Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.
Ülésnapok - 1892-231
78 231. nrszagos ölés 1833. október 5-én, csütört5kön. gör. katb. és a görög-keleti román ajkú papság küldöttségéhez intéztettek, továbbá az a melylyel Felséged Kőszegen a dunántúli törvényiül tóságok hódoló tisztelgését fogadta. Az első helyen említett nyilatkozatok főleg a nemzetiségi izgatásokba], az utóbbi az ország közhangulatával és közjogi viszonyainkkal foglalkozik. Felséges urunk! Azok az izgatások, melyeknek nem magyar ajkú polgártársaink ki vannak téve, teljesen megérdemlik Felséged királyi figyelmét és szavát. E polgártársaink túlnyomó többségükben hü fiai e hazának, törvénytisztelő polgárai ez államnak, mely nekik anyanyelvük használatában is mindazt a szabadságot biztosítja, mely az állam egységével és történelmi magyar jellegével összeférhető, egyébként pedig őket mindenben egyenlőknek tekinti a magyar fajhoz tartozókkal. Es valamint Felséged at} T ai hajlandósága mindnyájokra kiterjed, úgy mi is lestvéri szeretettel és bizalommal nézünk feléjük és azzal az eltökélt akarattal, hogy törvényadta jogaikat mindenkor tiszteletben tartjuk és őket az összes állami intézmények igazságos és jótékony működése által mindig szorosabban kapcsoljuk e hazához, (Helyeslés hal felöl.) De épen ezen polgártársainkat kell megóvnunk olyan izgatások hatásától, melyek a nemzeti és állami egység felbontására czélzó eszméket térje-ztenek, alaptörvényeink, sőt az országnak integritása ellen fondorkodnak, olykor hirdetve az elszakadást a magyar hazától és ezzel Felséged királyi hatalmától, olykor pedig álloyalitást mutatva és Felségedhez nem mint magyar királyhoz, hanem mint osztrák császárhoz való ragaszkodást tettetve; a mely utóbbi irányzat, még ha azt őszintének is lehetne tekinteni , ép oly ellentétben áll a magyar állampolgári kötelességgel mint az első, (Ügy van! bal felöl.) és talán még sértőbb Felségeddel szemben, a kiről feltételezi, hogy koronázási esküjét megszegve, az ország integritásának vagy állami önállóságának csorbítására közreműködni valaha hajlandó lehetne. (Helyeslés bal felöl.) De az izgatás nem áll meg az ország határai közt, hanem a fajrokon idegen államokban keres társadalmi összeköttetést és közállapotainkat hamis színben feltüntető íratok terjesztése által, az európai közvéleményt akarja Magyarország és Felségednek, mint magyar királynak, kormányzata ellen fölháborítani. Csak hálával vehetjük tehát, ha Felségednek legmagasbb figyelme kiváló mértékben fordul ezen izgatások felé. Sajnálattal kell azonban kimondanunk, hogy a nyilatkozat, melyet azok tekintetében a kormány Felségednek ajánlott, félremagyarázásokra ad alkalmat. A királyi figyelmeztetés ugyanis arra szorítkozik, hogy a nemzetiségek közötti béke meg ne zavartassák; holott a nemzetiségi izgatásoknak különleges jellege és bűnössége nem a különböző nemzetiségi egyének közti béke megzavarásában áll: (Úgy van! bal felöl) ez ha elő is fordul aránylag alárendelt, mellék jelenséget képez; hanem ennek az izgatásnak kiváló bűnössége a magyar nemzet egységének megtagadása és a magyar állam integritása elleni lázítás. (Úgy van! bal felöl.) Még inkább előmozdítja a félreértést az a körülmény, hogy a legmagasabb királyi válasz az úgynevezett magyar chauvinizmust a nemzetiségi izgatásokkal párhuzamba teszi s velük egyforma megrovásban részesíti; holott ha ilyennek tünetei valóban mutatkoznának is, ezek egészen más jelleggel bírnának, mert azoknak vétkessége valóban esak a fajok közti béke megzavarásában állana. (Úgy van! bal felöl.) Ez a párhuzam tehát teljesen alkalmas a magyar nemzeti egységnek mint uralkodó eszmének és főszempontnak elhomályosítására, mert e helyett a nemzetiségek békés egyetértését állítja előtérbe. A nemzetiségi föderalizmusnak szelleme nyilvánul meg abban, a mely a mi alkotmányunk alapjaival és nemzeti politikánknak lényegével ellentétben áll. (Úgy van! bál felöl.) Felséged böleseségére bízzuk, annak megítélését, hogy mennyi hatást gyakorolhat a legmagasabb nyilatkozatban foglalt általános hivatkozás törvényre és alkotmányra, miután a nyilatkozatnak korábbi részei a törvénynek és alkotmánynak álláspontjára a nem zetiségi kérdésben ilyen homályt borítanak. (Úgy van! bal felöl.) Felségednek szándéka és akarata nem lehet más, mint ez ország integritásának, e nemzet egységének fentartása és biztosítása ; de minthogy felséged tanácsosai az előadottak szerint olyan nyilatkozat megtételét hozták javaslatba. mely a legmagasabb kir. szándékot nem fejezi ki világosan, söt azzal ellenkező magyarázatokra tért nyit: (Úgy van! bal felöl.) mély hódolattal kérjük Felségedet, méltóztassék minket királyi szavával megnyugtatni és minden félreértés lehetőségének végét vetni. Aggodalmaink azonban csak nőnek, ha a Borossebesen tett legmagasabb nyilatkozat mellé azt a választ teszszük, melyet felséged Kőszegen a hódolatukat bemutató törvényhatósági küldöttségnek adni kegyeskedett. Ha egybevetjük azt az enyhe alakot, melyben amott a nemzetiségi izgatásak veszélyeiről történik említés, a nyomatékos figyelmeztetéseknek és intéseknek azon egész sorozatával, melyek már Borossebesen is és még inkább Kőszegen a magyar nemzethez intéztettek, lehetetlen nem látnunk, hogy felséged téves értesítést nyert a nemzet állapotáról, olyan értesítést, mintha itt a trónt és a monarchiát veszélyeztető irányzatok hatalmasodtak
