Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-214

214. országos ülés 1898. május 6-án, szombaton. 211 hogy t. i. a kiszolgált altisztek elsőbbséggel alkalmaztassanak, és itt ezen intézkedés becsempészésérő] szól. Engedelmet kérek, itt becsempészésről szó nem lehet, mert hiszen ezt a képviselőház egyik bizottsága javasolja. Ha valamit tárgyaltak a bizottságok, már pedig annyit tárgyaltak egy év alatt, mint tárgyalták ezt a kérdést, ha kinyomatott, kiosztatott valami, és pedig oly hosszú idő előtt, mint ez a javaslat kiosztatott, akkor engedelmet kérek, becsempészésről szó nem lehet. Ha azok a csempészések ilyen nyilvánosak leimének, mint ez, a mit annak méltóztatnak elnevezni, akkor én mint pénzügyminister, sohasem félnék a csempészettől; de a hol a csempészés szokott alkalmaztatni, ott azt nem ilyen nyilvánosan űzik. (Derültség és helyeslés.) E kérdés azonban különben is a részletekhez tartozik. Megengedem, erre vonatkozólag a nézetek különbözők lehetnek. Igén sok ember abban a nézetben lehet, hogy midőn egy szolgálati állás betöltéséről van szó, különösen ott, a hol minden tekintetben megbízható, becsületet tudó szolgaszemélyzetre van szükség, "mint a képviselőházban, akkor helyes olyan embereket keresni, a kik ezen megbízhatóságuknak tanújelét adták, a kik bebizonyították, hogy rendhez vaunak szokva. Ez lehet indok arra, hogy az 1873: II. tez. alkalmazását a ház elhatározza. Hiszen ezt a képviselőház önmaga határozta el, elhatározza arra az időre, a meddig annak szükségét látja. Különben is. ismétlem, ez olyan kérdés, mely a részletekhez tartozik. Méltóztassék ott kimondani, hogy az 1873: II. tez. alkalmazásának lehetőleg elsőség adandó, de csempészésről ezen kérdésnél szó nem lehet. Madarász József: Törvény ellenére ! Wekerle Sándor ministerelnökés pénzÜgyminister: Törvény ellenére'? Engedelmet kérek, a töivény ellenére ez akkor volna, ha a törvény ezt itt tiltaná; de midőn maga a ház határozza el, hogy ama törvény itt alkalmaztassák, nem lehet törvényellenes eljárásról szólani. A törvényhatóság pl. esetleg többet alkalmazhat, mint felét a tisztviselőinek, noha a törvény azt mondja, hogy legalább felét kell alkalmazni; erről sem lehet mondani, hogy a törvény ellen vau. Reassiimáljuk a dolgot. Itt először is, — megengedem, egy és ugyanazon mérvben, mint az állami tisztviselőknél, de ez épen a szabályzat legnagyobb előnye, — szabályozzuk az itteni alkalmazottak illetményeit; kiegészítjük e szabályzatot a szolgálati viszonyt illető némely oly intézkedéssel, melyek részint azért szükségesek, hogy a ház alkalmazottainak jogkörét biztosítsuk, és végre megalkotjuk azon pragmatikus intézkedéseket, melyek a tisztviselő érdekében is vannak, megalkotjuk egy házszabályzat útján, a házszabályok érintetlenül hagyásával és a ház rendelkezési jogának legkisebb sérelme nélkül. Csak arra utalok, hogy a szabályzat 22. §-a a ház alkalmazottait határozottan biztosítja arról, hogy ezentúl csak bírói ítélettel, vagy fegyelmi eljárás útján bocsáthatók el. Minthogy tehát itt a ház jogköre legkevésbbé sincs tángálva, minthogy e szabályzat ideiglenes és azt megváltoztatni vagy bármely irányban módosítani csak a képviselőház jogkörében állhat, minthogy végűi az ellenőrzés melyet gyakorolni kell, sokkal hatályosabb lehet, ha azok, a kik arra hivatvák, bizonyos szabályokhoz vannak kötve, mintha saját legjobb belátásuk és esetleg önkényük szerint járhatnak el: ajánlom e szabályzatot elfogadásra. (Élénk helyeslés jobb felől.) Hentaller Lajos jegyző : B. Andreánszky Gábor! B. Andreánszky Gábor: T. ház! A ministerelnök űr beszéde után, melylyel néhány kisebb részlet kivételével teljesen egyetértek, csak röviden akarok e javaslat sorsára utalni. E javaslat már 10 hónappal ezelőtt lett beadva, de oly szerencsétlen időben — az ülésszak utolsó napján — tűzetett napirendre, hogy a képviselők, a kik azt kezükbe kapták, szinte megijedtek annak nagy terjedelmétől, és ezért a javaslat gr. Apponyi Albert képviselő úr ajánlatára levétetett a napirendről. De egyúttal elhatároztatott az itt megállapított illetékek többletének kifizetése. Azóta gondolom Beőthy Ákos t. barátom indítványára az elnök úr újból utasíttatott a fizetéstöbblet kiutalványozására. Most e javaslat megint szerencsétlen időben van napirenden, a mennyiben a néptanítók fizetésemeléséről szóló javaslatának függőben maradt paragraphusát még ma el kellene intézni, és ezért arra kérném a t, házat, méltóztassék e szabályzat tárgyalását most félbeszakítani, és előbb azt a paragrafust letárgyalni, fentartva magamnak a jogot, hogy aztán újra szóljak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Indokolású! csak azt hozom fel, hogy a javaslatnak 120. §-a van. Már pedig, hogy ezekben hibák is vannak, magam is elismerem, a ki pedig e javaslatot általánosságban elfogadom. Nem hiszem, hogy összeférne a képviselőház méltóságával, ha e szabályzatot csak úgy gyorsan keresztül hajtanok (Helyeslés bal felöl.) Wekerle Sándor ministerelnök ós pénzügyminister: T. ház! Én a javaslatot már nem egyszer, hanem vagy ötször olvastam ' át, nem magim, hanem a gazdasági bizottság s a különböző pártok megbizottaival tartott tárgyalások során, s mindig egy óra alatt keresztülmentünk az egészen, sőt a kívánalmak egy 27*