Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-267
176 267. országos fllés 1893. őeczember 7-én, cBflt8rtttkön. visel, alapúi veendő az összes többi direkt adóknál. Tisztában kell tehát lennünk az iránt, hogy nálunk minden adóreformnak, — ha valóban alapos reformot kívánunk, — a föld- és házadó szabályozásából kell kiindulnia, s a legelső feladat, mely itt megoldandó, az, hogy mindenekelőtt e két adó egymással szemben a kellő arányba hozandó, mire nézve megjegyzem, hogy az épííletadó aggálytalanul némileg magasabb lehet, mint a, földadó, minthogy a házbirtok kétségtelenül adóképesebb, mint a földbirtok. Ha ekként meg van állapítva, hogy a föld- és házbirtok minő reális adótehernek van alávetve, akkor a többi direkt adók az előbbieknek arányában megállapítandók, természetesen kellő figyelemmel azon fontos körülményre, hogy a nevezett két alapadó fundált jövedelemre vonatkozik, a többi adók pedig vagy vegyes, vagy tisztán munkajövedelemre. Jól tudom, t. ház, hogy nem mondok népszerű dolgot, midőn azt kívánom, hogy mindenekelőtt a földadó helyes arányba hozassék az épületadóval, mert hát mi ennek az értelme? Minthogy házadónk tudvalevőleg felette magas, s minthogy jelentékenyebb leszállítása a mondottaknál fogva ki van zárva, ennélfogva ama követelés értelme pure et simple <:sak az, hogy mai földadónk felemeltessék. (Mozgás) Ebből látni t. ház, hogy az én álláspontom e kérdésben nagyon is elüt a t. miniszterelnök úr álláspontja ól, ki adóreformját azon kezdi, hogy a földbirtokosoknak 3 1 !?, millió forintnyi adóelengedéssel kegyeskedik. Az iránt, t. ház, azt hiszem, tisztában vagyunk mindannyian, hogy a földbirtok megterheltetése a direkt földadóval semmi arányban sem áll azon teherrel, melyet az összes többi adók rónak az adófizetőkre. Nincs ember ez országban, a ki kételkednék abban, hogy a földadó kivetési alapját képező kataszteri tiszta jövedelem távolról sem közelíti meg a valódi jövedelmet. Vájjon nem kell-e nevetnünk, ha megtudjuk, hogy Magyarországban, ez áldott földön, a kataszteri hold tiszta jövedelme átlagosan 2 forint 85 krajczárt tesz ki? Mit mondjunk ahhoz, hogy Ausztriában a földadó nagyobb összeget hoz be az államnak, mint Magyarországon ? Ausztriában, az ő alpesi tartományaival, Karstvidékével, Galicziájával, Sziléziájával stb. Nem kell-e nevetni, ha azt látjuk, hogy a kataszteri tiszta jövedelem az egész országban 151,789.000 forintban s r an megállapítva ? Legyen szabad ezzel szemben egy kis jövedelmi statisztikát itt előadnom, melyet a hivatalos adatokból állítottam össze, mégpedig mind azon óvatossággal, melyet a statisztikusnak ily kiszámításoknál alkalmaznia kell. A szűkebb értelemben vett mezőgazdasági termények bruttó-értéke 1891-ben a földonveléstigyi miniszter úr által kiadott évi jelentésben Összesen 1.039-657 millió frtra, a bortermelés 15-246 millió frtra becsültetett. A fatermelés és a többi mezőgazdasági melléktermények értékének megállapítására nincsenek semminemű direkt adataink. Ezeknek értékét tehát csakis közvetett úton állapíthatjuk meg hozzávetőleg. Mégpedig olyformán, hogy az általunk ismert kivitelből kiszámítjuk a valószínű termelés nagyságát, illetve értékét. Ezt akként véltem legczélszerűbben eszközölni, hogy a mezőgazdasági termények kivitelének értékéből legelőször levontam a megfelelő termények behozatalának értékét. Ezt jórészt csak óvatosságból és főképen azért tettem, hogy senki se vádolhasson azzal, hogy túlmagas tiszta hozadé kot hoztam ki. Mert a behozott termékek szigorúan véve csak azon esetben vonandók le, ha a belhonból ismét kivitettek, ez pedig a behozott termékeknek csakis kisebb részéről mondható. Ennélfogva csakis kiviteli többletünket veszem figyelembe. Tehát 1891-ben: nyersfa kivitetett 27-555, behozatott 7-182, — 20-373 m f.; főzelék, gyümölcs, növények kivitetett 18*358, behozatott 11-474, — 6-884 m. f.; vágó- és igás marha kivitetett 98'009, behozatott 16*691, — 81-318 m. f.; más állatok kivitetett 7*648, behozatott 0 208, — 7-440 m.f.; állati termékek kivitetett20-976, behozatott9-357, — 11*619 m.f.; gyapjú kivitetett .11*648, behozatott 1*068, — 10-580 m. f. Az ekként redukált kivitel összege tehát 138*264 in. f. Vájjon íévedek-e, ha felteszem, hogy az országban bentmaradt termények kétszeresen felülmúlják a kivitt terményeket? Különösen akkor, ha, a mint mondatott, nem is a valóságos kivitelt, hanem csakis annak redukált összegét vettem fel. Ha ezt teszszük, akkor azt találjuk, hogy a nevezett terményekből 1891-ben összesen termeltetett 414*792 m. f., a fent kimutatott aratás értéke 1.039*657 m. f., bortermés 15-246 m. f„ összesen 1.469*695 m. f. Ez bruttó-jövedelem. Azt hiszem, senki sem vádolhat igazságtalansággal, ha a tiszta hozadék kiszámítása végett a fenti összegből 70°/o-ot leütök. A termelési költségek lennének e szerint 1.028-751 m. f., a tiszta hozadék pedig, mely a földadó alapjául veendő, 440-894 m. f., nem pedig a katasztrális hozadék, mely csak 151*789. Meg vagyok győződve, t. ház, hogy az általam kiszámított tiszta hozadékot teljes megnyugvással elfogadhatjuk, s ép oly aggálytalanul lehetne rá a 10°/o-os adókulcsot alkalmazni. Ez esetben a földadó nem 31, hanem 44 m. frtot hozna be, s ezen többlet az adóreform után várható egyéb többletekkel együtt lehetővé tenné az általam általánosságban felhozott kívánalmak
