Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.
Ülésnapok - 1892-215
21í, orstftgos Illés 1898. május 8-in, hétfőn. 235 ban is Ausztria igen gyakran testvér államnak van nevezve. (Egy hang a szélsőbalon: Mindig külföld!) Az én nézetem szerint, ha kizárólag a pi agmatiea sanetióból indulunk is ki, és ha esak az uralkodó személyének azonosságát veszszük, ha csak az együtt birtoklás elvét is, ha csak a kölcsönös védelem kötelezettségét veszszük is, Ausztria ránk nézve nem idegen állam, hanem körülbelül társállami viszonyban van velünk. (Ellenmondás a szélsőbalon.) Bocsánatot kérek, akár miképen fogja ezt fel valaki, de ép az az ellenmondás, a mely az imént ütötte meg fülemet, mégis azt bizonyítja, hogy e tekintetben teljeseit megállapodott és a köztudatba átment vélemény az országban még ma nem létezik. Sőt épen a függet'enségi párt létezése bizonyítja, hogy nem óhajtásokért, hanem tényleges állapotokról beszélve, Ausztria nem egészen idegen állam. Bátor vagyok tehát egy oly módosítást ajánlani, mely minden kételyt kizár, s 41 mely a szöveg intentiojának teljesen megfelel. Ez a módosítás egyetlen szóból áll. E szó helyett »idegen ál!am«, méltóztassék a képviselőháznak azon módosításomat elfogadni »más állam«. Ebben a szóban Franeziaország, Olaszország épen ágy benn fog értetni, mint Ausztria, s igy semmi kétely nem fog fentnantdni abban az esetben, ha majd hatósági eljárást kell indítani a tanítók valamely államellenes cselekménye miatt. Elnök: Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A vallás- és közoktatásügyi minister ár kíván szólani! Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: Megvallom, hogy nekem, és azt hiszem, a közoktatásügyi bizottságnak elégtételül szobgál, hogy midőn a definitionak a törvényjavaslatba való bevételéről van szó, sok mindenféle nehézség merül fel, mert, hiszen magam is foglalkoztam a definitio megállapításával akkor, mikor a törvényjavaslat szövegét készítettem, később pedig a közoktatási bizottságban is felmerült az eszme, hogy czélszeríí volna a definitiot bevenni általános kifejezés helyett, de a közoktatásügyi bizottság sem tudott megfelelő definitioban megnyugodni. Elégtételemre szolgál tehát, hogy az igazságügyi bizottság maga helyeselve az eszmének felvételét, a törvényjavaslatban nem taxatíve sorolta fel az eseteket,, a melyekre a törvénynek ezen rendelkezése alkalmazandó voltia, hanem példaképen, exemplificative. Ezen egy körülmény által teljesen meg van mentve a helyzet; (Igaz! Úgy van!) mert egy taxativ definitio, a mely nem kimerítő, igen sok mindenféle bajjal járna, másrészt pedig oly definitio, mely csak példaképen van odaállítva, mindezeket a bajokat kizárja, s akkor kevésbbé scrupulosusöknak kell lennünk a tekintetben, hogy ezen definitio miképen szól. Ezek után, t. ház, kijelenthetem, hogy készségesen és szívesen elfogadom az igazságügyi bizottság javaslatát, hozzátéve azt, hogy helyeslem Kun Miklós képviselő úrnak azon módosítását, hogy az »írásban« szó beszúrassék a szövegbe. Helyeslem Bartha Miklós képviselő úrnak azon módosítását is, hogy »idegen« állam helyett »má3« állam tétessék. (Helyeslés.) Nekem ugyan nincsen scrapulusom a tekintetben, hogy Ausztria velünk szemben idegen államnak tekinthető e kérdésekben, (Élénk helyeslés bal felöl.) de mivel ezt a »más« szó megfelelőbben fejezi ki, nincs kifogásom az ellen, hogy ez vétessék be a szövegbe. (Helyeslés.) A harmadik módosítványt, megvallom, nem tudom, miből áll, azért erre nem is nyilatkozható m. Elnök.* T. ház! A tanácskozás be van fejezve, következik a szavazás. Gondolom, méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy egyelőre magát az igazságügyi bizottság által előterjesztett szöveget elfogadottnak jelentsem ki. (Helyeslés.) fenraaradván a három módosítás. Kérdem tehát, méltóztatnak-e elfogadni Bartha Miklós képviselő úrnak azon módosítványát hogy »idegen« helyett »más« tétessék? (Elfogadj h!) Elfogad tátik.—Méltóztatnak továbbá elfogadni Kun Miklós képviselő úrnak azon módosítását, hogy az »élőszóval« vagy »nyomtätvány« szavak közé tétessék »írásban« '? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik.—Kérdem végííí, méltóztatnak elfogadni azon módosítást, hogy a szöveg legvégén e szó helyett »utján« tétessék »által«? (Elfogadjak!) Elfogadtatik. Elfogadtatván ezen toldalék, kérdés az, méltóztatnak-e hozzájárulni, hogy az igazságügyi bizottság javaslata ne a 11. §. végére, hanem a 13. §. végére tétessék? Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A 13. §. végére tétetik. És most, t. ház, ezen törvényjavaslat általánosságban, valamint részleteiben is véglegesen meg lévén állapítva, azon tiszteletteljes javaslatot teszem, méltóztassanak hozzájárulni, hogy az a holnapi ülés első tárgyaként harmadik olvasásban tárgyaltassék. Méltóztatnak hozzájárulni? Most következik napirend szerint a gazdasági bizottság' jelentése a ház hivatalnokainak szolgálati szabályzata tárgyában. A megszakadt tárgyalás folytattatván, következik az 59. §. Josipovich Géza jegyző (olvassa a,z 59. § t). Horváth Ádám jegyző: Linder György! Linder György: T. ház! A 2. szakasznál voltam bátor egy módosítványt ajánlani a t. háznak, melyet a t. ház el is méltóztatott fogadni. 80*
