Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-222

474 282, ©i-süAgos filés 1898. május 1W|, sierMá. nekik, mint állítják, április hó végén, a melyben megtagadtatott tőlük az italmérési engedély kiSzolgáltatása egy egészen új és teljesen igazolatlan indok alapján, hogy t, i. ők a szeszitalmérési adóbérlő emberei volnának, holott pedig ezzel semmi összeköttetésben nem állanak, ső't mint az előttem levő szerződés is bizonyítja, az egyik esetben lehetetlen, hogy az elutasított megbízottja lenne a bérlőnek, mert mint a szerződésből látható, azon községben a bérlőnek egészen más megbízottja van. Különben, hogy mit jelent a megbízottja, azt látják e szerződésből, melyben a 10°/o-kos törvényes kedvezmény helyett kap a megbízott literenként 1 és 1

/é kr. kedvezményt, tehát 50°/o-kaí kevesebbet, mint a miről a minister úr tavaly biztosított bennünket. Hivatkozás van ebben az elutasító nyomtatott végzésben, a mely úgy látszik, az esetek nagy számára való tekintettel készült, egy rendeletre, a mely indokolja a kizárólagosság alapján történt elutasítást. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: A folyó évről szól ez? Désy Zoltán: 1892. április 15-éről. Én kerestem ezt a rendeletet, és a ház könyvtárában valóságos vadászatot tartottam erre a rendeletre, de nem sikerült azt megtalálnom. Különben akár megtalálom, akár nem, ez teljesen közönyös, mert ha csakugyan létezik ez a rendelet, akkor ez ellenkezik a fennálló törvénynyel, és igy számba nem vehető, de én nem hiszem, hogy annak a rendeletnek az volna értelme, a melyben hivatkozás van reá. Ez a folyamodóknak egyik része. De vannak még szerencsésebb emberek, a kik a november elején beadott folyamodásokra még mai napig sem kaptak feleletet, daczára annak, hogy január elején elvesztették italmérési jogukat, úgy, hogy ezek az emberek még most sincsenek tájékozva arról, hogy van-e vagy nincsen, a miből éljenek. Ezt én a törvény értelmével, sőt betűivel is ellen kezőnek tartom, ugyanazért ennek a kérdésnek bővebb tárgyalásába nem is bocsátkozom, hanem egyszerűen felolvasom interpellatiomat (olvassa) : »Interpellatio dr. Wekerle Sándor m. kir. pénzügy minister úrhoz. Ván-e tudomása a minister úrnak arról, hogy Maros-Tordamegyében az italmérési engedélyek elnyerése végett beadott folyamodványok egy része még mindez ideig elintézve nem lett; mig más része azon állítólagos kifogással, hogy az illető folyamodó úgy is a kizárólagos szeszitalmérési, vagy a bor- és söritaladók bérlőinek megbízottja — el utasíttatott ? Szándékozik-e a minister úr intézkedni, hogy e folyamodványok az 1888. évi XXXV". tcz. 3. §. és a 6. §. 6. pontjának, valamint az 1892. évi XV. tcz.' 10. §. utolsó bekezdésének értelmében nyerjenek elintézést?* (Éelyesíés ü baloldalon.) Elnök: A ministerelnök úr kíván szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénz Ügyminister: Bátor leszek az interpellatiora azonnal válaszolni. (Halljukf Halljuk!) Hogy Maros-Torda megyében valami nagy számmal volnának az italmérés! engedélyért beadott elintézetlen kérvények, arról tudomásom nincsen. De majd utána járok a dolognak. Nem tudom, a t. képviselő úrnak talán más végzés is van a kezében; mert abban, a mely az én kezemnél van, nem fordul elő az, hogy azért utasíttattak el az illetők, mert a kizárólagos bérlőnek megbízottjai. Ez talán egy más végzésben lesz benne. Itt bizonyára félreértés forog fenn, talán lesz egy másnemű végzés is, mert ebben a végzésben egyszerűen az van. hogy miután a kizárólagos jog bérlőjének joga van korcsmákat nyitni, és miután abban a községben több korcsmárajszükség nincs, ő pedig nyitni akar, más korcsmát nem nyithat. Hogy ilyen esetek előfordulnak, az tökéletesen törvényes, mert lex posterior derogat priori. Mi a törvényben megadjuk a kizárólagos bérlőnek azt a jogot, hogy korcsmákat nyithasson, másrészt arra törekedtünk, hogy a korcsma ügy szabályozásával átlag véve minden 500 lélekre csak egy korcsma jusson. Meg is kezdtük a korcsmaügy szabályozását. Ha tehát valamely községben csak egy korcsma lenne, s azt a kizárólagos bérlő veszi igénybe, nagyon természetes, hogy másoknak ilyen korcsmára való igényét figyelembe nem vehetjük. Egészen más az eset, ha több korcsma van egy községben. E tekintetben a törvény végrehajtására vonatkozólag a folyó évben is adtam ki egy rendeletet, és mivel azt tapasztaltam, hogy kellően nem méltányolják a korábbi korcsmárosok jogait, annyira mentem, sőt mivel azt tapasztaltam, hogy némely helyen annyira felületesen járnak el, hogy idegeneknek és külföldieknek, a kik nem gyakorolhatják ezen üzletet, szintén adnak engedélyeket, határozottan kikötöttem és kimondtam, hogy a régi és megbízható egyéneknek kell engedélyt adni. Kijelöltem tehát az elvet, — nem emlékezem ugyan magukra a szavakra, — és ezt igyekeztem is érvényesíteni, hogy első sorban vendéglősöknek adják meg az engedélyt, a kik egyúttal étkező helyeket is tartanak, mert a korcsmaügy szabályozásánál az volt az egyik feladat, hogy a vendéglői ipari is emeljük. Hallottam azt is, hogy külföldieknek adtak a régi jogosultakkal szemben engedélyt. Erre nézve határozottan kikötöttem, hogy külföldieknek, szóval nem magyar állampolgároknak ne merjenek engedélyt adni; a mennyibeo pe' dig mégis adni kívánnának, április elsejétől