Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-214

|26 214. owíáfni ülés 1§9§, május é-án, gíomOftteR. ket a kormány elo akar vétetni, így pl. az igazságügyi javaslatokat, vagy a melyeket fon­tosabbaknak méltóztatik tartani. (Helyeslés.) Kun Miklós: T. ház! A képviselőház tegnap azt az indítványt, a melyet előterjesz­teni szerenesés voltam, a jogügyi bizottsághoz utasította, s már akkor kijelentették úgy a vallás­os közoktatásügyi minister úr, mint mindazok, a kik a tárgyhoz hozzászólottak, hogy ez ma tárgyaltassék. Magam is kérem tehát a t. házat, méltóztassék a bizottságnak ezen rövid előter­jesztését, a mely hosszú időt úgy sem fog igénybe venni, még ma tárgyalni. Elnök : T. ház! Csak arra vagyok bátor a t. házat figyelmeztetni, hogy a felett szorosan véve már határoztunk, hogy ma mi tárgyal­tassék. Most csak arról van szó, hogy hétfőn mi tűzessék napirendre. (Helyeslés.) Polónyi Géza képviselő urat illeti a szó. Polónyi Géza: T. képviselőház! Minden­esetre örvendetes satisfactio annak a pártnak, melyhez tartozni szerencsém van, hogy a t. túl­oldalon az ülés végén belátják, hogy az ülés elején helytelenül határoztak. A házszabályok azonban tiltják, hogy az. a mi felett már egy­szer határoztunk, még egyszer tanácskozás tár­gyává tétessék. Nyugodjék bele tehát a t. kép­viselő úr is abba, hogy az ő indítványa a hét­fői ülés napirendjére tűzessék, és itt nem volna kifogásom az ellen, — hiszen mindnyájan óhajt­juk, hogy ebből a törvényjavaslatból mielőbb törvény lehessen, — ha ez a napirendnek első tárgya volna. A második dolog, ami miatt szót kérek, t. ház, az az, hogy ne állapítsunk meg általános­ságban napirendet, és ne mondjuk, hogy az igazságügyi javaslatok lesznek a napirenden ... (Közbeszólások: Senki sem mondta!) Az elnök úr is ezt a kifejezést használta. Elnök: Azt Hoitsy Pál képviselő úr mon­dotta S Polónyi Géza: Mert ha, t. ház, a tiszt­viselők szolgálati szabályzatának tárgyalása ily menetben halad, akkor nem tudom, lehetséges lesz-e hétfőn az igazságügyi javaslatok tárgya­lásába belefogni. Minthogy pedig egy oly orga­nikus nagy törvényjavaslattal állunk szemben, mint a sommás eljárásról szóló, — mert azt hiszem, hogy első sorban ez tűzendő napirendre, — helyesebb, h cl- tiZ íi keddi ülésre tűzetik ki, mint, hogy incidentaliter az ülés végén vegyünk elő ily nagy törvényjavaslatot. Sokkal helye­sebb tehát, ha a hétfői ülés napirendjét illető­leg abban állapodunk meg, hogy először a jog­ügyi bizottság indítványa, azután a tisztviselők szolgálati szabályzata, és végül a horvát fürdők adómentességéről szóló javaslat tárgyaltassék. A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat pedig a keddi ülés napirendjére tűzessék. (Helyeslés.) Ugron Gábor: T. ház! Magam is hozzá­járulok ahhoz, hogy a hétfői napirendre a som­más eljárásról szóló javaslat is kitíízessék, mert czélunk az kell, hogy legyen, hogy az ünnepek előtt minél többet végezzünk. (Általános helyes­lés.) De hogy tudhassuk, hogy a képviselőházra mily munka vár, igen óhajtanám, hogy a mi­nisterelnök úr a képviselőháznak fölvilágosítást adna az iránt, hogy melyek azok a törvény­javaslatok, melyeknek az ünnepek előtt való letárgyalását szükségesnek tartja. (Helyeslés.) Wekerle Sándor ministerelnök és pénz­Ügyminister : T. ház ! Méltóztassék megengedni, hogy miután ezen szabályzat tárgyalása a mai napon félbeszakíttatott, mielőtt az ülés további tárgyára mennénk át, nyilatkozzam a tekintetben, hogy mi lenne a kormány óhaja és kérelme a t. házhoz a további munkabeosztást illetőleg. (Hall­juk ! Halljuk !) Igen kívánatosnak tartanám, — és ezt előre bocsátom, — hogy a delegatio még a nyári meleg beállta előtt tarthassa tanácskozásait azért, hogy őszszeí a délegationaüs tárgyalások késlel­tető! eg ne hassanak a ház munkájára, hanem a ház kellő időben összejővén, egyes fontos tör­vényjavaslatokat és a költségvetést letárgyal­hassa, hogy imdemnityvel ne kelljen dolgozni. Ezért, a mennyiben a ház tanácskozási és munka­rendje meg fogja engedni, oly értelmű javaslatot óhajtanék a korona elé terjeszteni, hogy a pün­kösdi ünnepek utáni időre hivassanak össze a delegatiok, még pedig talán e hó 25-ére úgy, hogy 27-én történhetnék ő Felségénél a bemu­tatás, s azon túl a delegatio érdemleges tárgya­lásait folytathatná. (Általános helyeslés.) Azért vagyok bátor óhajtásunkat ily érte­lemben előadni, mert kétségtelen, hogyha azt a czélt el akarjuk érni, hogy a delegatiok e hó végén, illetőleg június első napjaiban megkezd­hessék munkájukat, akkora delegatiokat úgy kell összehívni, hogy a pünkösdi ünnepek után, — ha megtartjuk azon szokást, a mit bevett szo­kásnak tekinthetünk, hogy egy-két napot szünet­ként szokott magának engedélyezni a ház, alig lehetne 4 — 5 napnál többet a tanácskozásra fel­használni. Azt hiszem azonban, hogy kellő oeconomiával és beosztással azon törvényjavas­latok, melyeknek letárgyalására még a pünkösdi ünnepek, illetőleg a nyári szünet beállta előtt súlyt fektetünk, le is tárgyaltathatnának. Ilyen első sorban a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásról szóló két törvényjavaslat. Azután következnék két kisebb javaslat. Az egyik a dunai hidakról szól, a melyet már voltam bátor előterjeszteni. A másik egy igen kis felhatalma­zási javaslat, mely a Szerbiával való vámviszo-

Next

/
Thumbnails
Contents