Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.
Ülésnapok - 1892-208
- 78 * M * ersiágos Kiás 1898. április t8-in, péntekéi. ajánlott optionalis 400 forint csak fictio és szemfényvesztés. A nemzetiségek jól átértik annak igazságát, a mit tegnap Hock János t. barátom mondott : a kié az iskola, azé az ország! Értik, hogy az az autonómia, melyet számukra az ország biztosít, épen az iskola révén tartja fenn az ő nemzetiségi létüket. És ép ezért az állam iránt ellenséges indulatú nemzetiségek inkább meg fogják hozni azt az áldozatot, melyet iskolájuk fentartása megkíván, semhogy azt a 400 forintos optiót igénybe vegyék. Ezt hiheti az államtitkár űr, hiheti a minister úr, hiheti a többség, de azt hiszem, az ország igazat fog nekem adni abban, hogy ezt hinni nem szabad, meit ezen törvényjavaslatnak rendelkezései sze rint a 60 forintos állami segélylyel kezdődik az államnak beavatkozása a felekezeti iskolába, ott van a felügyeleti és fegyelmi jognak az a biztosítéka, hogy az állam beleavatkozik. A ki a nemzetiségeket ismeri, a ki ismeri azoknak apostolait, Lueaciut etc, ki a börtön falai közül is az állameszme ellen izgat, a kikről tudjuk, hogy szövetkezve a külföldön lakó ellenséges érzületű népekkel, törnek a magyar állam, annak alkotmánya, egysége, nemzeti institutioi és nyelve ellen, az hogyan tehetne föl ezekről annyi bárgyúságot, hogy ezen 300 forinton felül igénybe vegyék a 4-ik száz forint állami segélyt, tehát azt, hogy 60 forint biztos segély révén az állam részéről a felügyeleti és fegyelmi jog ellenük gyakoroltassák? Ezt a bárgyúságot azokról az emberekről a történelem oktatása szerint feltételezni nem lehet és nem szabad. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Én, t. ház, beszélhetnék erről a kérdésről sokat, de nem szándékozom s be is fejezem beszédemet. (Halljuk! Halljuk!) Nekem olyan iskolára van szükségem, hol a hitnek vigasztaló bölcsesége, nem mint a községi iskolákban, versenyez a tudás ismereteivel, hanem, hol a hit vigasztaló bölcsesége egyesül a tudomány felszentelt igazságával. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nekem nem arra van szükségem, hogy a történelem már a legalsóbb fokon rneghamisíttassék a szerint, a mint a felekezetek egyikének, vagy másikának tetszik; nekem nem szükséges a községi iskola, a melynek keletkezése már két felekezet közti versengés szüleménye, s hol nem elég erős a két felekezet közül egyik sem, lefőzve látván magát mindkettő, megalkotják a községi iskolát a mely, minthogy az állam czégére, hogy felekezetnélkűii, egyúttal vallástalan. Ezzel tisztában kell nekünk lenni, Én nagyrabecstílök mindenkit; nagyrabecsíílöm azt, a ki vallásos ember, de az állam társadalmának senki sem nagyobb ellensége, mint a ki a vallássoság czégére alatt felekezeti ember. (Igás! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ez a veszedelem, a felekezetiségnek pedig ott vannak a melegágyai részben a felekezeti, részben a községi iskolákban. Nekem olyan tanító kell, ki az államnak legszentebb feladatát lerójja az iránt, hogy egy jövő nemzedékkel biztosítsuk az állam létéletét és fentartását; nekem arra kell a tanító, hogy az tanítsa meg azt az ifjút arra, hogy az a föld, melyet őseik vérükkel szenteltek meg, magyar föld, a melyre jövő yár; nekem olyan tanító kell, ki a gyermeket a tudomány ismeretei felé vezesse, hogy az a gyermek tudjon, ha kell, onnan is termő magot kitermelni a tudás eszközeinek felhasználásával, hol különben ko pár szikla van. (Tetssés a szélső baloldalon.) Nekem az kell, hogy az a néptanító maga se legyen csüggeteg és reménytelen, hanem oktassa hitre és reményre azt az ifjút, ki Magyarország jövőjében hisz, ki megérti az alkotmány horderejét, annak igazságát s mindenekelőtt a hazasz<. retetet. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Csak akkor, ha az állam tisztában lesz az iránt, hogy ily feladatokat nem bizhat oly tanítóra, ki idejének javarészét kénytelen versenykapálással tölteni, s az önképzésnek az élet egyetlen negyedóráját sem szentelheti, ki egyáltalában sem szellemi, sem erkölcsi megbízhatóság szempontjából nem felel meg a hozzáfűzött várakozásoknak; csak akkor, ha az állam tisztában lesz azzal, hogy annak a néptanítónak a hivatása, nemcsak a tanítás és oktatás, ha nem első sorban a közegészségügy is; csak akkor, ha az állam tudomására jut annak, hogy csak a míg az elcsapott káplárok és borbélylegények erkölcstelenségre és fajtalanságra tanítják a szegény népet, történhetik meg az, hogy a törvényhozás kénytelen az újonezozási kort, melyben a katonakötelezettség beáll, egy évvel meghosszabítani, és úgy sem tudja kiállítani a contingenst. mert csenevész nemzedékkel áll szemben, melyet oly ttnítók neveltek, kik a nyomorban sínylődtek: (Igazi ügy van\ a szélső baloldalon.) csak akkor várható ezen a téren javulás. Hogy az állam ezen feladatait teljesíthesse szükséges nézetem szerint az, hogy az oktatás az egész vonalon, minden felekezeti és községi oktatás, államivá tétessék, és szükséges az, hogy az oktatás kötelezővé és ingyenessé tétessék. Magamra nézve, t. képviselőház, fontosabb az, hogy általános oktatási kötelezettség legyen, I mint az hogy általános hadkötelezettség legyen. J (Élénk helyeslés bal felől.) Csak az igazán jól ; oktatott katona fogja teljesíteni a haza és a ' nemzet iránti kötelezettségét. Szükséges , az,
