Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.
Ülésnapok - 1892-231
m, országos Kiét 1893. október 5-én, csittSrtö'kön. 83 bármely tendentiát akar érvényesíteni, az jöjjön ide; mert mi máä fórumát sem a megegyezésnek, sem az alkudozásnak és megalkuvásnak el nem ismerünk. (Élénk helyeslés. Úgy van! Úgy van ! jobb felöl. Nagy mozgás a bal- és szélső baloldalon.) A kérdés, t. ház, az, hogy mi ezeket az alapelveket, ezt az irányt mennyiben tartottuk be? Tettünk-e valamit, vagy pedig mulasztással' vádolhatnak bennünket, hogy semmit sem tettünk. (Úgy van! jobb felöl. Nagy zaj és nyugtalanság a bal- és szélső baloldalon. Egy hang: Borossebesen kellett volna!) Kérem, méltóztassanak nyugalommal meghallgatni, mert közbeszólásokka] ilyen kérdést nem nagyon tisztázunk. (Halljuk ! Halljuk !) Igenis, azt az álláspontot foglaltuk el követ kezetesen, hogy mi a törvény teljes szigorát fogjuk éreztetni azokkal, kik bármely törvényellenes tendentiát, ol>an áramlatokat követnek, vagy akarnak érvényesíteni, mint a milyeneket Bartha Miklós t. képviselő úr ecsetelt, és én hivatkozom itt ülésünknek rövid tiz hónapi tartamára, hogy vájjon az újabb alkotmányos életnek egéaz alvája alatt találkoztunk-e a törvényes megtorlásnak annyi és oly eklatáns eseteivel, mint épen ezen rövid idő alatt. (Úgy van! Úgy van! jobb felől. Nagy zaj és felkiáltások a balés szélső baloldalon: Hcl! Mikor?) Igen is, t. ház, akkor, midőn a törvény teljes szigorát fogjuk éreztetni azokkal, kik bármely törvényellenes, alkotmányellenes tendentiának szolgálatába szegődnek. Hock János: Akkor már nem lesz magyar nemzet! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Akkor szükségesnek tartom én is hangoztatni azt az eszmét, a minek gr. Apponyi Albert t. képviselőtársam adott kifejezést, hogy mi szigorral bánunk el az izgatókkal, azonban nem bánunk el olyan szigorral azokkal, a kik ki vannak téve azon izgatásoknak, de annak nem osztályosai, azokkal a más nemzetiségű népekkel. Mi egyforma mértékkel mérünk mindenkinek. És e helyen konstatálnom kell, hogy minden vád igaz lehet, a melyet ellenünk felhoznak, de egy vád igaztalan: az, mintha Magyarország újabb aerája alatt a nemzetiség miatt az állampolgárok közt akár az igazságszolgáitatásban, akár az administratio terén különbség tétetett volna. (Élénk helyeslés jobb felől Mozgás és felkiáltások a szélsőbalon: Ki mondja ezt ? Erről nem beszél senki!) Nem a t. háznak jegyzem ezt meg, mert mindenki tudja ezt nálunk, de engedjék meg, hogy a mikor ily fontos kérdésben felszólalok, (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Hilljuk! jobb felöl.) akkor a politikai helyzetet nekem kifelé is konstatálnom kell, (Élénk helyeslés jobb felől.) mert ez egyik leghathatósabb bizonyítéka azon izgatások, azon tendentiák teljes jogosulatlanságának, és nemcsak törvény szerint való jogosulatlanságának, hanem teljes jogosulatlanságának még akkor is, ha a dolgot a belső érzelmek világa szerint ítéljük meg. (Élénk tetszés és helyeslés jobb felöl. Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Gr. Károlyi Gábor: Rendbe kell hozni előbb a dolgot a papokkal, addig erről beszélni nem lehet. (Zaj.) Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: A nemzetiségekkel szemben követendő politika ezen átalános irányának megjelölése után lássuk már most azon eszközöket, legalább azon főbb eszközöket, a melyek ezen politika valósítására állami és nemzeti érdekeink megóvására alkalmasak. (Halljuk! Halljuk!) Természetesen nem bocsátkozhatom itt e tekintetben apró részletekbe, nem pedig azért, mert a ódkor olyan jelenségekkel találkozunk, a milyeneket Bartha Miklós t. képviselő úr ecsetelt, s a melyek, hogy bizonyos mértékig fennállanak, én sohasem tagadtam : akkor az eszközök alkalmazásánál a folytonos éberségnek, a mindennapi munkának korszaka következik el, úgy, hogy egy hosszú sorozatát kellene a mindennap alkalmazandó eszközöknek itt felsorolni. (Helyeslés jobb felöl.) Igen fontos eszközünk a nemzetiségi politika helyes megoldásánál az, hogy szigorú felügyeletet gyakoroljunk azon tényezők fölött, a melyek erre közvetlen befolyással bírnak, legyenek azok egyházi, vagy tanférfiak, vagy legyenek az administratio közegei, a mire vonatkozólag épen az administrationális reform alkalmával fogjuk állami közegek alkalmazását javaslatba hozni, hogy egész biztossággal érvényesíthessük a magyar állam érdekeit. (Élénk helyeslés jobb felől. Mozgás a szélső baloldalon.) Nem hangzatos elvekben, hanem ily intézményekben van a helyes nemzeti politikának biztosítéka. (Élénk helyeslés jobb felöl.) De, t. ház, vannak ezeken az intézményeken kivűl még más intézmények is, a melyeket e czélból megvalósítanunk kell. (Halljuk! Halljuk!) Ma, midőn azt tapasztaljuk, hogy az ország egyes helyein az izgatottság annyira megy, hogy megnyugvás sincsen, é-s pedig kölcsönösen sincsen megnyugvás^ nekünk azt a biztosítékot is kell nyújtanunk, hogy erre a megnyugvásra mindenki fog számíthatni; mert bármely részről hozassanak is fel ezek a kérdések, nem kinn az utczán, a nép körében, hanem itt a törvényhozás kebelében kell azoknak megoldatni. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Épen ezért a közbiztonsági