Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-234

234. orszftgos filés 1893. október 9-én, hétfőn. 145 hogy »a esahosok« közé tartozik, hanem leírta az a lap, melyet támogat a kormánypártnak három hatalmas és oszlopos férfia; kettő közíílök világhírnek örvend, egyikük országos hírnek; leírta a »Pesti Hirlap«, melyet támogat Jókai Mór, Beksics Gusztáv és Mikszáth Kálmán. (Derültség bal felöl.) Hát, t. ház, a királyi szavaknak értéke, értelme és hatása a kormánypárti for elég jellemző. Hiába igyekszik Hegedüs Sándor képviselőtársunk dialektikája feltüntetni azt, hogy itt csupán csak a kormány felelőssége foroghat fenn, ha egyáltalában a felelősségnek helye van. A baj sokkalta mélyebben gyökerezik, mert elvégre is: ki meri azt mondani, hogy szent István koronájának mostani viselője, a ki több mint egy emberöltőn át a történeti eseményeknek oly sorozatait, minőt kevés ember érhet meg, végig élte, hogy az beálljon akár egy kormány, akár az ő kabinetirodája számára telefonnak, a melybe az egyik végén beleszólnak, hogy a másik végén pedig kijöjjön az, a mit bele kiáltottak. T. ház! Ez nem állhat meg. Azoknak a királyi szavaknak veszedelmes oldala épen az, hogy azokat a király maga mondta, és ha ezek az ő nézetének megfelelnek, utána kell látnunk; hogyan keletkezhettek e nézetek, hogyan jutott a magyar nemzet egyszerre nemzeti sorba, hogyan történhetik, hogy a chauvinizmus vádját minden megkülönböztetés nélkül az egész nemzetre hárítják, hogyan történik, hogy itt egyszerre felhangzik az ámítás vádja egy egész nemzettel szemben? Mikor ez így áll, t. ház, akkor csak egy magyarázata van a dolognak és ez az, hogy a koronát huzamos időn keresztül tudatosan rosszul informálják, és így szólaltatják meg akkor, mikor már bele van plántálva a hamis nézet. T. ház! Egyelőre a borossebesi királyi szó mellett maradok. A t, belügyminister úr iparkodott először a nemzetiségre, másodszor a chauvinizmusra vonatkozólag elmondani nézetét. A belügyminister úr szava körülbelül így hangzott: »a politikai nemzetet alkotják az itt lakó nemzetiségek, köztük a magyar is«. És hogy ezen szava korrektségét bebizonyítsa, hivatkozik Kossuth Lajosra és Széchenyi Istvánra. Közbevetve legyen mondva, t. ház, milyen jó az az öreg Kossuth az ő terminológiájával, mikor a hínárból ki kell magukat szabadítani, az az öreg Kossuth, a kit oly hálátlansággal, a kegyelet teljes hiányával kitagadtak a nemzet kebeléből, most jó, hogy a kormány terminológiáját kisegítse a bajból. De vigyázzanak jól, mert Kossuth nem szalmaszál, a melybe kapaszkodni lehet, az egy hatalmas ledöntött pálmatörzs, melyet a belügyminister úr karja át nem KBPVH. NAPLÓ. 1892—97. XIII. KÖTET. foghat, és jóllehet, le van döntve, a maga fordulataival maga alá temeti azt, a ki hozzányúl, különösen mikor arról van szó, hogy a magyar nemzet vagy nemzetiség fogalmát valaki megállapítsa. Akkor, mikor Kossuth Lajos tanulta a magyar közjogi terminológiát, még nem léteztek azok n finom megkülönböztetések, a melyekre ma már szükség van, (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) A nemzet és nemzetiség: »Nation és Nationalité« .közt nagy különbség van; a íranczia visszautasítja, ha valaki nationalitének nevezi, és vissza fogja utasítani minden önérzetes nemzet, és ha arról van szó, hogy adjuk meg, különösen a magyar nemzetnek a megfelelő korrekt fogalmát, akkor azt csak úgy lehet megalkotni, hogy ezredéves történetével és küzdelmeivel megalkotta ezen államnak keretét és ő maga festette belé államéletének képét. A magyar nemzet adja meg e kép színét, alakjait, a mi azontúl van. lehet árnyékolás, erősebb vagy gyengébb világítás, de alá kell rendelnie magát az összhangnak, nem szabad azt megzavarnia. A reflexet, ha túlerős, retouchesal kell gyengíteni, (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) az árnyékot, ha erősebb, maró, causticus eljárással kell eltörölni. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Az összes magyarázatokkal szemben, a melyeket a nemzetiségi kérdésben hallottunk, nekem csak egy és ugyanazon meghatározásom van, és ez a feltétlen hazafiság követelése, A magyar alkotmány összes jogait és szabadságait élvezheti mindenki, a ki ebben az országban lakik és föltétlenül hazafi; így az, a mire tegnap Horváth Gyula t. képviselőtársam is rámutatott, hogy Mocsáry Lajos háta megett állt Babes és Mocsonyi, oly állapot, mely azt jelenti, hogy az ezredéven át itt államot alkotott nemzet alkuba bocsátkozik, mikor alkuról semmi szó nem lehet. De hát hagyjuk ezt! Legyen szabad nekem már a chauvinizmus szóról beszélnem. (Halljuk! Halljuk!) Igaz: verba valent usu; minálunk e kifejezést nem úgy használják, mint a hogy kellene. Minálunk ezt bíínnek szeretik dekretálni; törvénytelen eszközökkel való visszaélésnek. Ujabban azt is halálos bűnnek tartják, hogy ha a magyar nemzet fentartásának czéljaira chauvinistikus eszközökkel él. És mire mutatnak rá"? A tordai mozgalomra, a melynek összes eredményei, hatósági megbecslés szerint, egynehány forint kárban nyilvánultak, vagy a nagyváradi eseményekre, a hol hivatalos becslés szerint 48 frt 23 kr. volt a kár. Horváth Gyula t. képviselőtársam tegnap igen jól rámutatott arra, hogy hát ezekkel állították szembe a király szavát, hogy ő leczkéz19