Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-226

3Q 226. országos Ulésl!s93.s/epteinl)er28 áu,csii{íírtököii. foglal, e törvényben még csak nem is idéztetik. Igaz, hogy az 1884: XVII. tez. 7. fejezetére történik utalás, de az ipartörvénynek e fejezete csak is a hatáskört állapítja meg, inig a 6. fejezetben a 165. §. azt mondja, hogy behajthatlanság esetén a kihágási törvény általános intézkedései mérvadók. Ennélfogva a következő indítványt nyújtom be: »A 40. §. 7. és 2. bekezdése közé e mondat szúrandó: A pénzbüntetések behajthatlansága esetében a kihágásokról szóló törvény általános határozatai alkalaiazandók«. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : Kíván valaki szólni ? A kereskedelemügyi minister úr fog nyilatkozni. Lukács Béla kereskedelemügyi minister: T. ház! Azt hiszem, e módosítás benyújtásánál egy kis félreértés van. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr valószínűleg nem vette figyelembe a 40. §-hoz tett módosításnál a javaslat 41. §-át, mert a 41. §. 2. bekezdése világosan mondja, hogy az 1884: XVII. tcz. 165. §-ának egyéb rendelkezései — tudniillik ez az a szakasz, melyre a t. képviselő úr hivatkozott — a jelen törvény 37., 38. és 39. faiban említett kihágásokra, tehát a büntető eljárásra magára is vonatkozik. Mit mond az ipartörvény 165. §-a? Azt, hogy: »A jelen törvény alapján pénzbüntetéssel vagy elzárással, vagy mindkettővel büntetett kihágásokra a kihágásokról szóló büntető törvény általános határozatai is alkalmazandók«. Mit mondanak már most azon büntető törvények, melyekre itt hivatkozás történik ? Azt mondják, hogy a pénzbüntetés fogházbüntetéssé vagy megfordítva is átváltoztatható. E tekintetben tehát ugyanazon intézkedések, melyek általában a büntető eljárás értelmében törvényeink szerint követhetők, alkalmazandók az ipartörvény értelmében is, és igy ezen 41. §. értelmében is. Ennélfogva én azt hiszem, hogy a beterjesztett indítvány teljesen tárgytalan és ennélfogva kérem annak mellőzését. (Helyeslés jobb felől.) Visontai Soma: Méltóztassék megengedni, de a törvényalkotásnak igen sajátságos módszere . . . Elnök .* A t. képviselő úr csak félremagyarázott szavainak helyremagyarázása végett, vagy személyes kérdésben szólhat. Azt azonban, hogy minő czímen kíván nyilatkozni, szíveskedjék bejelenteni, mert a szólást máskép nem engedhetem meg. (Helyeslés.) Visontai Soma: Szavaim értelmének helyreigazítása végett óhajtok szólni. Elnök: A képviselő ár szavai értelmének helyreigazítása végett kíván nyilatkozni; méltóztassanak őt meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Visontai Soma: A törvényalkotás egy sajátságos módszerének tartom azt, hogy nem egyenesen a kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyvre utalunk, és itt is világosan kimondjuk, mint az ipartörvényben, hogy a pénzbüntetés behajthatatlansága esetében a kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv általános rendelkezései irányadók, hanem az ipartörvéuy azon törvényszakaira utaljunk, mely szintén a, kihágási törvényt idézi. Én ennélfogva a törvény világos szövegezése érdekében is fentartom módosítványomat. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Teleszky István: T. képviselőház! Én részemről szintén azon nézetben vagyok, hogy t. képviselőtársam indítványa nemcsak felesleges .... (Felkiáltások a szélső baloldalon: A vita be van fejezve!) Engedelmet, a vita csak a képviselő úrra nézve van befejezve, mert nem szólhat kétszer, hanem rám^ nézve nincsen befejezve. (Halljuk! Halljuk!) Én tehát azon nézetben vagyok, hogy a t. képviselő úr indítványa nemcsak felesleges, hanem az még azért sem fogadható el, mert annak elfogadása félreértésekre is szolgáltatna alkalmat. T. barátom módosítása ugyanis azt tartalmazza, hogy az általános büntetőtörvénykönyvnek azon rendelkezései, melyek a pénzbüntetés átváltoztatására vonatkoznak, ezen kihágásokra is alkalmazandók. Először ezt elfogadni felesleges; felesleges volt kimondani azt az ipartörvényben is, mert ha egyszer valamely cselekmény kihágásnak minősíttetik, arra a kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv összes általános intézkedései alkalmaztatnak. (Helyeslés jobbról.) Ha egy városi vagy megyei, vagy egy l ministeri rendelet egy cselekményt kihágásnak I minősít és azt pénzbüntetéssel sújtja, soha sem i kell kimondani, hogy az a pénzbüntetés behajthatlanság esetén elzárásra változtatandó, mert ez következik a kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv általános részéből. (Úgy van ! a jobboldalon.) De hézagos a t. barátom indítványa azért is, mert az általános kihágási büntetőtörvénykönyv egyéb intézkedései is alkalmazandók. és hogy egyebet ne említsek, utalok az elévülésre, vagy a rendkívüli enyhítési jogra stb. A kihágási törvény ezen s általában mindazon általános intézkedései, melyeket a kihágásokra szóló büntetőtörvény tartalmaz, alkalmazandók lesznek erre a törvényre is. Ennélfogva t. barátom módosítása ezen szempontból hézagos, egyéb tekintetben pedig felesleges lévén, kérem, hogy azt a t. ház ne méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.)