselőházat. Újból ajánlom tehát, hogy az »1848.« helyett tétessék »t861.« Hentaller Lajos jegyző: Horváth Gyula! Horváth Gyula: T. ház! Azt az intencziót, melynek Madarász József képviselő úr kifejezést adott, magam is helyeslem, és ahhoz hozzájárulok. A mennyiben adatgyűjtésről van szó, nem pedig ez adatok kritikai elbírálásáról mely szerintem sem tartozik a ház hatáskörébe: természetes, hogy az adatok egész 186 l-ig gyűjtessenek. Majd a kritikai elbírálásnál fog eldőlni, melyek fognak szorosan a magyar törvényhozás működésének törvényszerű aktáiul tekintetni, melyek nem. Én is kérem azonban az előadó urat, hogy a határozati javaslatnak a kiadásra vonatkozó részét ne méltóztassék fentartani. Mert annak, hogy »kiadásra előkészíttessenek*, vagy van értelme, vagy nincs. Ha van, akkor áll mindaz, a mit Ugron t. képviselő úr mondott, mert ily munkálat előkészítésére sem a képviselőház, sem annak egy bizottsága nem lehet hívatott, Meri hiszen a tulajdonképeni munka épen a kiadás előkészítése. Ha az akadémia megbízást kap például arra, hogy a munka kiadására előkészítse az adatokat: ez azt teszi, hogy előbb vegye azokat kritikai elbírálás alá. Oly határozatot a képviselőház, nézetem szerint, nem hozhat, a mely határozatnak végrehajtására sem a képviselőház, sem annak bizottsága tulajdonképen qualifik&czióval nem bír. Ennélfogva méltóztassanak annál maradni, hogy ezen adatok összegyűjtessenek, mert vannak olyan dolgok, a melyekre nézve a képviselőház lesz illetékes határozni s vannak olyan dolgok, mint a milyen a kiadás előkészítése, a melyekre vonatkozólag tudományos testűletek — legyen az történelmi, jogtudományi, vagy az akadémia egyik vagy másik testülete, vagy egyes tudósok •— lesznek illetékesek véleményt mondani és a munkálatokat előkészíteni. Azt hiszem, hogy a t. képviselő úr azt a czélzatot, mely a könyvtári bizottság ezélzata lehetett, valamivel bővebben fejezte ki, mert a könyvtári bizottság, azt hiszem, egyebet nem cxélzott, mint az adatgyűjtést. Ha ezt ezélozta, maradjon annál, hogy ez történjék meg, az előzetes előkészítésre vonatkozó passzust pedig méltóztassék elejteni, mert az a képviselőház hatáskörén kívül esik. Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. Az előadó úr kíván szólani. Kammerer Ernő előadó: T. ház! Az előttem szóló t. képviselőtársam egy meg jegyzését nem hagyhatom, reflexió nélkül. 0 azt mondotta, hogy szárazon az adatgyűjtés tartozik a bizottság elé, és még a kritikai albirálásra is azt mondotta, hogy nem tartozik a bizottsághoz. A ki az ily dolgok technikáját ismeri, az tudja, hogy mennyi adat halmozódott fel mindenütt, hogy ebből mennyi az értékes és mennyi a teljesen selejtes és hasznavehetetlen, még ha sokkal csekélyebb czélra történik is az adatgyűjtés, s hogy a kritika nem mellőzhető, mert különben száraz és gépies lest a dolog, s akkor igazán jó részben hasznavehetetlen dolgokra pazaroljuk a költséget, mert utóvégre is ez költségbe kerül. Ezt a kritikai elbírálást a bizottság részére föltétlenül vindikálnom kell, mert az különben teljesen mechanikus és jó részben értéktelen munka volna. Ezen értelmezés mellett, hogy t. i. ezen elbírálás a bizottsághoz tartozik, és azoknak feladatát képezi, a kik az anyag ismerete mellett kötelesek ezen anyaghalmazt kiegészíteni, hajlandó volnék Ugron Gábor t. képviselőtársam határozati javaslatát is elfogadásra ajánlani, mert az anyag kellő megrostálásával szolgáljuk azt a czélt is, hogy kiadásra alkalmas anyag gyűjtessék ; ezt akarta a bizottság is. Madarász József t. képviselő úr módosítványa ellen egyáltalában semmi szavam nincs, mert az szószerint azt fejezi ki, a mi mindenkor a bizottság előtt lebegett, mikor ezt a dolgot tárgyalta. Ilyformán mindkét módosítvanyt elfogadásra ajánlhatom. (Helyeslés.) Elnök: T. ház ! A vita be van zárva, a tanácskozást is befejezhetjük. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a könyvtári bizottság határozati javaslatát, »1848« helyett íratván »1861«, és kihagyatvän »és egészben kiadásra előkészíttessenek* szavak, elfogadottnak jelentsem ki ? (Igen I) Ily értelemben mondom ki a határozatot.
