Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-264
294. »rseág»s ülés 1898. deczember 4 éa, hétfőn. 113 tisztelt miniszterelnök úr válaszolt volna a direkte hozzá intézett kérdésre, azonban az adott helyzetben is két megjegyzést kell tennem. Az egyik az, hogy Pulszky Ágost igen t. képviselőtársam maga beismerte azt, hogy a költség megszavazása a véderőtörvény értelmezése mellett történt. Egy oly törvény, a melynek megalkotására, értelmezésére és végrehajtására a képviselőház és a magyar kormány van hívatva, nem képezheti értelmezés tárgyát a delegáczióban és ennek értelmezése folytán végrehajtás tárgyát a képviselőházban a kompetenczia túllépése nélkül. (Úgy van! Úgy van! hal felől.) Ennélfogva, ha Horánszky Nándor t. barátom argumentumaihoz még kétség is férne, azok után, a miket Pulszky Ágost t. képviselőtársam itt konstatált, hogy a véderőtör vényt, a melynek hozatala, értelmezése és végrehajtása a magyar kormány s képviselőház kompetencziájába tartozik, a delegáczió és a közös miniszterek által hajtatott végre, vagy értelmeztetett: világos, hogy kompetenczia tállépése történt. Arra a kérdésre vonatkozólag, a melyet Horánszky Nándor t. képviselőtársam a miniszterelnök úrhoz intézett, újból azt mondta Pulszky Ágost képviselő úr, hogy ha e kérdés eldöntése nem is tartozik a delegáczió elé, de a delegáczió és a ház elé tartozik. Hogy e tekintetben a háznak és a t. miniszterelnök úrnak is nyilatkozatát megkönnyítsem, bátor vagyok a t. ház tagjainak emlékebe felidézni azon tárgyalást, a mely 1888-ban a delegáczióban a magyar katonai akadémia felállításának kérdésében folyt. (Halljuk! Halljuk 1) E kérdést az akkori mérsékelt ellenzék tngjai, néhai Grünwald Béla, Ábrányi Kornél, Beöthy Ákos és többek felvetették, és ágy a magyar katonai akadémiának, mint általában a magyar nyelvnek a hadseregben való kompetencziájának és hatáskörének kérdése felvettetvén: az akkori delegáczió ennek a tárgyalásába belement. Akkor a többség részéről küldettem a delegáczióba, és indítványt tettem, a melyet a következőleg indokoltam: Tekintettel arra, hogy egy magyar nyelvű katonai akadémia fölállítása a magyar képviselőház kompetencziájába tartozik; tekintettel íirra, hogy egy ily magyar nyelvű katonai akadémia fölállítását a magyar képviselőház teljes joggal elhatározta, és tekintettel arra, hogy az akkori delegáczió e kérdésnek a házban való ilyszerű fölvetését helyesnek és kompetensnek találta: én akkor szemben azokkal a képviselő urakkal, a kik e kérdésnek a delegáczióban való eldöntését követelték, azt kértem, hogy e kérdés eldöntése hozassék a képviselőház e'é, a mely erre a kérdésre első sorban kompetens. A mikor ezt a kérdést a KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XV. KÖTET. magam és a többség részéről fölvetettem, e fölfogás mellett foglaltak állást az akkori magyar kormány tagjai is, és kinyilatkoztatták, hogy a magyar tannyelvű katonai akadémia felállításának kérdése a magyar képviselőház kompetencziájába tartozik, és a legczélszerübben, a leghelyesebben a képviselőházban vethető fel és oldható meg. A képviselő urak akkor maguk sem tagadták, hogy e felfogás teljesen helyes. Ma is emlékezem, hogy Grünwald Béla néhai képviselőtársam felállott, és azt mondta: »Az urak mindig úgy vannak, hogy, ha itt akarjuk megoldani a kérdést, azt mondják, hogy a képviselőház kompetens rá, ha pedig a képviselőházban akarjuk megoldani, azt mondják, hogy a delegáczió kompetens rá.« Akkor is azt mondottam erre, a mit ma, hogy mivel a delegäcziónak joga van e kérdésben állást foglalni, s mivel az erre irányuló javaslatot a delegáczió akkori többsége azzal az indokolással utasította el, hogy az első sorban a képviselőház kompetencziájába tartozik, és ehhez az akkori többség hozzájárult, és teljesen a magáénak ismerte el: egészen jogos az a kérdés, a melyet Horánszky Nándor igen t. képviselőtársam fölvetett, hogy a magyar kormányt és a törvényhozást kivéve, van-e valaki ebben az országban és monarchiában, legyen hadügyminiszter, vagy bárki más, a [ki jogosult volna e kérdésben nyilatkozni. Arra vonatkozólag, hogy a magyar tannyelvű akadémia fölállítása szükséges és helyes, kompetens nyilatkozás! joga van a kormánynak itt a képviselőház előtt, és-határozhat fölötte a képviselőház, ezen a kettőn kívül senki Ezeket kívántam elmondani, most várom a miniszterelnök úr megnyugtató válaszát. (Helyeslés bal felöl.) Wekerle Sándor pénzügyminiszter és miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Horánszky Nándor t. képviselő úr egy kérdést intézett hozzám, a melyre válaszolva, mindenekelőtt azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ő ríem a hadügyi kormány álláspontját jelezte a katonai nevelésügy, vagy a katonai akadémia kérdésében, hanem a hadügyminiszter úrnak egy kiszakított nyilatkozatát, és erre vonatkozólag kérdezte, hogy én szolidáris vagyok-e azzal vagy sem? Azt hiszem, t. ház, hogy, ha helyes alapokon akarunk ítéletet mondani, akkor nem egy kiszakított mondatból lehet a kérdést megítélni, hanem először is azzal kell tisztába jönni, hogy mi a hadügyi kormány álláspontja a katonai nevelés ügyében és e közben a katonai akadémiát illetőleg. A hadügyminiszter álláspontja a katonai nevelésügyben —- mindig a kívánalmakra és a panaszokra való tekintettel — az volt, hogy először is valamennyi katonai nevelőintézetben, 15