Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-214

314, országos ülés 1893. tnájns 6-án, szombaton. 209 alkalmazottaira is, (Helyeslés.) és legalább az itt foglalt pragmatikus intézkedéseknek azon részeit, melyek a ház alkalmazottainak jogkörét szorosabban körülírják, szabályozzák, újabb biztosítékokat képeznek oly mértékben, — a mint meg • adtuk azokat az állami tisztviselőknek, meg kell adni a ház tisztviselőinek is. (Élénk helyeslés jobb felél.) De épen azért, mivel itt a szolgálati viszonyok más tekintetben is szabályozást igényelnek, egy lépéssel tovább mentünk, és meszszebb menőleg is kívántuk, nem mi, nem a kormány, hanem a t. gazdasági bizottság ezen szolgálati viszonyok szabályozását, és én azt hiszem, hogy azáltal, ha ki van mondva, hogy a szolgálati viszonyoknak ezen szabályozása ideiglenes jellegű, hogy a t ház bármikor megváltoztathatja azt, sőt esakis a t. ház változtathatja meg, elesnek mindazon ellenvetések, a melyek arra vonatkozólag hozattak fel, hogy a ház itt bizonyos jogot ad fel, hogy ez a ház jogkörének csorbítását képezi. (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) Hiszen a legfüggetlenebb intézkedési jogot sem szokta az korlátozni, hogy valaki önmaga szabályozza jogát, önmaga határozza meg, miként hajtassák végre az a jog, annak világos föntartásával. hogy nemcsak a végrehajtás ellenőrzését, hanem a jog miként alkalmazását a jövőre nézve is magának tartja fönn, (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) és az itt határozottan ki van kötve, hogy a szolgálati szabályokat csak a ház változtathatja meg, azokban csak a ház disponálhat. (Úgy van! Úgy van ! jobb felöl.) Azt hiszem tehát, lehetetlen azt állítani, hogy itt a ház autonóm jogkörének bárminemű csorbításáról, megszorításáról van szó. Itt ennek a jogkörnek hatálya és rendszeres alkalmazásáról van szó, és ebben a tekintetben lehetetlen azt az álláspontot elfoglalnom, a melyet Mérey Lajos t. képviselőtársam méltóztatott elfoglalói, hogy a ház tisztvisőlői kizárólag a háztól függjenek. Hiszen itt senkitől mástól függővé téve nincsenek, mint a háztól; a háztól maradnak ezentúl is kizárólag függővé téve. Itt csak arról van szó, hogy a ház ezen intézkedési jogát miként gyakorolja. Vájjon a ház ezt közvetlenül képes gyakorolni? Nem képes; hanem gyakorolja a ház elnöke és háznagya útján. Itt tehát arról van szó, hogy mivel a ház ezen intézkedési jogát közvetlenül nem gyakorolhatja, eddig sem gyakorolta és képzelhetetlennek is tartom, hogy közvetlenül miként gyakorolja, hogy X. vagy Y. neveztessék-e ki, vagy helyeztessek át a gyorsirodából, vagy a nagy irodából az elnöki irodába, — mondom, — ezen jogok közvetlenül a ház által nem gyakorolhatók, azok gyakorlását, de szintén nem korlátlanul, hanem bizonyos megszorításokkal megIÉPVH. NAPLÓ. 1892—97 XII. KÖTET. határozva, hogy miként gyakoroltatnak, az egyedül illetékes fórumra, a ház elnökére, és a szolgaszemélyzetet, valamint a terembiztosokat illetőleg a háznagyra bízza. Itt tehát én a ház függetlenségének jogát csorbítva egyáltalában nem látom. A másik ellenvetés, a mi felhozatott, a nyilvánosságnak kérdése. A karzati jegyek eddig is a háznagy által kezeltettek, legjobb belátása szerint. Mit akarunk most ? Azt, hogy ne kezelhesse korlátlanul, és ne védekezhessék azzal, hogy így tartom jónak, azért tettem így, hanem állapíttassák meg erre vonatkozólag egy szabályzat, a mely nagyon természetesen köztudomásúvá tétetvén, annak minden egyes pontjának miként való végrehajtására nézve a ház minden egyes t. tagjának bármikor módjában áll ellenőrzést gyakorolnia, és az abban megállapított ügyrendtől eltérő eljárást ellenezni. Én tehát sem a nyilvánosságot, sem a ház függetlensége jogát ez által a legkisebb mértékben sem látom korlátozva. (Helyeslés a jobboldalon.) A harmadik kérdés, a mit Mérey Lajos t. képviselő úr felhozott, az, hogy a szakbizottságok joga korlátoztatik, mert ha egy szakbizottság tanácskozásairól gyorsírói feljegyzéseket akar felvétetni, akkor mi történik? Azt a ház elnökének bejelenti, és ha a ház elnöke szükségesnek látja, elrendeli a gyorsírói feljegyzések megtételét, ha pedig nem látja szükségesnek, talán elutasítja? Mert ebben az esetben lenne a szakbizottság az elnöknek alárendelve. De nem így van, hanem az elnök köteles a ház határozatát provokálni. Tehát milyen jogot adunk meg az elnöknek? Megadjuk azt a jogot, mely minden képviselőt megillet. Mert, ha nekem, vagy bármely t. képviselőtársamnak tudomására jut az, hogy valamely szakbizottsággyorsírói feljegyzéseket akar tanácskozásairól felvétetni, és én ennek szükség-ét nem látom, akkor a házban bármikor előállhatok azzal az indítványnyal, hogy a ház ezt ne engedje meg. Azt a jogot tehát, a mely bármely képviselőt megillet, megadjuk az elnöknek is. Én tehát ebben a ház függetlenségének sérelmét nem látom. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Ez megint nem a jogköröknek korlátozása, tisztelt ház, hanem a közvetlen intézkedési jognak meghatározása. Képzelhetetlennek tartok egy alattam álló hivatalnoki személyzetet, a mely felett más valaki is disponál, úgy, hogy én észrevételt sem tehetek annak rendelkezése ellen ; hogy én legyek felelős valamiért, ha az így vagy úgy haj tátik végre, és azon közeg felett, mások is disponálhatnak megkérdezésem, hozzászólásom nélkül. És akkor az elnöknek annyi joga ne legyen, nem, hogy ellenkezőleg intézkedjék, mert, hisz e jogot nem adják meg neki, 27