Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.
Ülésnapok - 1892-244
244. oisaiigos iilés 1S98. november 10-én, pénteken. 55 Előrebocsátom azt, hogy úgy értettem a t. elnök úr indítványát, hogy az csak a költségvetés tárgyalásainak tartamára szól, tehát nem egy állandó intézkedést czéloz. (Zajos felkiáltások a szélső baloldalon: De miért? Új dolog! Kinek a javára?) Én engedelmet kérek, egész nyugodtan hallgattam meg Szederkényi Nándor t. barátom felszólalását, tehát én is kérhetek annyit, hogy rövid felszólalásomat meghallgatni méltóztassanak. (Helyeslés jobb és bál felöl.) Egy körtílménynyel minden képviselő, mikor mandátumot vállal, számolni tartozik és ez az, hogy a lehetőségig kötelességszeríüeg részt vesz a ház tárgyalásain s itt tartózkodik, mikor a házban tárgyalások folynak. A magyar képviselőház ugy van konstituálva, hogy annak körülbelül 130—150 tagja olyan, a ki körülményeinél fogva kénytelen arra, hogy időközönként haza utazzék gazdaságának vezetésére. (Nagy zaj a szélső baloldalon. Félkiáltások: Hiszen teheti!) Én igazán nem tudom, hogy mikor én e ténykörülményt, — mert úgy tudom, hogy igy van, — itt felemlítem, miért okoz ez megütközést a t. képviselő uraknál? (Zajos felkiáltások a szélső baloldalon; Tessék hazamenni!) En egy tényt konstatáltam és ebből akarom levonni konzekvencziámat, (Helyeslés jobb és bal felőh) ez pedig az, hogyha lehetséges, — a mint azt előbb is mondottam, — hogy ezek a képviselők össze tudják egyeztetni képviselői állásukból kifolyó kötelességök teljesítését azzal, a mi őket más életviszonyaik folytán egy időre innét elhívja: mért ne teljesítené a ház ezeknek ezt a méltányos kívánságát? (Zajos félkiáltások a szélsőhalon: Hisz ez meg van! Hazamehet mindenki!) Én e tekintetben ugyanarra a méltányosságra hivatkozom, melyre Szederkényi Nándor t. barátom hivatkozott, és miután a ház tárgyalásai ez által csorbát nem szenvednek, mert azt a négy órát, a melyet a hétfői ülés a mai beosztás szerint kitesz, a keddi, szerdai, csütörtöki és pénteki üléseken a ház pótolja, méltóztassék megengedni, én, mint e ház régi tagja, merem állítani, ez sokkal inkább fog eredményhez vezetni. Én hozzájárulok a t. elnök úr indítványához és ugyanazon méltányossági okokból, melyeket Szederkényi Nándor t. barátom hangoztatott, kérem a t. házat, hogy ezt elfogadni méltóztassék, (Helyeslések a baloldalon. Nagy zaj a szélsőbalon.) Schóber Ernő jegyző: Wekerle Sándor miniszterelnök! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk! Zajos felkiáltások a szélső baloldalon: A vita nincs bezárva!) Én ebben a kérdésben állást nem foglaltam (Helyeslés a szélső baloldalon.) sem itt, sem másutt, mert nem volt szerencsém azon előtanácskozmányban sem részt venni, a melyet, úgy tudom, különböző pártok tagjaiból a t. elnök úr e czélból összehívatott. Én csak arra akarom a t. házat kérni, méltóztassék a kérdést a kölcsönös méltányosság alapján elbírálni. (Általános helyeslés.) Mert méltóztassék megengedni, hogy úgy az egyik, mint a másik kívánalomnak meg lehet egyéni szempontból a maga teljes jogosultsága. (Általános helyeslés.) Ily kérdések felett vitatkozni is alig lehet, (Úgy van!) mert ilyenek az egyéni tetszéstől, az egyéni ízléstől és az egyéni körülményektől vannak föltételezve s én azért tartózkodni is fogok attól, hogy akár az egyik, akár a másik irány mellett itt szót emeljek. (Általános helyeslés.) Csak azt vagyok bátor felemlíteni, hogy itt nem a munkaidő meghosszabbításáról, hanem másnemű beosztásáról van a szó, jelesül azért, hogy héttőn esetleg bizottsági ülések legyenek tarthatók egész nyugalommal és a délelőtti órákban, másrészt, hogy — azon az előértekezleten erről is szó volt — azon í. képviselőtársaim, a kiket magánkörűlményeik arra utalnak, hogy a hét egy vagy két napját távol töltsék, megfelelhessenek magánkötelezettségeiknek és feladataiknak is s e czélból legalább két napig távol lehessenek a fővárostól. Miután egyik párt sem foglal az egyik, vagy másik nézet mellett együttesen állást, hanem itt is, ott is a legellentétesebb nézetek fognak érvényesülni, a leghelyesebb lesz, ha méltóztatnak egyszerű szavazással (Élénk helyeslés.) akként dönteni, hogy először is határozzon a t. ház a felett, kíván-e hétfőn ülést tartani, vagy nem? Természetesen azon feltétel alatt, hogy ha hétfőn nem tartatnék ülés, az ülések azután kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken egy órával meghosszabbíttassanak. Hanem, miután úgy tudom, hogy még e tekintetben is két nézet van, hogy tudniillik, a kik 5 órai üléseket akarnak, azok egy része ÍO—3-ig, másik része pedig életrendjükre való tekintettel 9—2-ig óhajta az ülések tartását, méltóztassanak másodszor határozni a felett, vájjon azokon a napokon 10 —3-ig, vagy 9—2-ig tartassék-e ülés. (Élénk helyeslés.) Kun Miklós: T. képviselőház! (Élénk felkiáltások : Szavazzunk! Szavazzunk! Felkiáltások a jobboldalon: Eláll! Nagy zaj.) Ugron Gábor: Holnapra fogjuk halasztani a vitát! Nem tűrünk terrorizmust senkitől sem! (Nagy zaj.) Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni. Kun Miklős: T. képviselőház! Kérem a t. házat, méltóztassék nekem megengedni, hogy mondandóimat holnap mondhassam d.(Zajos helyeslés a szélső baloldalon. Nagy zaj és mozgás.)