Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-214

314, országos ülés 1893. tnájns 6-án, szombaton. 209 alkalmazottaira is, (Helyeslés.) és legalább az itt foglalt pragmatikus intézkedéseknek azon részeit, melyek a ház alkalmazottainak jogkörét szorosabban körülírják, szabályozzák, újabb biz­tosítékokat képeznek oly mértékben, — a mint meg • adtuk azokat az állami tisztviselőknek, meg kell adni a ház tisztviselőinek is. (Élénk helyeslés jobb felél.) De épen azért, mivel itt a szolgálati viszonyok más tekintetben is szabályozást igé­nyelnek, egy lépéssel tovább mentünk, és mesz­szebb menőleg is kívántuk, nem mi, nem a kor­mány, hanem a t. gazdasági bizottság ezen szolgálati viszonyok szabályozását, és én azt hiszem, hogy azáltal, ha ki van mondva, hogy a szolgálati viszonyoknak ezen szabályozása ideiglenes jellegű, hogy a t ház bármikor meg­változtathatja azt, sőt esakis a t. ház változtat­hatja meg, elesnek mindazon ellenvetések, a melyek arra vonatkozólag hozattak fel, hogy a ház itt bizonyos jogot ad fel, hogy ez a ház jogkörének csorbítását képezi. (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) Hiszen a legfüggetlenebb intéz­kedési jogot sem szokta az korlátozni, hogy valaki önmaga szabályozza jogát, önmaga hatá­rozza meg, miként hajtassák végre az a jog, annak világos föntartásával. hogy nemcsak a végrehajtás ellenőrzését, hanem a jog miként alkalmazását a jövőre nézve is magának tartja fönn, (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) és az itt határozottan ki van kötve, hogy a szolgálati szabályokat csak a ház változtathatja meg, azokban csak a ház disponálhat. (Úgy van! Úgy van ! jobb felöl.) Azt hiszem tehát, lehetetlen azt állítani, hogy itt a ház autonóm jogkörének bárminemű csorbításáról, megszorításáról van szó. Itt ennek a jogkörnek hatálya és rendszeres alkalmazásá­ról van szó, és ebben a tekintetben lehetetlen azt az álláspontot elfoglalnom, a melyet Mérey Lajos t. képviselőtársam méltóztatott elfoglalói, hogy a ház tisztvisőlői kizárólag a háztól függ­jenek. Hiszen itt senkitől mástól függővé téve nincsenek, mint a háztól; a háztól maradnak ezentúl is kizárólag függővé téve. Itt csak arról van szó, hogy a ház ezen intézkedési jogát miként gyakorolja. Vájjon a ház ezt közvetle­nül képes gyakorolni? Nem képes; hanem gya­korolja a ház elnöke és háznagya útján. Itt tehát arról van szó, hogy mivel a ház ezen intézkedési jogát közvetlenül nem gyakorol­hatja, eddig sem gyakorolta és képzelhetetlen­nek is tartom, hogy közvetlenül miként gyako­rolja, hogy X. vagy Y. neveztessék-e ki, vagy helyeztessek át a gyorsirodából, vagy a nagy irodából az elnöki irodába, — mondom, — ezen jogok közvetlenül a ház által nem gyakorol­hatók, azok gyakorlását, de szintén nem korlát­lanul, hanem bizonyos megszorításokkal meg­IÉPVH. NAPLÓ. 1892—97 XII. KÖTET. határozva, hogy miként gyakoroltatnak, az egyedül illetékes fórumra, a ház elnökére, és a szolgaszemélyzetet, valamint a terembiztosokat illetőleg a háznagyra bízza. Itt tehát én a ház függetlenségének jogát csorbítva egyáltalában nem látom. A másik ellenvetés, a mi felhozatott, a nyilvánosságnak kérdése. A karzati jegyek eddig is a háznagy által kezeltettek, legjobb belátása szerint. Mit akarunk most ? Azt, hogy ne kezelhesse korlátlanul, és ne védekezhessék azzal, hogy így tartom jónak, azért tettem így, hanem állapíttassák meg erre vonatkozólag egy szabályzat, a mely nagyon természetesen köz­tudomásúvá tétetvén, annak minden egyes pont­jának miként való végrehajtására nézve a ház minden egyes t. tagjának bármikor módjában áll ellenőrzést gyakorolnia, és az abban meg­állapított ügyrendtől eltérő eljárást ellenezni. Én tehát sem a nyilvánosságot, sem a ház füg­getlensége jogát ez által a legkisebb mértékben sem látom korlátozva. (Helyeslés a jobboldalon.) A harmadik kérdés, a mit Mérey Lajos t. képviselő úr felhozott, az, hogy a szakbizott­ságok joga korlátoztatik, mert ha egy szak­bizottság tanácskozásairól gyorsírói feljegyzése­ket akar felvétetni, akkor mi történik? Azt a ház elnökének bejelenti, és ha a ház elnöke szükségesnek látja, elrendeli a gyorsírói fel­jegyzések megtételét, ha pedig nem látja szük­ségesnek, talán elutasítja? Mert ebben az eset­ben lenne a szakbizottság az elnöknek aláren­delve. De nem így van, hanem az elnök köte­les a ház határozatát provokálni. Tehát milyen jogot adunk meg az elnöknek? Megadjuk azt a jogot, mely minden képviselőt megillet. Mert, ha nekem, vagy bármely t. képviselőtársamnak tudomására jut az, hogy valamely szakbizottság­gyorsírói feljegyzéseket akar tanácskozásairól felvétetni, és én ennek szükség-ét nem látom, akkor a házban bármikor előállhatok azzal az indítványnyal, hogy a ház ezt ne engedje meg. Azt a jogot tehát, a mely bármely képviselőt megillet, megadjuk az elnöknek is. Én tehát ebben a ház függetlenségének sérelmét nem látom. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Ez megint nem a jogköröknek korlátozása, tisztelt ház, hanem a közvetlen intézkedési jognak meghatározása. Képzelhetetlennek tartok egy alattam álló hivatalnoki személyzetet, a mely felett más valaki is disponál, úgy, hogy én észrevételt sem tehetek annak rendelkezése ellen ; hogy én legyek felelős valamiért, ha az így vagy úgy haj tátik végre, és azon közeg felett, mások is disponálhatnak megkérdezésem, hozzá­szólásom nélkül. És akkor az elnöknek annyi joga ne legyen, nem, hogy ellenkezőleg intézked­jék, mert, hisz e jogot nem adják meg neki, 27

Next

/
Thumbnails
Contents