Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-266

266, országos fllés 1898. üeczember 6-án, szerdán. 163 40 korona arany esik. Igaz, hogy Franczia-, Német- és Angolországban nagyobb aranykészletek vannak, fejenként (100, 65, 72 korona), de azt hiszem, hogy ha mi csak ennyivel, azaz egészben véve 1600 millió koronával rendelkeznénk: senki sem kételkednék az aranyvaluta megvalósításában. Én egyébiránt csak azt akartam kimutatni, hogy elég arany van a világon, a melyből meríthetünk és fedezhetjük szükségletünket, a nélkül, hogy a többi államok aranykészlete észrevehetően alterältárnék. A mi valutánk rendezése aranyhiányon — a mint azt már Lánczy Leó képviselő úr is kiemelte — hajó • törést nem szenvedhet, és ha mindezek daczára az aranynak beszerzése egy időre megszűnt, ha a készfizetések — igen helyesen és bölcsen — még fel nem vétetnek, ha a mi valutánk egy időre ismét megromlott, úgy ezen jelenségeknek nem az arany gyér volta, vagy megdrágulása, hanem egészen más okai voltak, melyekről Lánczy Leó képviselő társam oly alaposan megemlékezett, hogy fölösleges volna azzal újból foglalkozni. Áttérek tehát azon kérdés méltatására, vájjon igazán annyi sok fölösleges ezüstünk van-e készletben, hogy attól mindenáron szabadulnunk kell, ha nem akarjuk a valutarendezés nagy munkáját veszélyeztetni ? A tapasztalás mutatja, hogy az aranypénz, — még gyakorlatilag megengedhető, — a legkisebb appvintekliez is sokkal nagyobb értékű, semhogy a népesség nagy tömegének alsóbb rétegeibe behatolhasson, s teljességgel alkalmatlan a túlnyomó számban levő »kisemberek« mindennapi forgalmának kielégítésére. E czélból könnyebb, kisebb értékű fizetési eszközre van szükség, és pedig annál többre, minél fejletlenebbek a viszonyok; a legszembeötlőbben mutatja ezt Angolország példája, London 81 : 19., környéke és Wales 76 : 24., Irland 10 : 90., Wíck 3 : 97., a hol a súlyosabb aranypénzek a forgalom czentrumaiban maradnak. A közeli vidéken a kisebb aranypénzek már relatíve gyakoriabbak, a távoli és szegényebb vidéken már alig lehet súlyosabb aranypénzt találni a forgalomban, s még a könnyebbek is meggyérülnek, és az ezüst vergődik túlsúlyra. Igen érdekes e mellett azon körülmény, hogy a par escellence aranyvalutás Angliában néhány év előtt nagyon érezhetővé vált az ezüstpénz hiánya, miért is az angol kormány a mutatkozó szükségletnek eleget teendő, 1889. ós 1890-ben 3-65 m

2 font sterling, vagy körülbelül 64 m

2 korona értékű ezüst pénzt veretett és bocsátott forgalomba, mely összegbe a kopott shillingek és félshillingek kicserélése nincs belefoglalva. Minálunk eddigelé az egy és öt forintos államjegyek közvetítették ezt a forgalmat, az államjegyek bevonása után azonban ezüsttel kell azt a hézagot pótolni, mely az apró váltópénz és az arany között van; én részemről repudeálom az államjegyeknek használatát pénzrendszerünkben, mert ez mindig rossz emléket keltene a múltakra, és mintegy maradványát képezné annak a boldogtalan »Papierwirthschaftnak«, a melyből oly nehezen tudunk kibontakozni, másrészről mert semmi szükség sincs reá, lévén a nagyobb teljesítésekre alkalmas bankjegy és arany rendelkezésünkre; a kisebb pénzt igénylő nagy tömeg pedig többre fogja becsülni a pengő ezüstpénzt, mint a gyakran undorítóan piszkos, rongyos papirjegyet, melyet az ember az ujjai közé is alig mer fogni. A mi pénzkészletünk állott a múlt havi kimutatások szerint 498'8, kerekszámban 500 m

2 forint bankjegyből, 412 m

2 forint áílamjegy és sóbánya utalványokból, mely utóbbiak ugyan tisztán Ausztria filggő adósságát képezik, de mint forgalomban levő fizetési eszköz, a pénzkészletbe betudandók; czirka 43 m

2 forint apró váltópénz és talán 15—20 m

2 forint új korona, összesen 970 m

2 forint, vagy 1940 m

2 korona; esik ebből íejenkint 48's korona. Megjegyzem, hogy minthogy itt az érczfedezettel biró, és az ezt nélkülöző bankjegyeket összefoglaltam, nem kellett és nem lehetett a bank érczkészletét hozzászámítanom. Ezzel szemben az idegen államok pénzkészlete : Pénzkészlet koronákban Fejenkint koronákban Stíulftoftu arany ezüst j'JJ]"™ »si«»n »i»J """i'aji'j. együtt ««J Kä,t tJúiis Anglia .. . 27*0 540 200 3490 72 15 5's 92 78 16 6 Francziaorez 4000 8500 440 7940 103 89 11 303 51 44 5 Németország 3000 1055 750 4805 60 21 15 96 62 22 16 Amerika. . ..3020 2700 2050 7770 47 42 $2 121 89 85 26 A fejenként számított pénzkészletek összehasonlításából látjuk legjobban, mennyivel szegényebbek vagyunk a nyugoti nemzeteknél, és mennyire fejletlenek még a mi közgazdasági viszonyaink. Feltűnik továbbá, hogy Angliában a világ kereskedelmi- és pénzforgalmának a góczpontjában a fejenkénti pénzkészlet relatíve a legkisebb, de megmagyarázható ez azon mesés nagyságú cheque és clearing forgalomból, melyet ott találunk, s mely a londoni clearing house-nak 1891-ben a 168.000 millió koronát meghaladta, míg nálunk 1892 ben a 800 m

2 koronát sem érte el. Vizsgáljuk meg már most azt az arányt, mely az arany, az ezüst és a fedezetlen bankjegy között mutatkozik a különböző államokban, megjegyezvén, hogy fedezetlen bankjegy alatt azt értem, mely nélkülözi a teljes értékű érezfedezetet, mert hiszen bankszerű fedezettel minden bankjegynek kell bírnia. A legtisztább arany valutával biró Angliában ezen arány 78 : 16 : 6. 21*