Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-214

214, omágos ülés 1898. május 6-án, szombaton. 213 a gyorsiroda szervezete egészen úgy, a mint eddig is van, azon módosítással, hogy ezentúl csak egy gyorsírósegéd lenne. Én azt kérem, méltóztassék a szervezetet egészen úgy meg­hagyni, a mint eddig volt és most van. Ez nem jár sem fizetésfölemeléssel, sem más nehézség­gel. Mert két gyorsírósegédre égető szükség van különösen akkor, midőn a két ház egyszerre tart ülést. Az én módosításom tehát röviden az, liogy ezen második szakasz b) pontja második sorában álló ezen szó helyett: »egy« tétessék »két«. (Helyeslés a lial- és szélső baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Hentaller Lajos jegyző: Hoitsy Pál! Hoitsy Pál: T. ház! Ezen szolgálati sza­bályzat második szakaszára van néhány meg­jegyzésem. Kérem néhány perezre a t. ház be­cses figyelmét. Az első, a mit magam is meg akartam említeni, az, a mit Linder György t képviselőtársam is felhozott, hogy t. i. a gyorsiroda szervezete hagyassák meg úgy, a mint eddig volt. Eddig volt t. i. két gyorsíró­segéd. Igaz, hogy eo-y gyorsíró-segéd ezentúl a naplószerkesztő mellé is lesz beosztandó, de ezen egy segédet a gyorsirodából fognák elvenni s a naplószerkesztőhöz beosztani. Nekem az ellen nincsen kifogásom, hogy naplószerkesztő mellett is legyen egy segéd, de az ne a gyorsiroda személyzetéből vétessék el, hanem, ha szüksé­gesnek mutatkozik, egy ily állás külön rend­szeresíttessék. Ezen értele A, ben a magam részé­ről is Linder György képviselőtársam határo­zati javaslatához járulok. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Másik igen rövid megjegyzésein a szakasz második bekezdésére vonatkozik. Ott ugyanis a következő áll: »A háznagyi hivatalt az elnöki osztálytól állandóan beosztott titkár stb. alkotják.« T. ház! Annak semmiféle értelme nincs, hogy a háznagy mellett levő titkár, mondjuk háznagyi titkár az elnöki osztályba legyen be osztva, és ne állandó hivatalnoka legyen a ház­nagynak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hiszen, t, ház, a háznagyi titkár a háznagyot legfonto­sabb szolgálatában s legfontosabb teendőiben helyettesíti, legjobban kell ismernie annak iuten­tioit, akaratát, ezéljait s minden tekintetben vele karöltve kell eljárnia, kell őt helyettesítenie. Az ennélfogva lehetetlenség, hogy ez a háznagyi titkár egyszer az elnöki osztályban tegyen szolgálatot, máskor meg a háznagyhoz vitessék át, hogy csak úgy csereberélje a hivatalnokot az elnök, kénye­kedve szerint, talán egyszer ide tegye, máskor meg máshova tegye át. Ez a háznagy jogának csorbítása és semmi egyéb. (Igaz! Úgy van! a ssélső baloldalon.) Nekem semmi ellenvetésem sincs az ellen, hogy az elnöknek bizonyos jogokat adjunk, vagy bizonyos jogait kiterjeszszitk; hanem szükséges­nek tartom azt is, hogy a háznagy jogai épség­ben maradjanak és fentartassanak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Vészedéimes dolognak tar­tanául azt, hogy ez a hadnagyi titkár soha se legyen biztosságban szolgálata iránt, s egyszer ott legyen szolgálattételre beosztva, máskor megint egy más irodába oszszák be őt. Azért arra kérem az igen t. képviselőilázat, méltóz­tassék ezt a néhány szót innen kihagyni, úgy, hogy a bekezdés így hangzanék (olvassa) : »A háznagyi hivatalt a titkár, egy fogalmazó stb. alkotják,« vagyis e szavak: »az elnöki osztály­tól állandóan besztott« kimaradnának. Ez az első móclosítványom. (Helyeslés a szélső­balon.) Másodszor, t. ház, e szakaszban elő vannak számlálva a ház hivatalai, azonban egy neveze­tes hivatal egészen ki van hagyva. Hogy szán­dékosan- e, vagy csak véletlenségből, azt nem tudom. Ma ugyanis a háznak egy levéltárnoka és egy levéltára is van, erről azonban itt szó sincs. Már most, t. ház, akárhogy veszszük is a dolgot, a háznak levéltárra szüksége van. Lehe­tetlenség az, hogy itt a háznak legfontosabb irományai sehol se őriztessenek, és hogy eset­leg igen fontos irományok, mielőtt még felettük napirendre tért volna az idő, és mikor azokra mindennap szäkség lehet, egyszerűen az orszá­gos levéltárba vitessenek át. Nem mondom, hogy az igen nagy fontosságú okiratok ne tartassanak az állami levéltárban; igenis az ilyen igen fon­tos aktákat az állami levéltárban kell és lehet tartani. De vannak bizonyos okmányok, melye­ket ideiglenesen itt a házban kell őrizni, s ezért volt és van szervezve a levéltár, és ezért kell véleményem szerint, hogy az tovább is meg­maradjon. T. ház! Most a levéltárnoki állásra ki van nevezve a háznak egy hivatalnoka, a ki ezen levéltárnoki teendőket eddig is végezte. Az pedig lehetetlen, hogy a ház máról-holnapra megvál­toztatván ezeket a szabályzatokat, hivatalnokait egyszerűen szélnek ereszsze. Az a hivatal szer­vezve van, és be van töltve. Mi tehát ezt a levéltániokot egyszerűen el nem ereszthetjük, ezt a levéltárnoki állást egy tollvonással ki­hagyván ebből a szakaszból. Azért kérem a t. házat, méltóztassék erre nézve is egy módo­sítványt elfogadni, mely szerint a levéltár is megmarad egy levéltárnokkal, még pedig azt gondolnám, hogy a mennyiben itt fel van so­rolva, hogy micsoda állások és micsoda irodák vannak itt, egy új, vagyis d) pont iktattassák ide, mely így szólna: »d) a levéltárból, mely a levéltárnokból áll.«

Next

/
Thumbnails
Contents