Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.
Ülésnapok - 1892-207
W?. omftfos illés 189*. 4pr!ll» *U», wtttJÍPtSkíiii í egyházi szempontok nálunk nagyobb mértékben követelik az állami oktítás behozatalát, mint más országokban. Nem azért, mintha a felekezetek Magyarországon még egyoldalúabbak volnának mint egyebütt, mert e tekintetbea egyenlőség áll fenn, hanem azért, mert Európa öszszes országaiban, az egyetlen Magyarországot kivéve mindenütt van egy olyan nagy, népes felekezet, mely a nemzet túlnyomó nagy többségét magában foglalja, és melylyeí szemben a dissenter felekezetek elenyésző kisebbségben vannak. Ez így van már századok óta, és a többi európai államokban nemzeti jellem képződött ki ezen vezérfelekezet befolyásit alatt már akkor, mikor az emberiséget még túlnyomóan egyházi gondolatok dominálták. Nálunk pedig egy ilyen bőségben lévő felekezet nincs, absolut majoritása egyik felekezetnek sincs, a többségben lévő felekezet jelentékeny részében nem magyar, úgy, hogy nem is meri magát magyar vallásnak nevezni. Ellenben az a felekezet, a mely magát magyar vallásnak nevezi, és a mely a nemzeti karaktert is kiváló mértékben visszatükrözi, kisebbségben van. (Mozgás bal felől.) Polónyi Géza : Ezt a distinctiot nem fogadjuk el! Ez felekezeti szűkkeblűség! (Mozgás bál felől. Halljuk ! Halljuk !) Kovács Albert: Ezen körülményeknél fogva Magyarországon nem lehet arra számítani, hogy egy olyan egyházi befolyás alatt, a milyen a külföldön van, egy sajátszerű nemzeti karakter képződjék. Itt tehát ennek a kiképzé sere csupán a nemzeti iskola van hívatva, és semmi más tényező sem. (Úgy van! Úgy van! bal felöl) Felekezeti tényezőkre itt, a mondott körülményeknél fogva számítani nem lehet. (Igaz! Úgy van! bal felöl.) De még magának a magyar nemzetnek megalapítása is a jövő feladatai közé tartozik, az ittlakó különböző népcsaíádoknak nyelvi és faji összeolvasztása által. Európa egyéb nagy nemzetei is különböző néptörzsek összeolvadásából képződtek, egyik sem egységes faj. Ezen a chémiai processuson a Kárpát-völgyében lakó népeknek is keresztül kell menniök. (Úgy van! Úgy van! bal felől.) Ennek előidézésére is semmiféle más eszköz a világon nem alkalmas és nem czélravezető, hanem csakis a nemzeti népiskola, (Úgy van! Úgy van! bal felől.) És ha a német megbecsüli a maga népiskoláját, s azt nagy erőfeszítéssel virágzásban tartja, Magyarországnak ugyan ezt tenni egy gyei több oka van, mint a németnek. Nemzeti iskola nélkül nincs nemzeti politika, (Helyeslés bal felöl.) és ha a nemzeti párt a nemzeti Iskola eszméjét, mint elérendő czélt nem írná zászlójára, akkor nem viselné méltóan a nemzeti párt nevezetét. KÉFVH NAPLÓ. 1892-—97. XII KÖTET. (Helyeslés bal felől.) A nemzeti iskolának kell itt megteremteni azt a nemzeti erőt, a melyre egy nemzeti politikát úgy lehet építeni, hogy annak szilárd alapja legyen, mert a nemzetnek mostani gyengesége mellett, ha elérhetők is lesznek az idő pillanatnyi kedvezése által a nemzeti politika követelményei, de azok megtarthatók nem lesznek. Elég intő példáiíl szolgálhat e tekintetben Deák Ferencz alkotása, a melynek ma már csak romjai állnak fenn, mert a nemzetnek nem volt elég ereje, hogy azon alkotást meg is tudja védelmezni. (Helyeslés bal felöl.) Már, t. képviselőház, ha nekem ily nézetem van az állami és felekezeti oktatásrál, és ha ilyen nézetek mellett fejezem ki azt, hogy ott, ahol a felekezetek az oktatást nem képesek végezni, az államnak segítségül kell jönnie, akkor én ez al.ítt nem érthettem egyebet, mint azt, kogy ilyen helyeken a meg nem felelő iskolák bezárásával tisztán állami iskolát kell szervezni, ágy a mint ezt az 1876-iki törvény előírja. Ezen törvény alternative mondja, hogy vagy községi, vagy állami iskola szerveztessék, de mivel a községi iskola rendszerét megbukottnak kell tekinteni, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) csak a másik alternatíva alkalmazását indítványoztam. (Helyeslés a bal és szélső baloldalon.) De valrmi oly gondolat, a minő e törvényjavaslatban van, hogy az állam segélyezze a felekezeti iskolákat, egy-egy kis faluban esetleg három-négyet is, s önmaga mintegy lemondjon iskolaá'lítási jogáról, vagy azt legalább a felekezetek jogával szemben korlátozza: ilyes valami az én fejemben soha meg nem született. (Helyeslés bal felöl.) Mert milyen lesz a dolog, t. ház, ha e törvényjavaslat elfogadtatik úgy, a mint előttünk fekszik ? Példában mutatom meg, Udvarhelymegye példájában, a melyhez hasonlót a t. képviselő urak mindenütt láthatnak. Ez egy tiszta magyar megye, területén reformátusok, katholikusok és unitáriusok igen egyforma számban vannak, és pedig nemcsak a megye egész teiűletén, de csaknem minden egyes községben is. Apró kis hegyi falvak azok, a melyek közt az 500 lakossal bírók már nem is tartoznak a legkisebbek közé. Ezek mindenikében van három anyaegyház, három pap, három iskola, ugyananyi tanító, és minden tanítónak 50—60 frt évi fizetése. (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) E törvényjavaslat szerint az állam kötelezettséget vállal az iránt, hogy ezen iskolák mindegyik segélyezi a minimális mértékig, a felekezetek pedig jogot nyernek az állammal szemben, hogy e segélyt igénybe vegyék, az államnak pedig nem lesz joga arra, hogy mind a háromnak bezárásával egy jó állami iskolát állítson. Ha épen úgy tetszenék neki, állithatna egy negyedik iskolát, de e mellett megmaradna 5
