Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-215

318, orsíAgos Més 18»3. május 8-án, hétfőn, f 33 az állam iránti kötelességekkel való Összeütközésben domborodik ki, hanem a magaviseletnek bizonyos állandó tervszerű és oly momentumaiban nyilvánul, melyek talán magukban véve veszélytelenek, sőt jelentékteleneknek is látszanak, de összeségükben felfogva képesítik az itélőtehetséggel birót a kellő minősítésre. Hogy mily nehéz ezen államellenes iránynak a cselekmények taxativ felsorolása általi meghatározása, azt a törvényhozásnak eddigi eljárása is tanúsítja, mert két. épen a közoktatás terén mozgó oly törvényünk van, a melyben ezen államellenes irányzat szintén felemlítve van a nélkül, hogy annak bővebb köríílirása a törvényben meglenne. Ez a két törvény a középisko Iáról és a kisded óvásról szóló törvény. Ha azonban a t, ház bölcsesége úgy látná, hogy daczára annak, liogy ezen fogalmat taxativ elősorolással kimeríteni nem lehet, szükséges mégis annak némi részletezése, úgy van szerenesem a bizottság által bemutatott szöveget elfogadásra ajánlani. Ezen szövegben kifejezésre jut az, hogy az ott felsorolt cselekmények csak példaszerűleg emlitvék, és nem merítik ki teljesen magát a tárgyat. És addig, mig egyfelől az ott felemlített cselekmények az államellenes irányzatot már önmagokban feltétlenül megállapítják, úgy másrészt nincs kizárva, hogy ezen irányzatot más, itt fel nem sorolt cselekményekből okszerűen következtetni ne lehetne. A mi az előterjesztett szövegnek a Kun Miklós t. képviselő úr és társai által beadott szöveghez való viszonyát illeti, vagyok bátor megjegyezni, hogy a bizottság Kun Miklós t. képviselő úr szövegét módosította a tekintetben is, hogy az ott elősorolt cselekmények elkövetési helyének részletes felsorolását mellőzte; mellőzte továbbá az »oktatás« vagy »izgatás« kifejezést, ez utóbbit azért, mert az izgatásnak bizonyos büntetőjogi jelentősége van, az »oktaratást« pedig azért, mert az nem menti ki egészen azon cselekményeket, a melyeket a tanító államellenes irányzat tekintetében elkövethet. És végre korlátozta a bizottság a Kun Miklósféle szöveget abban a tekintetben is hogy annak a végén azon passust, a mely az oly cselekményt is, a meJylyel a tanító, habár egyébként jogosult igények érvényesítése végett idegen állam fejéhez, kormányához vagy hatóságához fordul, mint államellenes cselekményt qualifikálja, a bizottság elhagyta azért, mert ezen szöveg esetleg indokolatlanul magánjogi viszonyokat is érintő félreértésekre adhat alkalma}. A bizottság megállapodása végeredményében a következőkben összpontosul: Először az előterjesztett szöveget nem a 11,, hanem a 13. §. kapcsán ajánlja tárgyalás alá venni; másodszor, a bizottság véleménye az lévén, hogy KÉPVH. NAPLÓ 1892—97. Xfl. KÖTET. itt az államellenes irányzatot megállapító cselekmények taxativ felsorolást nem lehetséges, a t. ház bölcsesége fogja meghatározni azt, hogy vájjon ilyen példaszerű részletezés felvétele ezé!szerű lesz-e vagy nem? S végre azon esetre, ha a t. ház bölcsesége ily irányban oldaná meg a kérdést, bátor vagyok a bizottság nevében beterjesztett szöveget elfogadásra ajánlani. (Általános helyeslés.) Hentaller Lajos jegyző: Kun Miklós! Kun Miklós: T. ház! Azon tárgyilagos méltánylás után, a melyben az általam beterjesztett indíivány úgy a jogügyi bizottságban, mint a t. házban találkozott, kész vagyok az előadó úr által ajánlott szöveg elfogadásához járulni; azonban a t. ház engedelmével, bátor vagyok még egy szónak a javaslatba való felvételét ajánlani. Nevezetesen annak tizedik sorában, a hol az mondatik: »élőszóval, vagy nyomtatvány útján* ezen szót kívánnám közbeszúratni: »írásban«. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azt hiszem, t. ház, hogy ezen módosítvány a szövegnek sem szellemével, sem tartalmával nem ellenkezik, s azért ajánlom azt a t. ház becses figyelmébe. (Altalános hlyeslés.) Hentaller Lajos jegyző: Thaly Kálmán ! Thaly Kálmán: T. ház! Csakis most ütötte meg a fülemet, a mikor Kun Miklós t. képviselőtársam idézte, megvallom, a javaslatnak nem jól hallott szövege, melyben ez áll: »nyomtatvány útján«. (Közbeszólások a bál- és szélső baloldalon: Nem úgy van!) Csak azt vagyok bátor kérni, hogy a »nyomta,tvány útján« szavakat méltóztassék elhagyni s azok helyett »nyomtatványnyal«, vagy »nyomtatványban« tenni. Elnök: Nem úgy van, hanem így áll a szövegben: »nyomtatvány, képes ábrázolat, tankönyvek vagy egyéb taneszközök útján.* (Közbeszólások a baloldalon: Ki volt osztva, elfogadjuk!) Thaly Kálmán: »Útján« helyett »által« sokkal jobb. (Felkiáltások a bal- és szélsőbalon: Maradjon !) Hentaller Lajos,jegyző: Bartha Miklós! Elnök: Beőthy Ákos képviselő úr jelentBeőthy Ákos: (Halljuk! Halljuk!) A magam részéről a jogügyi bizottság szövegezéséhez készségesen hozzájárulok. (Általános helyeslés.) Igen örülök, hogy az igazságügyi bizottság azon csorbát, a melyet pár év előtt reputatioján ütött, kiköszörülte. Ugyanis, méltóztatnak emlékezni, 1889d>en, mikor a védtörvény beterjesztetett, a mely oly nagy és elkeseredett vitára adott okot, akkor azon védtörvény a jogügyi bizottsághoz is oda lőn utasítva, még pedig abból a szempontból, hogy a jogügyi bizottság tegyen nyilatkozatot arra 30