Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-261

n 861. orsíágos Ölés 1898. november 80-Án, eifitSrtiftŐB. teni, azt az igen t. miniszter úr legyen szives becses figyelmére méltatni. Ezek a legények, a kik azután, mert mondom, kitelt a szám, nem tartatnak benn gyakorlatra, egyszerűen visszaküldetnek, mégpedig a saját költségükön. No kérem, miért kelljen ezen szegény embereknek az utazási költséget a sajátjukból fizetni akkor, a mikor nem ők az okai annak, hogy nem tarthatják őket ott a gyakorlaton? Nagyon természetes, hogy, ha csak egy pár mértföldnyi útja van, a mit gyalog is megtehet, arról gondoskodni nem kell, hanem vannak esetek, hogy például Pápára hívják be az illető legényt Tolna vármegyéből, Somogy egy részéből, vagy Zalának túlsó részeiből, majdnem a horvát határszélekről ; ezt azt utat bizony nem teheti meg gyalog, nem is lehet tőle megkívánni; ily esetekben tehát legalább a vasúti költségeit térítse meg a kincstár. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azután, t. ház, még egyet a behívásokra vonatkozólag! Azt tapasztaltam, hogy vannak különösen a honvédlovasságnál legények, a kiket öt-hat gyakorlatra is behívnak. Ennyi hadgyakorlat, azt hiszem, nem törvényes a honvédségnél. Néha két-három esztendőben egymásután is behívják némelyiket. Belátom én, hogy megesik néha, hogy a törvény szerint behívandókból nem telik ki a szükséges szám, tehát utoljára is be kell hívni néha oly legényt, a kire a sor még nem következett; de legalább arra vigyázzunk, hogy ez lehetőleg kevés esetben forduljon elő'. (Helyeslés a szélsőbalon.) Beszélt azután t. képviselőtársam a honvédségnél kreálandó zenekarokról is. Sokan nevetségesnek tartották ezt, pedig ez nem olyan nevetséges, mint a minőnek gondolni méltóztatnak ; mert annak az embernek, a ki reggel négy órakor felkel és délután négy óráig gyalogol éhen, szomjan és a puskát, borjút, muniezióf stb.-t visz', bizony annak kell valami felvidító, (Helyeslés.) ha már nem adhatunk neki más valamit, enni-inni valót, no akkor, ha kevés költséggel tehetjük, legalább adjuk meg neki ezt. (Helyeslés.) Bátor leszek, t. ház, röviden rátérni a tíízérség es a műszaki csapatok kérdésére is. En a%t hiszem, t. ház, nemcsak mi kívánjuk, hanem a túloldalról hallottak után most már úgy látom, a túloldalnak is legalább egy része óhajtja, de óhajtja, méltóztassék elhinni, az egész ország, hogy a honvédség tüzérségi és műszaki csapatokkal láttassák el. Nagyon jól tudom, mert volt idő, midőn én is tüzér voltam, hogy az nagyon sokba kerül, de, ha új tüzérezredek állíttatnak fel szükség esetén, akkor is hozzá keli járulnunk a kvótával, hát valamicskével szenteljünk rá többet, és legyen a honvédségnek is tüzérsége. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Eddig azt vetették fel ez ellen, hogy kevés a szolgálati idő" és annyi idő alatt nem lehet a legénységet kiképezni jó tüzérekké és műszaki katonákká, ma azonban ez az ellenvetés nagyon meggyengült, mert a törvény a két évi szolgálatot rendelte el, és bizonyos esetekben megengedte, hogy a honvédség a harmadik évben is bentartassék. Tehát három évig h benn lehet őket tartani, vagy méltóztassék törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé, hogy a tüzérséghez, műszaki csapatokhoz sorozottak három évig szolgáljanak, és azoknak, a kik ily módon tovább szolgáltak, bizonyos kedvezményeket lehet valami úton-módon adni. Annak előrebocsátása után, hogy pártom a honvédelmi miniszter úr költségvetését elfogadja, bátor vagyok a következő határozati javaslatot a t. ház elé terjeszteni: (Halljuk! 'Halljuk!) »Útasíttatik a honvédelmi miniszter úr, hogy honvédtüzéri és műszaki csapatok felállítása iránt tegyen a háznak jelentést.« (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök : Méltóztatnak kívánni, hogy a határozati javaslat felolvastassák ? Kérem felolvasni. Bernáth Dezső jegyző (olvassa a határozati javaslatot), Bolgár Ferencz ! Bolgár Ferencz : T. ház! (Halljuk ! Halljuk !) Azt hiszem, hogy senki sem fog csodálkozni rajta, ellenkezőleg, egész természetesnek fogja találni, hogy a honvédelmi minisztérium jövő évi költségvetése, szemben az ez évben megszavazott költségekkel, megint nagy emelkedést mutat fel, mégpedig — a mi első sorban jő tekintetbe — a rendes kiadásoknál a többlet 1,550.000 forint. Igaz, hogy szemben ezen követeléssel a rendkívüli költségvetés 990.000 forinttal csökken. Ezt azonban nem lehet tekintetbe venni, mert a költségvetések megítélésénél a rendes kiadásokat szokta az ember kiindulási pontúi venni. Különben a költségvetés emelkedése nem volt meglepetés, mert a honvédelmi miniszter úr már két év előtt jelezte, hogy az általa a honvédség érdekében kilátásba vett új intézkedések, organizácziók nagyobb költségtöbblettel fognak járni. Sajnálnom csak azt kel!, és egyszersmind azt a szemrehányást is kell tennem a pénzügyi bízottságnak, hogy nem mutatta ki különben terjedelmes jelentésében azt, hogy a honvédelmi miniszter űr által kilátásba helyezett organizáczionális intézkedések, illetve a