Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-213

818. országos ülés 1898. május S*é», pénteken. 197 vényjavaslat keretében, hanem az 1868-iki törvény revisioja alkalmával óhajtja behozni. Az én felfogásom e tekintetben eltér a minister lírétól, de csak az eljárási módra nézve. De ha a dolog lényegére nézve egyetértünk, ha ezen differentia feláldozásává] reményem van arra,, hogy a segélyezett iskolákban tényleg elérjük az állam fegyelmi judicatuiájának elfogadását, a mennyiben a t. kormány és többség ho/.zá járul, abban az esetben ugyanis, ha a tanító államellenes tendentiával van vádolva, akkor én ezen tényleges eredmény fejében beleegyezem abba, hogy ennek az elvnek szükségszerű kiterjesztésével várjunk az 1868-iki törvény revisiojáig, (Helyeslés.) Annál inkább teszem ezt, mert azon szempontok, melyek szerint a minister az 1868-iki népoktatási törvény revisioját eszközölni kívánja, minapi beszédének értelmében, az abban foglalt felsorolást véve alapúi, egytől-egyig megfelelnek azon felfogásnak, melyet én e tekintetben táplálok, s melynek az általános vitában kifejezést is adtam, mert én is szívesen elfogadom az állami és nemzeti czélok létesítésében minden tényezőnek, és különösen oly hatalmas és befolyásos tényezőknek, a minők az egyházak, a közreműködését, (Élénk helyeslés.) csak azt kívánom, hogy az valóságos közrendiködés legyen, hogy az állami tevékenységgel homogén irányban nyújtott segítség legyen az állammal, (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) és soha semmi ürügy alatt meg ne türessék, hogy az állami és nemzeti ezélokkal ellentétes irányt kövessen. (ÁUalnos helyeslés.) Ebből a szempontból engedek a í. minister úr álláspontjának formailag, a mennyiben az államilag nem segélyezett iskolákra nézve hajlandó vagyok várni addig, a mig az 1868-iki törvény revisioja napirendre kertíl, kérve a minister urat, hogy annak iniciálásával ne sokáig késsék. (Helyeslés bal felől.) És mostan az állami fegyelmi judioatura behozatalát csak az államilag segélyezett iskolákra nézve indítványozom, még pedig úgy, hogy a 12. §-nak 3. bekezdése hagyassák ki, mert az fölöslegessé válik, ha ez új bekezdés elragadtatik. E szerint a 4. és 5. bekezdés közé volna beékelendő a következő bekezdés: » Ugyancsak a most idézett törvényben megszabott módon a közigazgatási bizottság van hivatva a fegyelmi eljárást foganatosítani akkor, ha a bármily összeggel segélyezett felekezeti népiskola tanítója államellenes irány követésével van vádolva, és a minister a fegyelmi eljárást elrendeli.« (Helyeslés.) E módosítvány némi magyarázatot igényel. Méltóztassanak meghallgatni a törvényjavaslat 12. §-ának 4. bekezdését. (Halljuk! Halljuk/) Ez a bekezdés így hangzik: »Ha pedig a hitfelekezet főhatósága akár a fegyelmi eljárást a rendelet vételétől számított 14 nap alatt meg nem indítaná, akár azt kellő igazolás nélkül 3 hó alatt be nem fejezné, akár az Ítélet meghozatalától számított 14 nap alatt a ministerhez fel nem terjesztené, az esetben a fegyelmi ügy az 1876. évi XXVIII. tcz. szabványai szerint a közigazgatási bizottság utján fog elláttatni*. Ugyanezen törvény szabványai szerint a felebbezés a ministerhez megy, tehát a jelenlegi törvényes állapot szerinti állami fegyelmi hatósághoz. Ebben a bekezdésben az 1876: XXVIII. tezikkre történik hivatkozás. Ehhez csatlakozik az általam ajánlott tíj bekezdés, mely azt mondja, hogy: »ugyancsak a most idézett törvényben megszabott módon«, t. i. az 1876: XXVIII. tcz. szabványai szerint, az állami fegyelmi hatóságok által eszközöltetik a fegyelmi eljárás a segélyezett iskolákban minden oly esetben, a midőn a vád államellenes üzelmekre irányúi, s midőn azt a minister elég komolynak tartja arra, hogy annak alapján a vizsgálatot elrendelje az illető államilag segélyezett iskolában. (Helyeslés.) Nagyon sajnálom, hogy már ez alkalomból nem terjesztettük ki ezt a szabályt az összes iskolákra, tekintet nélkül arra, hogy segélyezve vannak e, vagy nem; de mint compromissumhoz, hozzájárulok ahhoz a gondolathoz, hogy ezt a szabályt most csak a segélyezett iskolákra terjeszszük ki, tekintet nélkül az összegre, hogy mennyivel segélyeztetnek. E szabálynak további kiterjesztésére nézve, mi ellenzék, — ha az elvre nézve egyetértünk — megadjuk a minister urnak azt a concessiot, hogy az eljárás sorját illetőleg, az ő propositioját, és az Ő eszméjét fogadjuk el. (Helyeslés.) De, t. ház, ennek kapcsán azután egy új szakaszt volnék bátor indítványozni. (Halljuk! Halljuk!) Erre vonatkozó indítványomat be fogom akkor adni, midőn ezt a szakaszt letárgyaltuk; de hogy kénytelen ne legyek újból felszólalni, már most leszek bátor megtenni ezen új szakasz indokolását, mely szorosan összefügg a most letárgyalt szakaszszal és azt voltaképen kiegészíti. (Halljuk! Halljuk!) Az általam indítványoz mdó új szakasz ekként hangzik: »Ha valamely községi, vagy felekezeti iskolának egymásután két tanítója mozdíttatott el állásától, az előző szakasz 4. bekezdése, — t. i. az általam indítványozott líj bekezdés alapján, — hozott fegyelmi Ítélet esetében, a vallás- és közoktatásügyi ministernek jogában áll a községi, vagy felekezeti iskolát megszüntetni, és helyébe állami iskolát állítani K. (Helyeslés.) Ha valamely helyen kétszer egymásután Látjuk az állami fegyelmi hatóságok útján kimondatni azt, hogy a felekezeti hatóságok és