Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.
Ülésnapok - 1892-226
3 b 22C. or^úgos iüés 1898. szeptember28-án, Csütörtökön. A mint tudom, a t. pénzügyminister ár folytatott is tárgyalásokat az osztrák kormánynyal. Nagyon lekötelezne, ha felvilágosítana, hogy mire számíthatunk e tekintetben, mert a petioleum-ipar Magyarországot majdnem egészen küríí[határolja Galicziától le Oláhországig és tovább m nve Oroszországig. Az európai petróleum mindinkább kiszorítja az amerikait Európából és csak néhány esztendő kérdése, hogy nemcsak Európába nem fog bejönni az amerikai petróleum, de sőt Európa exportálni fogja petróleumát. Ismétlem, hogy hazánkban e téren sok még a teendő, mindent meg kellene tehát kísérelni a petroleum-ipar létesítésére s ezért a tör- j vényjavaslatot készséggel elfogadom, a felhozottakat pedig ajánlom a t. kormány szíves figyelmébe. (Helyeslés a ssélső baloldalon.) Elnök: A ministereinök úr kíván szólani. (Halljuk! Halljuk!) Wekerle Sándor ministerelnök ós pénzügyminister : A t. képviselő úrnak a román petróleumra vonatkozólag hozzám intézett kérdésére csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy e kérdés a román vámtárgyalásokkal függ össze. minélfogva erre vonatkozólag közelebbi felvilágosításokat nem adhatok; miután csakugyan czélba j volt véve, hogy a román petróleumot bebocsássuk az esetben, ha tarifális szerződés jő létre és ellenkedvezményeket kapunk. A tárgyalások azonban még mindig folyamatban vannak, s ezért kérem \ magam a további felvilágosításadástól felmenteni. (Helyeslés jobb felöl.) A mi a képviselő úr második kérdését illeti, hogy a petroleum-ipar felvirágoztatását szívünkön viseljük, itt különböztessük meg a már meglevő és fejlődő petróleum-iparnak megvédését és az új kutatásokat, petróleum-források felfedezését. Azt hiszem, a kormány tényekkel igazolta, hogy minden lehetőt elkövetett arra nézve, hogy igen fejlett és virágzó petróleumfinomító iparunk azt a fogyasztási területet, a melyet ma ural, minden körülmények közt megtarthassa. (Úgy van! jobb felöl) Én igen tartok attól, hogy ha több petróleum finomító keletkezik, nem nálunk, hanem másutt, akkor ez az ipar korlátozva lesz. De legyen meggyőződve a t. képviselő úr, hogy mi mindent elkövetünk abban a tekintetben, hogy ez ipart életképessé tegyük és fogyasztási területét biztosítjuk. (Helyeslés.) A t. képviselő úr egy további kérdése a petróleum-fúrásokra vonatkozik. (Halljuk! Halljuk!) Itt, t. ház, megjegyzem, hogy nemcsak a folyó évi költségvetésbe vettem fel e czélra 50 ezer frtot, hanem egyúttal annak az 1894. évi költségvetésbe való felvételét is ajánlottam, úgy, hogy együttvéve 100 ezer frt fordítható petróleum fúrásokra. A czél azonban nem az, hogy meddő kísérletekre adjuk magunkat. Mi elköltjük ezt a 100 ezer frtot, de biztosítékot is akarunk nyerni arra nézve, hogy azt okszerűen költjük el és hogy a fúrások minden valószínűség mellett eredményre is fognak vezetni. Mindenekelőtt ezt a valószínűséget, ennek garantiáját kívántam megszerezni s felhívtam hazai geológusaink közül azokat, kik kellő szakértelemmel bírnak és foglalkoztak ezzel a kérdéssel, hogy adjanak tanácsot, hol kellene a fúrásokat megejteni. Mihelyt a kérdésnek geológiai része tisztába lesz hozva, a mi, azt hiszem, hogy a tanulmányozások terén legközelebb már megtörténik, gondoskodni fogok oly megoldási módról „ hogy akár ma^a az állam használja fel ezt a 100 ezer frtnyi összeget fúratási czélokra, akár pedig subventioképen adja is azt oda másoknak, de mindenesetre a czélnak szemmeítartása mellett, legalább valami eredményt biztosítsunk. Ezeket voltam bátor a felvetett kérdésekre előadni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? Ha senki sem kíván szólni, a vitát befejszettnek nyilvánítom. A kérdés az, méltóztatik-e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen, vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom a határozatot, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat csímét és 1—6. § ait, melyek ésszrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök :T. ház! A törvényjavaslat eszerint úg}^ általánosságban, mint részleteiben le lévén tárgyalva, javaslom, méltóztassék hozzájárulni, hogy a holnapi ülés napirendjén harmadszori felolvasásra tűzessék ki. (Helyeslés.) Tehát a holnapi ülésre tűzetik ki harmadszori felolvasásra. Napirend szerint következik a naplóbírálóbizottság 319. szátnú jelentése, gróf Károlyi Gábor képviselő úrnak, a képviselőház 1890. évi május 30 iki naplójának kiigazítása tárgyában benyújtott indítványára. Gondolom, méltóztatnak a jelentést felolvasottnak tekinteni; az előadó úr fog szólani. (Halljuk!) Gulácsy Dezső, a naplőbírálő bizottság előadója: T. ház! Gr. Károlyi Gábor képviselő úr a t. háznak f. évi április hó 23-án tartott ülésében bejelentette, hogy a képviselőház 1890. évi május 30-ikán tartott üléséről 384?. szám alatt szerkesztett napló hiányos. a mennyiben Irányi Dániel képviselőnek azon indítványa felett, mely a 1879. évi L. tez. meg
