Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-219

219. or&ságos ülés 1898, május 13 án, szonibaton. 355 sahoz hozzájárult, a maga eljárását nem tudná helyesen megállapítani a nélkül, hogy e tekin­tetben utasítás adatnék. (Élénk helyeslés bal fe ISI.) Ezen indokból nem fogadhatnám el az elintézésnek azon módját, a melyet Meszlény Lajos t. képviselőtársam javasol; ós ha ez pon­tonként tétetnék szavazás tárgyává, igen köny­nyen az a félreértés származhatik annak elinté­zéséből, a melyre épen ráutaltam. (Igás! Úgy van! bal felöl.) Azért, t. képviselőház, én úgy fogom fel a dolgot, hogy az elnöki javaslat abban külön­bözik Meszlény t. barátomnak javaslatától, hogy az elnöki propositio csupán arra szorítkozik, hogy a ház tulajdon eljárását állapítsa meg, egyéb tényezőknek pedig utasítást nem ad, Meszlény Lajos t. barátom pedig a ház eljárá­sának megállapításán kivűl még utasításokat is kíván adni, tehát ellenkező képét . nyújtja az elintézésnek azzal szemben, a melyet a t. elnök űr js vaslatba hozott. Ezen okoknál fogva kér­ném a kérdésnek akként való feltételét, hogy elfogadja-e a ház az elnöki javaslatot Meszlény Lajos indítványával szemben? (Élénk helyeslés.) Elnök: Kíván-e még valaki a kérdés fel­tevéséhez szólni ? Ha senki sem kíván szólni, akkor méltóztatnak hozzájárulni, hogy az elnöki javaslatot tegyem fel szavazásra, szemben a Meszlény Lajos t. képviselő úr által beadott indítványnyal. (Helyeslés.) A mennyiben az el­nök javaslata elfogadtatik, a Meszlény képviselő úr által beadott határozati javaslat elesik. (He­lyeslés.) Kérem azon képviselő urakat, a kik az elnöki javaslat értelmében kívánnak e kér­désben határozni, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) A ház többsége az elnöki javaslat ér­telmében határoz, és ennélfogva határozatilag mondja ki, hogy az elnök vezetése, mellett egy küldöttség a ház nevében az emlékszoborra koszorút helyez. Kötelességemnek fogom tar­tani a jelentkező képviselők sorából állítani össze a küldöttséget. A jegyek az elnöki iro­dában lesznek elhelyezve, méltóztassanak azo­kat átvenni. Átmegyünk a napirendre. Fel fog olvas­tatni az indítvány és interpellaíios könyv. Josipovich Géza jegyző." Jelentem a t. háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Az interpellatios-könyvben a következő újabb bejegyzés foglaltatik: Május 12. Ugron Gábor. A fekete-körösi ármente­sítő-társulat által építendő íelfogó csatorna tár­gyában a föJdmívelési minister úrhoz. Elnök: A képviselő úr az ülés végén fogja megtenni interpellatioját. T. ház! Következik a napirend szerint a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat rész­letes tárgyalásának folytatása, és pedig a 8. §. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 8. §-t } mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 9. §t). Mandel Pál! (Élénk felkiáltások a szélsőbalon : Öt perczn>i szünetet kérünk!) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesz­tem. (Szünet után). Elnök: T. ház! Méltóztassanak helyöket elfoglalni, a felfüggesztett ülést ezennel meg­nyitom. Folytatjuk a tanácskozást a 9. §-nál. Perczel Béni jegyző: Mandel Pál! Mandel Pál: T. ház! A javaslat 9. §-a a külföld példája után, oly intézkedést foglal magában, melylyel biztosítani akarjuk az al­pereseket külföldiek, mint felperesek által in­dított perekben, a perköltségekre nézve. A 9. §. 1-ső bekezdése azonban nem elég világosan van szövegezve, a mennyiben így hangzik: »nem magyar állampolgár, a ki felperesként fellép, alperes kívánatára a perköltség fedezé­séül biztosítékot tartozik adni.« Ez a kifejezés : »nem magyar állampolgár« arra a kételyre ve­zethetne, hogy talán belföldi jogi személyek is, pl. pénzintézetek stb, ha felperesként fellépnek, alperes kérelmére tartoznának a perköltség fe­dezésére biztosítékot letenni. Ezen kétely kizá­rása czéljából, és ezen rövid indokolás után, bátorkodom azon módosítványt előterjeszteni mely szerint a 9. §. ezen szavai helyett: »nem magyar állampolgár, a ki felperesként fellép* tétessenek a következő szavak: »A felperesként fellépő külföldi.« (Helyeslés jobb felöl.) Horváth Ádám jegyző: Makfalvay Géza! Makfalvay Géza: T. ház! A 9. §-hoz én is kívánok egy rövid módosítványt előter­jeszteni. A javaslat 9. §-a ugyanis arra köte­lezi a felperesként fellépő nem magyar állam­polgárt, hogy a perköltség fedezésére biztosíté­kot adjon. Én azt kívánom, hogy ne csak a perköltség fedezésére, hanem az ítéleti illeték fedezésére is adjon biztosítékot, tehát a sza­kasz első bekezdésének »perköltség« szava után még a következő szavakat kérném beszuratni : »valamint az ítéleti illeték,« Ugyanis ha a perkölt­ség fedezésére kell biztosítékot adni, akkor, a mi­kor a bíróság a perköltségét megállapítja, az íté­leti illeték mérvéről legtöbb esetben tudomása nincs, mert az külön szabatik meg. Kérem mó­dosítványom elfogadását. (Helyeslés bal felől.) Ragályi Lajos: T. ház! Nekem csekély irályi módosírásom van e szakaszhoz. A sza­kasz utolsó sorában e szavak foglaltatnak: »Nyilvános bírósági felhívás folytán megindított kereset és viszonkereset esetében.« Az indoko­lásból kitűnik, hogy minden viszonkereset ese­45*

Next

/
Thumbnails
Contents