Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-225

225. országos ülés 1808, ssft| tember 27-én, szerdán. J 7 határig, ä mely határnál tovább nem mehetünk, hacsak ezen kiadásokat nem okszerűtlenül és idő előtt kívánjuk felhasználni. En reménylem, t. ház, hogy ezen módon, valamint eddig sikerült, úgy a jövőben is sikeríílni fog az államvasút! beruházásokat financziáink minden megzavarása nélkül egész normálisan teljesíteni, a méltányos és előálló szükségleteket kielégíteni. Remény lem ezt annyival inkább, mert a mint azelőtt voltam bátor említeni, ezen eonversionalis nyereségből még felhasználható 60,000.000 forint 4°/o os aranyjáradék kötvények ellenértéke valuta-rendezési czélokra csak kis részben fog igénybe vétetni, s ha később realizálható lesz, egyúttal alapot fog szolgáltatni, hogy abból az államvasutaknak még hiányzó beruházásait fokozatosan eszközöljük, alapot fog szolgáltatni arra is, hogy fiumei kikötőnkben oly új beruházásokat tegyünk, melyek azt korszerű színvonalra emelik; végre alapot fog szolgáltatni, hogy t. barátom, a foldmívelésügyi minster úr azon terve is valósítható legyen hogy a vizszabályozásoknál ne csak egyes folyók szabályozására szorítkozzunk, hanem öleljük fel a vízszabályozási kérdést a maga egészében, (Helyeslés.) s azt az egész ország vízhálózatára kiterjedő terv alapján létesítsük. (Élénk helyeslés és mozgás.) A bevételi tételek realitásának igazolásául ismét csak a zárszámadásokra hivatkozhatom. Nem arra akarok utalni, hogy a megelőző esztendőkben a zárszámadási eredmények mindig sokkalta kedvezőbbek voltak az előirányzatnál. így csak a legutóbbi 1892 ik esztendőben is a rendes bevételek 391,724.000 forint előirányzattal szemben 424,593.000 forintot eredményeztek, vagyis kerek összegben 32,800.000 forintnyi többletet mutatnak fel, és az 1892-iki zárszámadási eredmények 25,000.000 forinttal kedvezőbbek az előirányzatnak De én nem ezen általános bizonyítékra kívánok szorítkozni, hanem részletesen kívánom a zárszámadási eredményekkel igazolni, hogy bár az utóbbi években talán rendes kiadásainkat nagyobb mértékben irányoztuk elő, mint a milyenben rendes bevételeink természetes fokozódása ezt kívánta, és habár ez a tendentia érvényesül még az 1894-iki előirányzatban is: mindazáltal oly zárszámadási fölöslegekkel rendelkezünk, a melyek minden körülmények között biztosítják előirányzott bevételi tételeink realitását. (Helyeslés jobbfelől.) A főbb jövedelmi ágazatokat tekintve, tulajdonképen csak két tételnél irányozunk elő többet, mint az 1892 iki zárszámadási eredmények Az egyik az államvasutak, a hol a több előirányzat 323.000 frt, a másik a gyárak, a hol a több előirányzat, — nettobban beszélek, — 1,629.000 frt. Ezekre a magasabb előirányzatokra biztosan számithatunk nemcsak a hálóEÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XIII. KÖTET. zatok- és a gyáraknál az üzemek nagyobb mérvű kiterjedése folytán, hanem azonkívül azért, mert azon jelentékeny beruházásoknak, a melyeket az utóbbi években tettünk és évről-évre teszünk, a jövedelmek eredményében kell mutatkozniuk. Ezen két tételtől eltekintve, a többi jelentékeny bevételi forrásoknál még az 1894-iki előirányzat is messze alul marad az 1892. évi zárszámadási eredményeknek. így az egyenes adónál az előirányzat 3,626.000 írttal kisebb, mint a zárszámadási eredmények. A fogyasztási adóknál az előirányzat 8,446.000 frttal kisebb az 1892 iki zárszámadási eredménynél. A bélyeg jogilleték és díjaknál a zárszámadási eredmények ezen többlete 2,041.000 frt, a dohánynál 358.000 frt, a sónál 396.000 frt, a posta, távírda és távbeszélőnél 275.000 frt, végűi az állami erdőknél 743.000 frt. Ezek a zárszámadási adatok, t. ház, azt bizonyítják, hogy költségvetésünkben, helyesebben szólva, jövedelmeinkben oly többlet rejlik, a mely nemcsak arra képesít bennünket, hogy kellő óvatosság és előrelátás mellett rendes állami szükségleteinket fedezzük, hanem, hogy azon kiadásokat is teljes mértékben előteremthessük, a melyekkel azon reformok valósítása is járni fog, a melyeket annak idején a kormány kilátásba helyezett. (Helyeslés jobb felől.) Ezt azonban, t. képviselőház csak azon felteiéi mellett merem ígérni, ha, a mint minden exposém alkalmával hangsúlyoztam, a takarékosság és önmegtartóztatás követelményeit még inkább szem előtt tartjuk, mint tettük, legalább egyes kérdésekben a legutóbbi években ; (Helyeslés jobbról,) csak akkor merem Ígérni, hogy ha ezen reformokat nemcsak a kiadásokra, de egyúttal jövedelmezőségükre való tekintettel kellő egymásutánban valósítjuk meg; csak azon feltétel mellett ígérhetem meg, ha ezen reformokat oly gyorsasággal, a melylyel csak az alaposság sérelme nélkül történhetik, mielőbb létesítjük, annak szemmeltartása mellett, hogy előbb fordítsuk nélkülözhető jövedelem-többleteinket ezen reformok létesítésére, a melyek azokat bizonyára visszafizetik, sem hogy ezeket egyéb czélokra használjuk fel. (Helyeslés jobb felől.) Ezen reformok közül a legköltségesebb a közigazgatási reform. Ez nemcsak politikai feladatom és vágyódásom megvalósítása, nemcsak a rendszeres igazgatás egyik előfeltételét képezi, hanem újabb biztositéka rejlik ebben pénzügyi rendezettségünk megóvásának, állami bevételeink helyes és kiadóbb hasznosításának, (Helyeslés jobb felől.) mely épúgy, mint az annak idején a bíróságok államosítására fordított költségek, ma már bőven 3