Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.

Ülésnapok - 1892-252

252. országos ülés 1808. november 20-án, létféu, gQ5 anticzipálná a budgetet, mielőtt a törvényjavaslat elfogadva volna. De ez mellékes dolog. A királyi táblák czíwénél csak röviden két pontra akarok reflektálni, s ez is konkrét alakban ez iránt nálam emelt panasz folytán történik. Az egyik dolog vonatkozik a jutalmak és segélyek ezímén felvett tételre, amelyben a királyi [ táblák részére 4000 frt van felvéve, a múlt évben a tétel 6000 frttal szerepelt. A miniszter úr a kolozsvári királyi tábla alkalmazottjai részére 400 forintot utalványozott ezen jutalmak és segélyek czímén. Ismételten és ismételten óhajtásként felemlítették azt, hogy a miniszter űr a jutalmak és segélyek kiosztásánál legyen szíves különös gondoskodásának tárgyává tenni azt, hogy ép az alsóbb helyen alkalmazottak helyzetét igyekezzék e jutalmak és segélyek által javítani, mert ez rendszerint, legalább azelőtt, úgy volt, hogy a magasabb állású egyének vitték el » jutalmakat és segélyeket, azoknak pedig, a kiknek a törvényhozás szánta, vajmi kevés jutott Most is, ha a hozzám érkezett panasz való, a miniszter úr 400 forintot utalványozott a kolozsvári tábla részére e jutalmak és segélyekből, s mikor már a felosztás megvolt, egy harmadrészt, 133 forintot visszautalványoztatott, íigy, hogy igazán alig érdemes szóba hozni ezt az összeget, a melyet a kolozsvári tábla kisebb alkalmazott jai részére utalványoztatott. Mindenesetre legalább indokolásra vár az az intézkedés, hogy a miniszter a kiutalványozott 400 forintból is egy harmadot visszakövetelt. A másik dolog, a melyet szóba hozni kívánok, az, hogy" most is fel van véve az irodatiszti állásoknál 11 irodatiszt évi 1000 forint fizetéssel, tiz 900 forint és tiz 800 forint fizetéssel, e helyett azonban a gyakorlatban miként, történik az intézkedés ?'A miniszter úr kinevezett kileucz irodatisztet évi 1000 forint fizetéssel, kilenczet 900 forint és tizenhármat 800 forint fizetéssel. Biidgetszeruleg tehát a költség és fedezet szempontjából differenczia van a budget javára 500 forint, a mennyiben a megszavazott, preliminált összeg évi 28.000 forint, a tényleg igénybe vett összeg pedig 27,500 forint, s az minden esetre zárszámadási vizsgálat tárgya, hogy ez az 500 forint mily virementnál számoltatik el s vájjon hová fordíttatott ? Minthogy az 1893. évi zárszámadások előttem nem fekszenek, erre nézve magamnak felvilágosítást adni nem tudok. A mit én a t. miniszter úrtól kérdezni s a t. házban felvetni akarok, az az, hogy én ismerem az átruházási jogot az egyik ezímről a másik czímre, még azt is megengedem, hogy a vírement-t lehet gyakorolni az egyik ezímen belül anuak tételei között is, de, hogy a miniszter úrnak meg volna engedve a rendszeresített állások helyett több állást beKÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XIV. KÖTET. tölteni, mint a mennyi törvényhozásilag meg van szavazva, ezt már nem fogadom el. Oly átruházási jogot, hogy, ha a törvényhozás egy állásra tiz hely betöltését szavazza meg, arra tizenhárom neveztetik ki, a miniszter nem gyakorolhat. Ezt semmiféle törvényhozás nem akczeptálja, a jelen esetben pedig de facto ugy történt, hogy a magasabb fizetési fokban kettővel kevesebbet, a középfokon egygyel kevesebbet, a harmadik fokon ellenben hárommal többet nevezett ki a miniszter, mint a mennyi állás rendszeresítve van, Nekem igazságszolgáltatási szempontból rettentő kis dolognak látszik az, hogy a t. miniszter úr tiz vagy tizenhárom harmadosztályú írnokot vétet-e fel, hanem arra azután a törvényhozás előtt ne legyen példa, hogy mi megszavazunk tiz harmadosztályú írnokot, és a t. miniszter úr kinevez tizenhármat. Vagy a tétel hamis, vagy az alkalmazás helytelen. Nem bánom, a t. miniszter úr válaszsza azt a módot, a melyiket akarja: akár töltse be az állásokat Úgy, a hogy a törvényhozás megszavazza, akár méltóztassék vagy önmaga, vagy az előadó úr által módosítást benyújtani, a mely a tényleges viszonyoknak megfelelőleg 9 írnoki állást az első, kilenczet a második és 13-at a harmadik osztályba soroz. Ez az én informácztóm, t. ház, magán inforináczió, annak teljesen hiteles volta felől meggyőződni nem is volt alkalmam már az idő rövidsége miatt sem. Ezt csak jelzem annak feltüntetésére, hogy bona fide terjesztettem elő, a mit mondottam. A miniszter űr felvilágosíthat engem az iránt, vájjon való-e az, hogy 13 írnok van kinevezve a harmadfokú állásokra tiz helyett. Ha így volna, kérem a t. miniszter urat, méltóztassék intézkedni az iránt, hogy e helytelenség megszűnjék, mert ha így volna, ezen tételt meg nem szavazhatom. Elnök: Kíván-e még valaki szólani? Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: T. ház! Röviden csak annyi felvilágosítást akarok adni, hogy a mi a kolozsvári kir. ítélőtáblához küldött segély egy harmadrészének visszautalványozását illeti, annak oka — ha emlékezetem nem csal — egyszerűen a következő. Midőu a segélyekre való átalányösszegek kiutalványoztatok, még nem volt ismeretes és eflektuálva határozat, hogy a fizetésemelések folytán úgy a jelen évben, mint a következő évben egyharmadrész segélylyel kevesebb fog kiosztatni minden tárczáuál, nemcsak aa enyémnél. Ennek a határozatnak a foganatosítása volt ez. A mi pedig az irodatisztek helyzetét illeti, M