Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.
Ülésnapok - 1892-208
SOS. erszápoi Illés 18SH6, Aprtlií 38-án, péntwkcn. K ben eltűrne vagy pláne az ily tendentiosuS népoktatást saját maga támogatásaival mozdítaná elő, a mely ily módon mintegy fizetett ellenségeket neveltetne Önnön magának, az állami léte ellen oly öngyilkosságot követne el, a, milyen a világtörténelemben példátlanul áll. Ne ijedjen meg azért a t, minister úr az állami befolyás kiterjesztésétől, hanem érvényesítse azt ne csak az államilag segélyezet felekezeti és községi iskolákkal szemben, hanem érvényesítse az egész vonalon az összes népiskolákkal szemben. Beérem én egyelőre azzal is, ha a felekezeti és nemzetiségi iskolákkal szemben,amennyiben azok állami segélyben részestílnek, ezen törvényjavaslat 11., 12. és részben 13. § ai bizonyos módosításoknak vettetnek alá, melyek a nemzeti iskola létesítését ott, a hol az állami érdekek megkívánják, megkönnyítik és biztosítják, a melyek más részről a fegyelmi jog gyakorlását akként állapítják meg, hogy az állam vegye azt kezébe az egész vonalon minden oly esetben felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül, a hol az iskolában államellenes üzelmek folynak az iskolafentartók, vagy a néptanítók részéről akár, részesülnek kü'önbeu állami segélyben, akár nem. (Zajos helyeslés bal felől.) Mert csak akkor fogjuk e czélt, a mely szemeink előtt lebeg, elérhetni és megvalósíthatni. (Helyeslés bal felöl.) És ha a kormány ezt komolyan akarja, és igazán, nem csak frázisokkal, hanem komoly tényekkel akarják igazolni azt, hogy ő is szükségesnek tartja a nemzeti politikát, akkor ennek megvalósítása ellen akadály fel nem merül; reménylem tehát, hogy azon módosításokat, a melyeket ez irányban a javaslat javítására a nemzeti párt elő fog terjeszteni, komolyan fontolóra fogja venni, és ha, a mint reményiem, meg fog győződni azok esélszerűségéről,. és szükségéről, akkor elfogadásához is hozzáfog járulni a t. kultuszminister úr; mert hallotta a t. minister úr a legkülönbözőbb felekezetekhez tartozó képviselők részéről, hogy a felekezetek a hazafias érzületüktől vezéreltetve legalább hazafias gondolkozású részükben az állami befolyás ebben az irányban való kit erjesztésével szemben nem fognak akadályokat gördíteni, torlaszokat emelni, hanem megfognak hajolni az állam magasabb érdekei, a nemzeti érdekek előtt. És itt már csakugyan nem játszhatnak bele a közjogi tekintetek, de még azon tekintetek sem, a melyek csak a mai kormány e részbeni való gyengesége és erélytelensége következtében gátolják a hadsereggel szemben a nemzeti jogos követelmények megvalósítását; mert azt csak nem gátolhatják semmiféle magasabb hadseregi tekintetek, hogy Magyarországon az állami egység megalkottassék, Magyarországon a magyar nemzeti állam fentartassék, megszilárdíttassék és biztosíttassák. Mert a mely kormány ennek gátakat emelne, azt nem hiszem, hogy azon pillanatban el ne söpörné azt még ez a parlament is. (Élénk helyeslés a bal és szélső baloldalon.) De ezt nem is tételezem fel, és azért engedje meg a t. minister úr, hogy az ő kétségtelenül tiszta hazafias érzületéhez appellálva kérjem, hogy járuljon majd hozzá úgy azon indítványhoz, a mely a minimum megállapítására vonatkozólag, valamint azon indítványhoz, mely az állam magasabb érdekeinek biztosítása végett az állam befolyása s fegyelmi jogának kiterjesztésére nézve ezen oldalról be fog nyújtatni. Higyje meg a t. minister úr, ha a törvényjavaslatot ezen módosításokkal fogja törvénybe iktatni, akkor nemcsak a magyar kultúrának, nemcsak a magyar állameszme megszilárdításának fogja erős oszlopát ezen törvény megalkotása által felállítani, hanem egyúttal magának érczszobornál is elpusztíthatlanabb örök emléket fog emelni. (Úgy van! a baloldalon.) És, hogy ez így legyen, óhajtom, és inert remélem, hogy ezen módosítások elfogadásra fognak találni, mert ezek nélkül nem is járúlnék hozzá e javaslathoz, a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául általánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: A felfüggesztve volt ülést újból megnyitom. Molnár Antal jegyző: Berzeviczy Albert ! Berzeviczy Albert államtitkár: T. ház! Megvallom őszintén, hogy eredetileg nem szándékoztam az általános vitában felszólalni, mert nem látom átértelmét annak, hogy miért folytassunk e javaslat fölött hosszú általános vitát. (Helyeslés jobb felöl.) Azt tapasztalom, hogy a javaslat ellen feliratkozott szónokokmajdnem mind elfogadták a javaslatot; azt tapasztalom, hogy a vitatkozás főleg oly kérdések körűi folyik, melyek tulaj donképen az részletekre tartoznak, hogy e javaslat alapelveire nézve jobbára egyetértünk egymással, és hogy a vitatkozás oly módosítások fölött folyik, a melyek még csak a, részletes tárgyalás során fognak benyujtatni. Erre való tekintettel azt hiszem, helyesebb lett volna talán a javaslatot általánosságban mentől hamarabb elfogadni, (Helyeslés jobb felöl.) és azután a fönforgó ellentéteket, nézeteltéréseket a részletes megvitatás alkalmával tisztázni. (Élénk helyeslés jobb felöl.) De mivel a vita már ily dimensiokat vett, és mivel fölhozattak oly dolgok, a melyekre nézve nem szeretném, ha ez oldal hallgatása a qui tacet consentire videtur értelmében magya-