Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.
Ülésnapok - 1892-249
186 249. orsíág** ülé« 18W. Mrember 16-áo, esütörtöSkSii. ban 440.000 darab hajtatott fel, addig szerb marha kerekszámban 160.000. E szerint tehát nem azon arány áll. a mit a képviselő úr állít, hanem a megfordított arány. Az kétségtelen, hogy vannak az évnek egyes hónapjai, a mikor ez az arány nem épen így alakúi, de hát ez minden átlagnál így van. A második kérdés, a melyre kiterjesztettem a figyelmemet, az, hogy melyik proveniencziájú marha a nehezebb; és itt szintén úgy a maximál és minimál, valamint az átlagos tételek nem azt bizonyítják, a mit t. képviselőtársam állított, hanem az ellenkezőt. A magyar Ökör átlagos súlya 500—550 kg., a szerbé 400—450 kg., a magyar tehéné 475 — 500 . . . Wittmann János: Ez tévedés! Gr. Bethlen András földinívelésügyi miniszter:..- a szerbé 375 — 400. Bocsánatot kérek, én nem mértem meg, talán a t. barátom sem; de ezek hivatalos adatok, a, melyekre kénytelen vagyok támaszkodni. Vannak egyes kereskedők, — a képviselő úr a legjobban tudja. — a kiknek, úgy látszik, speczialitása, hogy üzleti konjunktúra szempontjából előnyüket látják abban, hogy a legselejtesebb minőségű, legkönnyebb magyar teheneket szedik össze. Természetes, ha ezt teszik, ezekkel szemben aztán a szerb nehezebb ökör előnyben részesül. Mondom, ezen adatok alapján nem vagyok képes egyebet konstatálni, mint azt, hogy ha tisztán a szerb érdeket és a magyar érdeket veszszük szemügyre, itt a magyar érdeknek van elég téve. Elismerem azonban, hogy elméletileg teljesen igaza van, midőn azt mondja, hogy helyeseld) módozat az, a mely például Bécsben alkahnaztatik, hogy t. i. kategorizáltassák a marha. Midőn a nemzetközi állatvásár berendezésének ezen ága kerül majd szóba, azon előleges tárgyalások során, melyek a pénzügyminiszter árral folytatandók e tárgyban, ezen kérdés is behatóan meg lesz vitatva. Részemről csak azt mondhatom, hogy oda fogok hatni, hogy minden tekintetben a magyar produkezió szempontjából bíráltassék el ezen kérdés. (Helyeslés hal felől.) Ezek tehát azon tények, melyekre válaszomat alapítom, kérem a t. házat, méltóztassék azt tudomásul venni. (Általános helyeslés.) Elnök: Wittmann János képviselő urat illeti a szó. Wittmann János: T. ház! A t. miniszter úr már mai beszédemre adott replikájában említé, hogy majd kimutatja interpellácziómra adandó válaszában, hogy mennyiben van igazam, menynyiben való az, a mit én állítok. De, t. miniszter úr, talán most inkább nekem volna jogom ezt visszautasítani, és most előáll a t. miniszter úr és megkísérli megczáfolni azt, a mit én mondtam. • Mindenek előtt, t. ház, én annak idején nem arra fektettem a fősúlyt, ezt csak mintegy indokul hoztam fel, hogy arra a két hónapra, melyet én kimutattam, 22.500 darab jószág haj tátott fel a budapesti marhavásárra, és ezek közt volt 16.500 szerb marha, ezek közt volt 15.000 szerb ökör, mely nem 40 kilóval könynyebb, a mint említeni méltóztatott, mint a magyar tehén, hanem, — én bármiféle fogadást mernék ajánlani, — ez csak tévedés lehet, t. miniszter úr, — hogy sokkal nehezebb, mint a magyar tehén. Es egygyel méltóztassék tisztában lenni, a mit interpelláezióm megtétele alkalmával elmondtam : hogy Magyarországnak összes súlyos jószága a szesztermelők által összevásároltatik hizlalás végett, ezt kiviszik Németországba, és csak a belföldi kisebb jószágra van utalva a budapesti vásár. De ezt csak mellékesen mondtam, A méltányosság és igazság érdekében elismerem, hogy saját választóim érdekében is, de általában a ma^var gazdák érdekében, miután látom, hogy ezek az apróbb jószágot árulják és ez határozottan könnyebb, mint a beözönlő szerb ökör, intézkedést kérek erre nézve, és bízom a t. miniszter úr jóindulatában, hogy a nemzetközi vásár berendezése alkalmával ezt szabályozni méltóztatik. A választ tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a választ tadomásúl venni? (Igen!) A ház a választ tudomásul vette. A legközelebbi ülés ideje és napirendje meg lévén állapítva, az ülést bezárom. (AB ülés végződik d. u. 2 órakor.)
