Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-208

£4 20S, omisAgos «l«s 1898. április Sö-nu, péntekén. Kézetem szerint rendkívüli nagy tévedés van abban is, ha a közoktatásügyi minigter úr azt mondja, liogy a magyar néptanítók helyzete javulni fog a korpótlékokkal. De mikor? Hiszen azok, a kik ma kérnek kenyeret az államtól munkájukért, azoknak ma kell azt megadni, de így csak öt esztendő múlva kapnak EO forintot. A tanítóknak tehát korpótlék mellett napi exiRtentiájukról kell gondoskodniok, legalább any­nyival kell felemelni Bzetésüket, hogy meg­élhessenek, a korpótlék már további szolgálatok jutalmazása, melyre a társadalom e része nagy hivatást teljesítő fárasztó munkájával rászolgál. Nem tartom fölöslegesnek ismételten hanggá lyozni azt, a mit már a közoktatásügyi tárcza költségvetésének tárgyalása alkalmával kifej­tettem, és a minek tegnap, hogy úgy mondjam, programmszertí kifejezést adott Kovács Albert t. képviselőtársam a népoktatás államosításáról. A magam részéről, valamint tegnap Bartók Lajos képviselő úr gratulált Hoek János t. kép­viselőtársamnak azért, mert ő a magyar köz­oktatásügy érdekében mint egyházi férfiú nem az oltár előtt, hanem a magyar állameszme előtt hajtotta meg zászlaját, úgy én is gratu­lálok Kovács Albert t. képviselőtársamnak azért, mert programmszertíleg itt e házban ép azon párt nevében jelentette ki a népiskolák államo­sításának eszméjét, a mely párt Magyarorszá­gon a reformeszmék tulajdonképeni bölcsője volt idáig, és ha a kormány ettől a párttól ki­sajátítás útján eljut ehhez az eszméhez, nagy szolgálatot tesz a hazának, mert ez az eszme megvalósítása van hívatva a nemzetiségeket erőszak nélkül az iskolák útján olvasztani a magyar állam testébe. Már akkor hangsúlyoztam ezen eszme realizálának szükségét, mikor a köz­oktatásügyi tárcza költségvetése tárgyaltatott, akkor mondtam, hogyha a nemzeti szellemet, egy magasabb rendű állami eszmét öntudattá akarunk emelni az országban, ahhoz az előké­szítést már az iskola küszöbén, a leendő állam­polgár lelke öntudatának első megnyilvánulásá­nál kell kezdeni. Az iskolák államosítása azonban a messze jövő zenéje még. Hatalmas tényezőkkel és ér­dekekkel kell még leszámolni, hogy az állam maga legyen az egyediili döntő tényező az isko­lák fölött. Mig azonb n ez az idő elkövetkezik, magának a közoktatási kormánynak épen ezen törvényjavaslat megalkotásánál kell a tanítói fizetések megállapításával odafejleszteni Magyar ország közoktatásügyi helyzetét, hogy a magyar tanítói karban egy ambitiosus, hadsereget nyer­jen a. közoktatás, mert, ha az a 25.000 nép­tanító azt látja és tapasztalja, hogy épen az állami kormányzat, sőt maga a kultuszminister úr képezi gátját annak, hogy ő anyagi helyzete javításához juthasson, ez ambitio szempontjából nem felemelő, de lesújtó hatással lesz azokra, kikről azt mondta a minister úr, hogy tőlük várja Magyarország kultúrájának felvirágozta­tását. (Tetszés a szélső baloldalon.) Én tehát, mivel a részletekben úgy is fel fogok szólalni, azon pontoknál, a melyek ellen kifogásom van, annálfogva itt zárva beszéde­met, szintén csak arra kérem a t. minister urat és a t. táloldalt, hogy mivel ez az egyetlen kérdés fontosabb törvényalkotás lesz, mint 1868 óta akármelyik, tehá 1 :, ha biruuk lelkesülni akár­miért, s ha birunk áldozni, akkor most a tanítók fizetésének kérdése legyen az az oltár, mely összegyűjt bennünket. Seregeljünk össze ezen oltár köré, hozzuk meg azokat az áldoza­tokat, melyek segítségével anyagilag biztosítsuk existentiáját, kik Magyarország kultúréletének alapvető tényezőit képezik. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Hentaller Lajos jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. ház! (Halljuk! Hall­juk!) A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat a községi, valamint a hitfelekezeti népiskoláknál működő tanítók és tanítónők fizetésének rende­zésével foglalkozik, de azzal kapcsolatban 11-ik, 12-ik és rés/ben 13. §-aiban az államilag se­gélyzett községi és hitfelekezeti népiskolákban a tanítók alkalmazására, valamint a fegyelmi jog gyakorlatára nézve magasabb állami érde­kek megóvása szempontjából az állam bizonyos mérvű befolyást is biztosítani törekszik. "Néze­tem szerint, ez az utóbbi gondolat, az az eszme, mely ebben kifejezésre jut képezné tulajdon­képeni fénypontját e javaslatnak, ha az a magyar nemzeti állam követelményeinek telje­sen megfeleli) mérvben és módon volna e javas­latban gyakorlatilag keresztül víve. De sajnos, miként a fizetési minimum megállapítása, tekin­tetében, úgy ezen magában helyes gondolat keresztülvitele tekintetében sem tarthatom ezen törvényjavaslatot kielégítőnek, mert nem látom benne mindazon szempontokat helyesen meg­valósítva, melyeket e részben a magyar állami egységnek, a magyar kultúra egységének bizto­sítása okvetlenül igényel. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! A mikor én ezen törvényjavaslat­tal általánosságban akarok foglalkozni, akkor ezen általam kiemelt két szempontból kívánom ezen javaslatot bírálat alá venni, miként ezt több előttem szólott képviselőtársam is — né­zetem szerint — igen helyesen tette. Mert e két szempont dominálja magát az egész javaslatot, e kettő adja meg annak egész jellegét, ez dönti el annak sorsát és dönti el egyúttal kihatását a nemzeti közérzület fejlesztése

Next

/
Thumbnails
Contents