Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.

Ülésnapok - 1892-251

2&1. onwágoB Kié* 1893. novemfcer ÍS-áii, szombaton. 22& Javaslatot* nem fogadják-el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Gondolom, t. ház, kimondhatom, hogy ez a többség. (Helyeslés.) És így a t. ház a határozati javaslatot mellőzi. Molnár Antal jegyző (olvassa): 3. czím. Az állategészségügynél: Az állatbiztosításnak egyes törvényhatóságok terííletén kisérletképen való életbeléptetésére 10.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): 4. ezím. Magyarországon eszközlendő földdelejességi felvételekre szükséges 2.000 frt 2-ik törlesztési részlete 1.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): 5. ezím. Gazdasági tanintézetek, földmíves-iskolák és gazdasági ismeretek terjesztése 24.594 frt, Elnök : Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): 6. ezím. A földrajzi társaságnak, a Balaton tavának vizrajzi kutatása czéljából segélyképen 1.000 frt, Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): 7, ezím. A kincstári birtokokon folyamatban levő és folyamatba teendő telepítési műveletek fejlesztése és előkészítése czéljából helyszíni szemlék, felmérések, egyéb munkálatok s a telepítés érdekében foganatosítandó másszerü intézkedések 20.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa) .• 8. ezím. A kincstári fürdők balneotechnikai fejlesztése s a hazai magángyógyfürdők emelése érdekében teendő tanulmányok, geológiai felvételek és vegyelemzések s a nevezetesebb fürdők ismertetésének terjesztése költségeké 20.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Beruházások. V. fejezet, i—8. ezím. 1. ezím. Állami erdőknél 190.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): 2. ezím. Állami lótenyészintézetekuél 170.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): 3. ezím. A vinczellér-iskoláknál: a kecskeméti állami Miklós-telepen építendő présház költségeire 4.000 frt. Papp Elek jegyző: Gr. Zichy Jenő! Gr. Zichy Jenő: T. ház! Megvallom Őszintén, nem is e tételre kívánok észrevételeket tenni, ezt elfogadom; elkéstem az előbbeni tételtől és e mulasztásomat itt akarom pótolni. Azt hiszem, végtére, ha az ember egy homogén tárgyban annak egyik másik pontjához szól, ez mindig megfontolandó és helyes. (Úgy van! Úgy van! bal felől.) A t. miniszter úr azon válaszában, melyet KSPYH. NAPLÓ. 1892—97. XIV. KÖTET. Atzél Péter képviselőtársunknak adott, egy szót ejtett ki, melyet talán nem helyeselhetek és ezért szólalok fel. A szőlőtelepek reorganizációjáról szólva, azt mondta, hogy ott elkövet mindent. Elismerem, hogy talán a telepek létesítése és egyes vidékeknek oltóanyaggal és, a menynyire kitelik, direkt termőanyaggal való ellátása iránt, de erre vannak észrevételeim. (Halljuk! Halljuk !) Három fajta direkt termő van: a Jaquet, a York-Madeira és a Herbemont. Magam is szőlősgazda vagyok és szőlőtelepemen talán legrégebben tettem kísérletet amerikai direkt termőkkel. Észleleteim, sajnos, azt bizonyítják, hogy a Herbemont abszolúte hasznavehetetlen, bora abszolúte ihatatlan, a tintával áll egy rangban, (Derültség.) tehát nem ajánlhatom senkinek; különben a minisztérium szakértője, gondolom, ezt maga is tudja és beismeri. A York-Madeirára és a Jaquetra ezt nem mondhatom. A Jaquet kitűnő, mert oly gazdag festanyag-tartalmú bor keríti ki abból, hogy azt a borok festésére igenis használni és alkalmazni lehet. De egy más hátránya van, a mit tapasztaltunk: hogy az alig négy esztendős Jaquet és York-Madeira nem bir ellenállási erővel, megtámadja a fillosera, és elpusztul. Az én Jaquet és York-Madeira ültetéseim öt esztendősek, az idén belejött a filloxera és már az elpusztulásnak momentumában vannak. Ezt akartam a direkt termő szőlőalanyokról mondani. A mi pedig azt a választ illeti, melyet a t. miniszter úr Herman Ottó t. képviselőtársunknak adott, midőn nagyon örül annak, — a mi helyes, — hogy a társadalom maga karolja fel az ügyet és azon vidéken, a hol lehetséges, kövessen el mindent: ez helyes. Lelkesedést is vár. De az a szegény ember, a kinek már nincs semmi anyagi tehetsége, az már nem lelkesedik, (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) az az elpusztulás szélén van. Azért különbséget kell tenni a szegény, kis, nyomorult munkás közt, a kinek egy apró kis szőlője van, melybői megél, a mi pedig a tömeges nagy adóalapot képezi, annál nem a lelkesedés szavával lehet szembeszállni, hanem anyagi segélylyel, megadni a csekély reáeső, aránylag kevés áldozattal járó alanyt ingyen. (Úgy van! Úgy van! bal felől.) Ennek praktikus módja volna a következő. Még ma létezik a törvény, mely szerint minden községben bizonyos terület hasíttassék ki faiskolának. Én, sajnos, a legtöbb helyen, legalább ott, a hol én is gazdálkodom, azt tapasztalom, hogy vagy a kántor, vagy az iskolamester kaszálója szokott ez lenni; faiskola kevés helyen van. (Úgy van! Úgy van! bal felől.) Ha a t. kormány kellő ellenőrzést gyakorolna és erélylyel lépne fel, és a területeket a község 29